Adatbázis tervező és üzemeltető

FEOR kód
215100

Foglalkozási terület
Informatika

Átlagkereset
bruttó 460 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha az „Adatbázis-tervező (adattudós)” foglalkozást választom?

Rengeteg digitális adat keletkezik. A felhasználók számtalan Google keresést indítanak, sok YouTube videót néznek meg, Instagram fotót töltenek fel. Egyre hatalmasabb adatbázisok, adattárházak épülnek, ami következtében létrejött egy új munkakör, a Data Scientist, magyarul adattudós, adatszakértő.

Az „Adatbázis-tervező (adattudós)” adatbázisok optimális teljesítményének és biztonságának tervezését, fejlesztését, karbantartását és támogatását végzi. Az adattudósnak három, egymást átfedő területen kell otthonosan mozognia. Először is értenie kell a gépi-tanulási, statisztikai, adatelemzési módszerekhez. Másodszor komoly adatkezelési tudással kell rendelkeznie. Olyan hatalmas mennyiségű adattal kell ugyanis dolgoznia, amelyeknél a hagyományos adatbázis-kezelők már nem alkalmazhatóak. Mindezen túlmenően az adattudósnak értenie kell ahhoz az alkalmazási területhez, ahol a tudományát beveti. Megfelelő ismeretekkel kell tehát rendelkeznie a távközlési, a pénzügyi, a marketing, a közlekedési, az egészségügyi stb. szektorról.

Adatbázis-architektúrákat, adatstruktúrákat, táblázatokat, szótárakat és elnevezési rendszereket tervez és fejleszt informatikai rendszerekhez. Adatbázis-kezelő rendszereket tervez, épít, módosít, integrál, bevezet és tesztel. Kutatásokat és tanácsadást végez az adatbázis-kezelő eszközök kiválasztásával, alkalmazásával és bevezetésével kapcsolatban. Adatfelügyeleti politikákat, dokumentációt, szabványokat és modelleket fejleszt és vezet be. Politikákat és eljárásokat dolgoz ki az adatbázisokhoz való hozzáférésre és felhasználásra, valamint az adatok biztonsági mentésére és helyreállítására. Biztonsági másolatokat hoz létre. Megelőző karbantartási és helyreállítási eljárásokat végez, továbbá ellenőrzi az adatbiztonsággal és integritással kapcsolatos szabályok betartását. Programozói tudást leginkább Python, R vagy SQL nyelveken használnak, de mellette szükség van statisztikai és mélyebb matematikai ismeretekre, akár gépi-tanulási alapokra (machine learning) vagy adat-vizualizációs és kommunikációs skillekre is.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Adatbázis-tervező (adattudós)”?

Az „Adatbázis-tervező (adattudós)” elsősorban informatikai eszközökkel dolgozik, munkaeszközei:

  • Számítógép – személyi számítógép vagy laptop – internetkapcsolattal, ami alkalmas operációs rendszer futtatására, kis és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira;
  • Szoftverek, például:
    • Szerver és desktop/mobil operációs rendszerek (pl. Windows, Linux, Android, iOS);
    • Web fejlesztő eszközök (pl. MS Visual Web Developer);
    • Multimédia fejlesztő eszközök (pl. Adobe CS);
    • Irodai szoftvercsomag (pl. Microsoft Office, LibreOffice);
  • Kábelek, kábelezéshez szükséges szerszámok, pl. csipesz, csavarhúzó és tesztelők;
  • Irodatechnikai eszközök: szkenner, nyomtató, íróeszközök, telefon.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Adatbázis-tervező (adattudós)” leszek?

Az adatbázis-tervező (adattudós) beltéri helyszínen, irodában dolgozik. Jellemzően a számítógépe előtt ül. Önálló vállalkozóként vagy távmunkában történő foglalkoztatás esetén otthon is végezheti a munkát. Amennyiben csapatmegbeszélésekre kerül sor, annak a helyszíne egy arra alkalmas iroda, vagy interneten keresztül történő konferencia megbeszélés (például Skype).

