Állatgondozó (állattartó)

ÁLLATGONDOZÓ (ÁLLATTARTÓ)

Foglalkozási terület: Mezőgazdaság

6-jegyű FEOR kód: 612100

 

Miből áll a munkája annak, aki az „Állatgondozó (állattartó)” foglalkozást választja?

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” feladata az állatok és környezetük ápolása, gondozása, a gazdasági állatok tartása és takarmányozása az állathigiéniai, állatjóléti, munka-, tűz- és környezetvédelmi követelmények betartása mellett. Ez azt jelenti, hogy etetési, itatási, legeltetési, szaporítási feladatokat végez. Tisztán tartja az állatokat és lakhelyüket (trágyátlanítás, almozás stb.). Baromfitelepeken (pl. tojótyúk-, kacsa-, liba- és pulykatelepeken) vagy szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtartó és -tenyésztő telepeken (pl. tejtermelő, hizlaló, ivadékvizsgáló, tenyészállat-előállító, csikónevelő telepen) megtervezi, megszervezi, irányítja és elvégzi az állattartással és -tenyésztéssel, a tojás- és hústermeléssel kapcsolatos munkákat. Többnyire irányítás, felügyelet (állattenyésztési technikus, állatorvos, agrármérnök) mellett dolgozik egyedül vagy kisebb csoportban. Önálló mezőgazdasági vállalkozóként olyan gazda, aki állatokkal foglalkozik. Biztosítja a táplálékukat, ellátja az állatok takarmányozását. Speciálisan összeállított állateledeleket, tápokat vásárol, vagy növényevő állatok esetében termeszt (pl. kukorica, lucerna, zab stb.). Télire betárolja az állatok takarmányát. Naponta azonos időpontban (reggel és este) ismétlődő tevékenysége az állatok etetése, itatása. Ellenőrzi az egészségüket. Megfigyeli az állatok viselkedését, amiből következtet állapotukra, vemhességükre, tulajdonságaikra. Ha egy állat megbetegszik, legtöbbször az állatgondozó (állattartó) maga is el tudja látni, például kezeli a kisebb sérüléseket, sebeket, vagy kitisztít egy sérült lábat. A nehéz elléseknél, fialásoknál is segít. Biztosítja, hogy anya és utód nyugodt, csendes, tiszta helyen lehessen. Az istállókat tisztán tartja, takarítja, fertőtleníti. A gondozott állatoktól függően további feladata lehet a tehenek, juhok fejése, a kifejt tej kezelése, a szarvasmarhák, lovak, juhok legeltetése, összeterelése, a juhok nyírása, a csikók betanítása, a lovak felszerszámozása, mozgatása. Beszerzéssel és értékesítéssel is foglalkozhat. Egész évre megtervezi és kiszámítja az állatállomány (a csorda vagy nyáj) fejlesztését, fejlődését. Az állattartásra szakosodott gazda a piacon vagy más gazdáktól vesz fiatal állatokat, vagy ő maga tenyészti őket. Feladatkörébe tartozhat az állatok és a termékek értékelésre történő előkészítése, elszállítása és értékesítése. Pl. a tojások összegyűjtése, válogatása, jelölése, csomagolása. Üzemelteti a munkájához kapcsolódó technikai berendezéseket is (pl. a keltetőket stb.). További feladata az állattartó telepen az egyszerűbb hibaelhárítás és karbantartás elvégzése az épületeken, építményeken, valamint az állattartás gépein. Vezeti az állattartó telep nyilvántartásait, bizonylatait.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Állatgondozó (állattartó)”?

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” munkája során elsősorban mezőgazdasági eszközöket, gépeket és berendezéseket használ:

  • takarmánykiosztó berendezés;
  • fejőberendezés;
  • automatikus etetők, vákuumos önitatók;
  • tejhűtő, tároló berendezés;
  • fűtő, szellőztető, páratartalom-szabályozó berendezések;
  • mosó- és fertőtlenítő berendezések;
  • hagyományos eszközei pl. a takarmányhordó villa vagy a trágyakihordó lapát, talicska.

