Élelmiszeripari technikus

ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUS

Foglalkozási terület: Élelmiszeripar

6-jegyű FEOR kód: 311300

 

Miből fog állni a munkám, ha az „Élelmiszeripari technikus” foglalkozást választom?

 

Az „Élelmiszeripari technikus” az élelmiszerek fizikai sajátosságait, kémiai összetételét laboratóriumi eszközökkel vizsgálja. Élelmiszerek alapanyagainak minőségi, mennyiségi vizsgálatával foglalkozik. Előkészíti a munkafolyamatot, alapméréseket végez, eszközöket használ, gépeket kezel, berendezéseket üzemeltet. Mindezen munkájának célja, hogy az emberekhez olyan élelmiszerek kerüljenek, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. Dolgozhat hús- és baromfiipari termékekkel, sütő- és cukrászipari termékekkel, üdítőitalokkal, tartósítóipari, tejipari termékekkel. Elkészíti az üzem tevékenységi tervét. Mintát vesz az alapanyagokból, felhasznált anyagokból, félkész- és késztermékekből. A laboratóriumban megvizsgálja a minták fizikai és kémiai jellemzőit. Elvégzi a szükséges méréseket. Ezek során laboratóriumi eszközöket és műszereket kezel, kalibrál, mikrobiológiai mintát vesz, vizsgálatokat végez és kiértékel. Élelmiszeripari higiéniai tevékenységeket folytat. Betartja az élelmiszerekhez szükséges engedélyezési eljárásokat. Betartatja az élelmiszer-higiéniai szabályokat. Adminisztrációs munkát végez. Folyamatosan nyilvántartja a vizsgálatok eredményeit.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Élelmiszeripari technikus”?

 

Az „Élelmiszeripari technikus” egyik legfontosabb munkaeszköze a számítógép és a számítógéphez kapcsolódó eszközök. Munkája során többféle laboratóriumi mérőeszközt és online analizátort használ. Tevékenysége során számos további eszközt, berendezést alkalmaz:

  • laboratóriumi műszerek: Ph-mérő, polariméter (a fénnyel való reakció mérésére), refraktométer (cukortartalom mérésére), analitikai mérleg stb.;
  • laboratóriumi eszközök, pl. lombik, pipetta (pontos adagolásra);
  • laboratóriumi berendezések: desztilláló, lepárló berendezés, centrifuga stb.;
  • irodaszerek: íróeszközök, levélpapír, bélyegző, naptár.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Élelmiszeripari technikus” leszek?

 

Az „Élelmiszeripari technikus” munkáját az iparág és a tevékenység függvényében igen változatos munkakörnyezetben végezheti. Jellemzően épületen belül, üzemben, laboratóriumban dolgozik. A laboratóriumi munka különösen tiszta, steril környezetben történik, ahol a megvilágítás és a légáramlás szabályozása, szűrése kulcsfontosságú. Amikor a munka menete megkívánja, engedélyező hatóságoknál, irodákban is megfordul.

 

Az „Élelmiszeripari technikus” 40 órás, szokásos munkaidőben, általában egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Amennyiben a gyártási folyamat megköveteli, hosszított műszak vagy esti munkavégzés is előfordulhat. Túlórázás, hétvégi munkavégzés krízis, pl. a lakosság körében szalmonella járvány vagy egyéb nagyobb fertőzés, megbetegedés elterjedése esetén fordulhat elő.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Élelmiszeripari technikus” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Élelmiszeripari technikusként” dolgozzon, az „Élelmiszeripar” szakmacsoporton belül az „Élelmiszeripari technikus” (OKJ 54 541 02) szakképesítés megszerzése szükséges. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, anélkül 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

Szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 70 óra, a 11. évfolyamot követően 70 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

Kapcsolódó ráépülő szakképesítések:

 

Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus (OKJ 55 541 01)

Cukor- és édesipari szaktechnikus (OKJ 55 541 02)

Erjedés- és üdítőital-ipari szaktechnikus (OKJ 55 541 03)

Hús- és baromfiipari szaktechnikus (OKJ 55 541 04)

Malom- és keveréktakarmány-ipari szaktechnikus (OKJ 55 541 05)

Sütő- és cukrászipari szaktechnikus (OKJ 55 541 06)

Tartósítóipari szaktechnikus (OKJ 55 541 07)

Tejipari szaktechnikus (OKJ 55 541 08)

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

Az „Élelmiszeripari technikus” szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi.

 

Továbblépési lehetőség: a ráépülő szakképzésben való részvétel vagy felsőfokú továbbtanulás az „Élelmiszermérnöki” alapképzési szakon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

Az „Élelmiszeripari technikus” szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola (Budapest)

Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Budapest)

Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Nagykőrös)

Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola (Budapest)

Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Szécsény)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Élelmiszeripari technikus” foglalkozást választom?

 

Az „Élelmiszeripari technikus” munkája könnyű fizikai és szellemi igénybevételt jelent. Munkaidejének jelenős részében tartós ülőmunkát végez. Az ülőmunka mozgásszervi panaszokat okozhat, igen gyakran fordul elő derék- és hátfájdalom, valamint gerincpanasz. A műszerek, mérlegek és a számítógép alkalmazása a szemet gyakran megerőlteti, és ez idővel látásromlást okozhat. Pszichés nehézséget jelenthet az állandó figyelemösszpontosítás, a szűk határidők betartása.

Az „Élelmiszeripari technikussal” szemben támasztott egészségügyi elvárások elsősorban a laboratóriumi munkavégzésből és a hosszú ideig egy helyben folytatott tevékenység sajátosságaiból erednek:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó gyakorlati színlátás;
  • ép vérképzőrendszer és jól működő máj;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen (a fokozott fizikai igénybevétel miatt);
  • jó ízérzékelési képesség az élelmiszerek vizsgálatához;
  • jó szaglás a vegyi reakciók eredményének értékeléséhez.

 

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás-, ill. hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Hallássérültek esetében kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Mozgássérülteknél elsődleges szempont a környezeti adaptáció és az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása.

 

Környezeti ártalmak:

 

Az „Élelmiszeripari technikus” foglalkozásra egészségre ártalmas környezeti hatások nem jellemzőek, de a laboratóriumban végzett munka balesetveszély lehetőségével járhat:

  • az élelmiszer-alapanyagok fizikai, mikrobiológiai és kémiai vizsgálata vegyi anyagok felhasználásával történik, ezeknek allergizáló és irritatív hatásuk lehet;
  • baleseti lehetőség a vegyi anyagok által okozott sérülés, égés, mérgezés veszélye valamint a használt eszközök okozta vágás, szúrás, kéz- és szemsérülések.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Élelmiszeripari technikus” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Élelmiszeripari technikus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Felelősségtudat, mivel tevékenysége az élelmiszerbiztonsággal függ össze, akár apró hibák, tévedések is okozhatnak komoly hibákat az élelmiszerek gyártásában;
  • Figyelem, mivel a mérőberendezések kezelése, beállításai során a kapott eredmények értékelése nagyfokú összpontosítást követel meg a szakembertől, és a balesetek elkerülése érdekében;
  • Önállóság, mivel a mérések kiértékelését követően gyakran kell egyedül döntenie egy-egy élelmiszer jellemzőiről;
  • Technológiai, műszaki kompetencia a mérőeszközök, gépek, berendezések kezeléséhez, a munka szakszerű, precíz elvégzése érdekében;
  • Kézügyesség a mintavételhez és a mikroszkóp, valamint a mintavételi- és mérőeszközök precíz kezeléséhez;
  • Tanulás, mert a tudomány gyors fejlődése miatt képesnek kell lennie a tudatos és hatékony ismeretszerzésre, információfeldolgozásra és -értékelésre, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazására;
  • Együttműködés, mivel munkája során más szakemberekkel együtt kell működnie.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító – Elemző

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak különféle eszközökkel, berendezésekkel (pl. mérési és laboratóriumi eszközök). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Előnyben részesítik a jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhető munkát. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a problémák részletes elemzésére és a megoldások kidolgozásra.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy az „Élelmiszeripari technikus” szívesen dolgozik különböző eszközökkel és anyagokkal. Esősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Élelmiszeripari technikus” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

Az „Élelmiszeripari technikus” jellemzően élelmiszeripari nagyüzemekben alkalmazottként dolgozik.

Az élelmiszerbiztonság iránti folyamatos vagy növekvő igény egyfajta garancia a szakma iránti keresletre.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Élelmiszeripari technikusként” fogok dolgozni?

 

A fizetés az „Élelmiszeripari technikus” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az élelmiszeripari vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

Az „Élelmiszeripari technikus” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 250.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Élelmiszeripari technikus” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Bor- és pezsgőgyártó technikus

Bor- és üdítőipari technikus

Borászati technikus

Cukoripari technikus

Dohányipari technikus

Édesipari technikus

Élelmiszer-analitikus technikus

Élelmiszeripari laboráns

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns

Erjedés- és üdítőitalipari technikus

Hús- és baromfiipari technikus

Húsipari technikus

Konzervipari technikus

Malom- és keveréktakarmány-ipari technikus

Malomipari technikus

Növényolaj-ipari technikus

Sütő- és cukrásztechnikus

Szeszipari technikus

Tartósítóipari technikus

 

Rokon foglalkozások:

 

Élelmiszermérnök

Élelmiszer-feldolgozó berendezés vezérlője

Vegyipari technikus

Környezetvédelmi technikus