Az adatbázis-tervező (adattudós) 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Csúcsidőszakokban (rövid határidős megbízások esetében) túlmunka előfordulhat. A munka jellegéből adódóan a kötetlen munkaidőben és a távmunkában történő foglalkoztatás is jellemző lehet.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Adatbázis-tervező (adattudós)” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki adatbázis-tervezőként (adattudósként) dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást célszerű választania. A „Programtervező informatikus” (Computer Scientist), a „Mérnökinformatikus” (Computer Science Engineering) és a „Gazdaságinformatikus” (Business Informatics) alapképzési szak elvégzése is megfelelő lehet.

A képzési idő félévekben

  • a „Mérnökinformatikus” és a „Gazdaságinformatikus” esetében 7 félév,
  • a „Programtervező informatikus” esetében 6 félév.

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény)

A szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi

Továbblépési lehetőség

A szakiránynak megfelelő mester és doktori képzésekben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A fenti alapképzéseket folytató felsőoktatási intézmények a régióban

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar (Budapest)
  • Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
  • Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
  • Gábor Dénes Főiskola
  • Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
  • Zsigmond Király Egyetem

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Adatbázis-tervező (adattudós)” foglalkozást választom?

Az adatbázis-tervező (adattudós) tevékenysége szellemi munka. A szakember sok időt tölt számítógépes ülőmunkával az irodában. A számítógép előtt végzett ülőmunka ergonómiai kockázati tényező és fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket, szemet, idegrendszert, szív- és érrendszert.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek az adatbázis-tervező (adattudós) szakma gyakorlásához:

  • tartós ülőmunkával járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás.

Egészségre ártalmas tényezők lehetnek:

  • ergonómiai kóroki tényezők (tartós ülés, billentyűzet- és egérhasználat hatásai);
  • fokozott figyelem, időkényszer okozta stressz;
  • képernyő, számítógép tartós használata által kiváltott egészségkárosító tényezők (látás, idegrendszeri elváltozások).

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával, mozgás-, látás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás-, a látó- ill. hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Adatbázis-tervező (adattudós)” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Adatbázis-tervező (adattudós)” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok.

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Digitális kompetencia a hardver és szoftver alkalmazásához;
  • Kreativitás új adatbázisok kifejlesztéséhez;
  • Logikus gondolkodás tervezéshez, üzemeltetéshez;
  • Önállóság a munkafolyamat megtervezésében;
  • Figyelem egy adott feladatra történő összpontosításhoz és az információk közötti gyors tájékozódáshoz.

Érdeklődési irányok: Elemző – Alkotó – Tárgyias

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Olyan tevékenységeket tartanak vonzónak, ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új, esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek, kérdések, problémák megoldására. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

Ez azt jelenti, hogy az adatbázis-tervező (adattudós) tevékenysége termékek (adatbázisok) létrehozására irányul. Elsősorban azt kedveli, ha munkája során a munkafolyamatokat egyedül, saját tempójában végezheti. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Adatbázis-tervező (adattudós)” leszek?

Jelenleg az IT szakemberek között az adatbázis-tervező (adattudós) az egyik legkeresettebb informatikus szakma.

Az adatbázis-tervező (adattudós) iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Adatbázis-tervezőként (adattudósként)” fogok dolgozni?

A fizetés az adatbázis-tervező (adattudós) informatikus szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

Az „adatbázis-tervező (adattudós)” fizetése jelentősen meghaladja az országos átlagbért.

Az átlagkereset havi bruttó 460 000 Ft/hó.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Adatbázis-tervező (adattudós)” foglalkozást választom?

  • Adatbázis elemző
  • Adatbázis fejlesztő
  • Adatbázis rendszergazda
  • Adatbázis-felelős
  • Adatbázis-kezelő
  • Adatbázis-tervező

Rokon foglalkozások

  • Rendszerelemző (informatikai)
  • Szoftverfejlesztő
  • Hálózat- és multimédiafejlesztő
  • Alkalmazásprogramozó
  • Rendszergazda
  • Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
  • Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző