Burkoló

A képen egy férfi burkoló látható munka közben. Egy járólapot helyez a földre.

FEOR kód
753400

Foglalkozási terület
Építészet

Átlagkereset
bruttó 225 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a burkoló foglalkozást választom?

A burkoló építmények, épületek függőleges és vízszintes felületeit burkolja, javítja, bontja. Lakóépületek, bevásárló központok, uszodák, vagy ipari üzemek, szállodák építkezéseiben vesz részt, a csempéket, és a padlózatot rakja. Különféle felületkezelési eljárásokkal az épületek külső homlokzatát, a belső falfelületeit, valamint talaját hideg, például csempe, illetve meleg tapintású burkoló anyaggal, mint a parketta, a szőnyegpadló, a műanyagpadló vonja be. A burkoló feladata a csempe, vagy a parketta, mint késztermék összeillesztése, azok ízléses kombinációjának összeállítása, a színek egymáshoz igazítása.

Felméri a munkaterületet. Kiszámítja a burkolatok anyagszükségleteit, helyszíni méréseket végez. Az is előfordulhat, hogy a visszamaradt régi burkolatot el kell távolítani. A munka mennyiségét alapul véve kiszámolja a szükséges anyag-, és munkaköltséget – ezt általában árajánlat formájában egyezteti a megrendelővel. Előkészíti, alapozza, adott esetben (pl. fürdőszoba) szigeteli a nedvesedés ellen a burkolandó felületeket. Kiválasztja a segédanyagokat, mint például a portalanítás anyagát, illetve a festék színét. Ezután kivakolja a felületet. Felhelyezi a burkolat elemeit, ami lehet hideg, meleg, akár speciális tűzvédő burkolat, vagy szerelt burkolat, például álmennyezet is. Lerakja az adott burkolatot. A burkolás egyik fontos lépése a fugázás megfestett tömítő anyaggal. A parkettát, a szőnyeget, a csempét ragasztással vagy más technikával – például pattintással – illeszti össze. Az utómunkálatok során csiszolja és fényezi a lerakott parkettát, vagy méretre vágja a szőnyegpadlót, és elhelyezi a burkolandó felületen. A megrendelő egyedi igénye szerint különleges vagy hagyományos anyagok sajátos felhasználásával díszíti az elkészült burkolatot. Javítás esetén elbontja a sérült, hibás vagy cserélendő burkolatokat. Kereskedőkkel tartja a kapcsolatot. A csempe vagy parketta beszerzésén túl a festékeket, ragasztókat is be kell szereznie. Általában mindig ugyanarra a helyre megy vissza, ahol már törzsvevőnek számít, így gyakran kedvezményre jogosult.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a burkoló?

A burkoló szerszámai az elektromos kézi kisgépek: csempevágó, csiszolók, fúrók. Mérőeszközöket, a jelölésekhez ceruzát, tollat használ. Javításnál bontószerszámokat vesz igénybe. A felületek előkészítéséhez szigetelő gépeket, ipari porszívót működtet. Szüksége van vágóeszközökre, ollókra, tároló-és szerelőállványokra, létrákra. A ragasztóanyagok felvitele különféle simítókkal történik. A telefon és számítógép – a megrendelőkkel, kereskedőkkel való kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen.

A burkoló a kivitelezés folyamán a csempék, járólapok számos kültéri és beltéri fajtáját használja. Meleg burkolásnál fa (parketta, laminált lap), műanyag (linóleum), és textil (padlószőnyeg) anyagokkal dolgozik. A műveletek elvégzéséhez használ festéket, fugákat és egyéb kiegészítő anyagokat, többek között polifómot, amit a padlószőnyeg alá tesz a zajok csökkentésére.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha burkoló leszek?

A burkoló részben épületen belül, zárt térben, részben a szabadban (terasz, külső falfelületek medence burkolása) dolgozik. Jellemzően az építkezés vagy felújítás területén, helyszínén gyakran változó munkahelyen tevékenykedik. A munkaidő az időjárás és a határidő függvénye, csúcsidőszakokban meghaladja a napi 8 órát.

Nyári időszakban jellemző lehet korai munkakezdés és a hétvégi munkavégzés is.

Milyen képzést célszerű választanom, ha burkoló szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki burkolóként dolgozzon, az „Építészet” szakmacsoporton belül a Burkoló (OKJ: 34 582 13) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti – levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti – levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

  • 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;
  • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

A szakképesítés megszerzésére a hallássérültek és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van. Az oktatás 30%-ban elméleti és 70%-ban gyakorlati jellegű. Az iskolarendszerű képzési idő 4 év.
Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra.