 

Milyen munkakörnyezetben fog dolgozni, aki „Állatgondozó (állattartó)” lesz?

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” külső és belső helyszínen egyaránt dolgozhat. Az állattartó-gazdaságok, telepek gazdasági épületeiben, az istállókban, fejőüzemben, tenyész- és szaporító telepen és a szabad ég alatt is van teendője.

Munkaideje jellemzően eltér a szokásostól, a hét minden napján, hétvégén és ünnepnapokon is dolgozik. Általában osztott műszakban foglalkoztatják, mivel reggel és este is etetnie kell az állatokat.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Állatgondozó (állattartó)” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Állatgondozóként (állattartóként)” dolgozzon, a „Mezőgazdaság” szakmacsoporton belül több szakképzési lehetőség közül is választhat. Az „Állattartó szakmunkás” (OKJ 34 621 03), a „Gazda” (OKJ 34 621 01) szakképesítés és a „Állatgondozó” (OKJ 31 621 01) részszakképesítés megszerzése is megfelelő lehet. A képzés történhet iskolarendszerű nappali, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően a szakiskolákban vagy „készségfejlesztő iskolában” folyik. A szakiskolai képzés során egy előkészítő évfolyamot követően 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés. (A készségfejlesztő iskola az értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.) A készségfejlesztő iskolában a képzési idő 4 év.

A felnőttképzésben a szakképesítéstől és képzőhelytől függően 400-1440 óra között változhat a képzési idő.

A képzés részben elméleti jellegű (20%), részben gyakorlati (80%).

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra.

 

A részszakképesítések megszerzésére hallássérültek és tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

Alapfokú iskolai végzettség (az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése szükséges).

Betöltött 15. életév.

 

Továbblépési lehetőségek: az „Állattenyésztő és állategészségügyi technikus” (OKJ 54 621 01) szakképesítés megszerzése

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái, felnőttképző intézményei közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Mándy Iván Szakközépiskolája és Szakiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskolája (Budapest)

Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szécsény)

Teleki József Általános Iskola és Szakközépiskola (Szirák)

Mátrix Oktatási és Vizsgaközpont (Budapest)

FOCUS Oktatási Központ (Budapest)

West Horizont OKJ Oktató és Vizsgaközpont (Budapest)

„IOSZIA” Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény Kft. (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Állatgondozó (állattartó)” foglalkozást választom?

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” közepesen nehéz, vagy kevésbé gépesített környezet esetén nehéz fizikai munkát végez. Gyakran egyenetlen talajon, hajlott, térdelő testhelyzetben dolgozik. Sokat kell emelnie, cipelnie, állnia, görnyednie, gyalogolnia. A jó fizikai erőnlét, állóképesség nagyon fontos.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi (allergia, asztma korlátozó tényezőt jelenthetnek), szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó egyensúlyérzék;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen (a fokozott fizikai igénybevétel miatt);

 

Környezeti ártalmak:

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” a munkavégzés során különböző ártalmaknak, veszélyeknek van kitéve:

  • balesetveszély forrás lehet:
    • az állatok esetleges harapása, rúgása;
    • gépek, berendezések nem megfelelő használata;
  • egészségre ártalmas tényezők:
    • az időjárás, hiszen a szabadban végzett munka során a hőmérséklet, UV sugárzás, páratartalom, szélerősség mind befolyásolják az egészségi állapotot, munkavégzést;
    • a munkakörnyezetben lévő és munka során használt anyagok (trágya, takarmány) fertőzéseket, illetve allergiás megbetegedéseket okozhatnak;
    • ergonómiai kockázatot jelenthet a kényszertesttartásban (guggolás, térdelés, hajlás) végzett munka, kézi anyagmozgatás.

A munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülésspecifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, egyéni elbírálás szerint, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.