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

A burkoló szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

A Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében: hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

Továbblépési lehetőség

Műemléki helyreállító (OKJ 35 582 05) ráépülő szakképesítés vagy a magasépítő-ipari technikus szakképesítés megszerzése.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A burkoló szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

  • Budapesti Komplex SzC Ybl Miklós Építőipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)
  • Budapesti Komplex SZC Újbudai Szakiskolája (Budapest)
  • Budapesti Komplex SZC Mándy Iván Szakközépiskolája és Szakiskolája (Budapest)
  • OKTÁV Továbbképző Központ Zrt. (Budapest)

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a burkoló foglalkozást választom?

A burkoló nehéz fizikai munkát végez. Munkaidejének nagy részében fél térdre ereszkedve és hajlott testtartásban, guggolva dolgozik. Ennek következtében fokozottan ügyelni kell a háttartásra, a lábak időközönkénti pihentetésére, a helyzetváltoztatásra. Amikor a magasban állványon dolgozik (pl. külső falfelületek burkolásakor), jó egyensúlyérzékre van szüksége. Emelgetni és cipelni kell a nehéz burkolóanyagokat, pl. csempéket, járólapokat. Minden munkafolyamathoz erős és biztos karokra és kézre van szükség.

Az építési tervek, látványtervek értelmezéséhez, különböző térbeli formák kialakításához, jó térlátás szükséges. A balesetek elkerülése fokozott figyelmet kíván.

E munka elvégzése érdekében:

  • jó állóképesség – bírja az építkezéseken az egész napos állást és guggolást;
  • éles látás – a mértékek felméréshez, az egyes burkoló elemek pontos illesztéséhez;
  • jó színlátás – színek közötti különbségtételhez szükséges, pl. mely színű csempék, parketták illenek egymáshoz;
  • ép végtagok – a kezek, ujjak fokozott használatához, valamint a térdelő, guggoló testhelyzet miatt;
  • ép bőr – a használt anyagok miatt.

Hallássérültek és tanulásban akadályozottak pályára kerülése a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével, valamint a munkakör átszervezésével segíthető elő.

Hallássérültek esetében szükség lehet a munkakör átszervezésére, a kapcsolattartást igénylő munkafeladatok más munkatársra történő átruházására.

Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők. Fontos a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció.

Az alábbi veszélyek, ártalmak érhetnek a munkavégzés során:

  • zajártalomnak tekinthető az építkezés zaja;
  • a különböző burkolatok összeillesztésénél belélegezheti a ragasztót, illetve a különböző por, pára és vegyi anyagok allergizáló hatása is számottevő lehet;
  • égésveszélyt jelenthetnek az alkalmazott anyagok;
  • a gyakori és hosszú ideig tartó térdelés elváltozásokat okozhat;
  • a sok csempe és parketta emelése vagy cipelése során balesetveszélyes helyzetek alakulhatnak ki, amely kéz-, lábsérüléssel járhat.
  • Porártalom érheti, amikor vágja a csempét. A szabadban végzett munka során hideg- és hőhatásnak van kitéve.
  • Pszichikai nehézséget jelent a fokozott figyelem a tervrajz szerinti pontos kivitelezéshez és a mérésekhez, illetve a megrendelők felől érkező „nyomás” az építkezés mielőbbi befejezésére.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a burkoló foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód)? A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A burkoló szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kézügyesség a burkolóanyagok pontos méretre vágásához és felhelyezéséhez.
  • Térbeli gondolkodás, a látványterv alapján történő munkavégzéshez.
  • Fizikai erőnlét a burkolóanyagok emeléséhez, cipeléséhez, akár napi több száz járólap mozgatásához
  • Figyelem a pontos kivitelezéshez.
  • Vállalkozói kompetencia saját vállalkozás indításához.

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, hoznak létre vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzel fogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Végrehajtó

A burkoló tevékenysége középpontjában burkolatok létrehozása, vagy felújítása áll, amelyhez eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Esősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed felelőssége.

Milyen eséllyel találok munkát, ha burkoló leszek?

A burkoló magánvállalkozóként dolgozhat, vagy építőipari cégeknél helyezkedhet el. Az építőipar a dinamikusan fejlődő ágazatok közé tartozik.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha burkolóként fogok dolgozni?

A fizetés a burkoló szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az építőipari vállalkozások méretétől, földrajzi elhelyezkedéstől, árbevételétől függően változhat.
A burkoló fizetése elmarad az országos átlagbértől.
Az átlagkereset havi bruttó 225.000 Ft

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a burkoló foglalkozást választom?

  • Burkoló kőműves
  • Csempéző, műkövező
  • Díszburkoló
  • Épületburkoló
  • Fapadló- és műanyagburkoló
  • Hidegburkoló
  • Homlokzatburkoló
  • Járdakövező
  • Melegburkoló
  • Műanyagpadló burkoló
  • Padló- és parkettarakó
  • Padlócsiszoló
  • Padlószőnyeg-fektető
  • Parkettacsiszoló, parkettás
  • Térburkoló

Rokon foglalkozások

  • Magasépítő-ipari technikus
  • Kőműves
  • Szárazépítő
  • Festő, mázoló, tapétázó