Értelmi sérültek esetén egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére történő munkaköri betanítás során fontos a sokoldalú szemléltetés, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben való közlése, a többszöri ismétlés, begyakorlás, a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Állatgondozó (állattartó)” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Állatgondozó (állattartó)” szakma azoknak felel meg leginkább, akik rendelkeznek a következő kompetenciákkal, akikre jellemzőek az alábbi érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Fizikai erőnlét az egész napos álláshoz, járkáláshoz, a cipeléshez
  • Felelősségtudat, amely az állatok folyamatos és szakszerű gondozása során jelenik meg
  • Kézügyesség az elletésnél, kézi fejésnél, tojás begyűjtésénél stb.
  • Kitartás, mivel munkája nem csupán saját teljesítményétől függ, hanem például az időjárástól is, nem szabad hamar feladnia, ill. a munkavégzés jellegéből és a munkaidőből adódóan

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

 

Erre az érdeklődési irányra az jellemző, hogy a személy szívesen dolgozik eszközökkel, anyagokkal. Szereti, ha munkájának kézzelfogható eredménye van. Elfogadja mások irányítását és felügyeletét. Megadott utasítások szerint végzi a munkáját, követi az előírásokat. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaz, jobban kedveli azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak és kiszámíthatóak.

 

Munkamód: Tárgyias – Aprólékos – Gyakorlatias – Kültéri

 

Ez azt jelenti, hogy az állatgondozó (állattartó) a munkavégzés során többféle eszközt (pl. villa, trágyalapát, fejőgép stb.) használ, velük ügyesen bánik. A feladatait pontosan, sorrendben végzi, kültéri helyszíneken.

Szívesen fordítja figyelmét az apró részletekre. Kézzelfogható dolgokkal foglalkozik.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Állatgondozó (állattartó)” leszek?

 

Az „Állatgondozó (állattartó)” dolgozhat állattenyésztő telepeken alkalmazottként, vagy gazdaként vezethet saját vállalkozást. A megváltozott munkaképességűeket alkalmazó akkreditált foglalkoztatóknál is el lehet helyezkedni ezzel a szakképesítéssel.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma hasonlóan alakul, mint a képzést elvégzők száma, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Állatgondozóként (állattartóként)” fogok dolgozni?

 

A fizetés az „Állatgondozó (állattartó)” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a foglalkoztatás jellegétől függően változhat. A közfoglalkoztatásban vagy az akkreditált foglalkoztatóknál dolgozók alacsonyabb bérre számíthatnak.

Az „Állatgondozó (állattartó)” fizetése jelentősen elmarad az országos átlagbértől. A kezdő fizetés általában a minimálbér.

Az átlagkereset havi bruttó 180.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Állatgondozó (állattartó)” foglalkozást választom?

 

Munkakörök:

 

Állatgondozó

Baromfigondozó, baromfitartó és -tenyésztő

Csibenevelő, csirkegondozó

Kacsagondozó, kacsatömő

Keltetőgép-kezelő, keltetőüzemi dolgozó

Libagondozó, libahizlaló, libatömő

Pulykagondozó, pulykatenyésztő

Tojásválogató

Csikós

Ellető kanász

Ellető tehenész

Fejő

Fejőgulyás

Gépi fejő

Hízósertés-gondozó

Istállómester

Juh és kecsketenyésztő

Juhgondozó

Juhnyíró

Juhtartó és -tenyésztő

Lóápoló és gondozó

Lótartó és -tenyésztő

Lótenyésztő

Ménesgazda

Nagyállattartó

Sertésgondozó

Sertéstartó és -tenyésztő

Sertéstelepi gondozó

Sertéstenyésztő

Szarvasmarha-gondozó

Szarvasmarhatartó és -tenyésztő

Szarvasmarha-legeltető (gulyás, csordás, pásztor)

Tehenész

Tejmester, tejtermelő

 

Rokon foglalkozások:

 

Vegyes profilú gazdálkodó

Kisállattenyésztő

Állatkerti gondozó

Kutyakozmetikus

Méhész

Mezőgazdasági technikus