Energiafejlesztési mérnök

FEOR kód
212106

Foglalkozási terület
Energetika-elektronika

Átlagkereset
bruttó 450 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha az „Energiafejlesztési mérnök” foglalkozást választom?

A mai kor embere majd minden tevékenységéhez valamilyen eszközt, szerszámot, gépet használ. Ezek működtetéséhez energia szükséges. Erre a célra szinte mindenhol leginkább villamos energiát használunk. A villamos energia termelése, szállítása, tárolása a villamos energetika feladata. A villamos energetika területe a villamos energia termelésétől (hőerőmű, vízerőmű, naperőmű, atomerőmű, szélerőmű, geotermikus erőmű stb.) a villamos energia szállításán át (hálózatok, távvezetékek, transzformátorok) a villamos energia felhasználásáig (villamos gépek és berendezések az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a háztartásokban) mindent felölel.

Az „Energiafejlesztési mérnök” az energia előállításához szükséges kutatásokkal, fejlesztési, tervezési feladatokkal foglalkozik. Munkájuk lehet az energiahordozók mind teljesebb felhasználásával és gazdaságos szállításával kapcsolatos tevékenységek végzése vagy a másodlagos kitermelési technológiák fejlesztése, de foglalkozhatnak új energiaforrások hasznosításával is. Az energiafejlesztési mérnök tevékenysége kiterjedhet az energiatermelés hatásfokának javítására, energiaszegény alkalmazások bevezetésére, a káros környezeti hatások kiküszöbölésének kifejlesztésére és javítására, valamint a végfelhasználási folyamat megújítására is. Munkájára szükség van az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények, a települések és a lakosság számára elengedhetetlen energiaellátás megtervezése, előállítása, továbbítása, elosztása és felhasználása során. Specializálódhat a primer energiahordozók, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia- és hulladékenergia-hasznosítás, a villamosenergia-ellátás, vagy a hőellátás területére. Erőművekkel és elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerekkel kapcsolatban végez tanácsadást. Részt vesz ezek elemzésében, tervezésében, kivitelezésében, üzemeltetésében. Elektromos áram előállítására, továbbítására és szétosztására szolgáló rendszerek működését felügyeli, részt vesz a vezérlési és ellenőrzési munkákban. Elektromos berendezések üzembe helyezésével és alkalmazásával kapcsolatos előírásokat készít ipari és más jellegű épületekben és létesítményekben. Szabványokat és eljárásokat dolgoz ki. Az elektromos áram előállítására és szétosztására szolgáló rendszerek és berendezések teljesítményének és biztonságának ellenőrzése érdekében villamos-, hő- és atomenergetikai méréseket tervez, hajt végre. Elektromos rendszerek gyártási, karbantartási és javítási módszereit dolgozza ki.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Energiafejlesztési mérnök”?

Az „Energiafejlesztési mérnök” elsősorban a következő munkaeszközökkel dolgozik:

  • fémipari és villamosipari kéziszerszámok és eszközök, kisgépek;
  • elektromos mérőműszerek és diagnosztikai műszerek;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, szimulációs és tervező szoftverek, alapszoftverek, nyomtató, szkenner, íróeszközök, telefon.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Energiafejlesztési mérnök” leszek?

Az energiafejlesztési mérnök jellemzően beltéri helyszínen dolgozik. Munkáját többnyire magas technikai felszereltséggel rendelkező irodában, laborban végzi. Ez a helyszín tiszta, pormentes, jó megvilágítással és hőmérsékletszabályozással rendelkezik. Emellett a szakember a területen bejárásokat, ellenőrzéseket tart, felügyeli a termelést, tanácsokat ad, illetve üzembe helyezésekben vesz részt. Hálózati problémák, meghibásodás esetén előfordulhat, hogy szabadtéri helyszínen is szükség van a tudására.

Az energiafejlesztési mérnök 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Többműszakos gyártási folyamatok esetén munkaideje igazodik az üzem gyártási ciklusához. Gyakori a projektszerű munkavégzés, aminek következtében a munka olykor egyenetlenül oszlik el. Túlórázás, hétvégi munkavégzés előfordulhat, ügyeleti beosztás esetén illetve vészhelyzeti szituációban.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Energiafejlesztési mérnök” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki energiafejlesztési mérnökként (elektronikai mérnök) dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. Az Energetikai mérnök (Energy Engineering) vagy a Villamosmérnök (Electrical Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés és a „Villamos-energetikai rendszerek” főspecializáció választása is megfelelő lehet.

Képzési terület: Műszaki

A képzési idő félévekben: 7 félév

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): érettségi

Továbblépési lehetőség: a szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken vagy a mester és doktori képzésekben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar
  • Gábor Dénes Főiskola
  • Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Energiafejlesztési mérnök” foglalkozást választom?

Az „Energiafejlesztési mérnök” munkája általában ülő testhelyzetben végzett, jellemzően kevés mozgással járó szellemi munka. A szakember sok időt tölt számítógépes ülőmunkával az irodában. E tevékenység káros hatásai például a szem hosszú időn át tartó, erőteljes terhelése, illetve a tartós ülőmunkából adódó mozgásszervi panaszok. Pszichés megterheléssel járhat a feladatok határidőre, megfelelő minőségben történő elkészítése, valamint a munkához kapcsolódó anyagi és személyi felelősség.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek az „Energiafejlesztési mérnök” szakma gyakorlásához:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó gyakorlati színlátás.

Az energiafejlesztési mérnök munkájára jellemző környezeti ártalmak, veszélyek, egészségre ártalmas tényezők a következők lehetnek:

  • áramütést okozhatnak a nagyfeszültségű elektromosság alatti gépek, berendezések, sérült vezetékek;
  • ergonómiai kóroki tényezők (tartós ülés, billentyűzet- és egérhasználat hatásai);
  • fokozott figyelem, időkényszer okozta stressz;
  • képernyő, számítógép tartós használata által kiváltott egészségkárosító tényezők (látás, idegrendszeri elváltozások);
  • esetenként mágneses tér, UV sugárzás hatása.

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával, mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás- ill. hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Energiafejlesztési mérnök” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Energiafejlesztési mérnök” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében;
  • Digitális kompetencia a számítógép magabiztos használatához, az információk kereséséhez, értékeléséhez;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléséhez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazásához különféle színtereken;
  • Figyelem, hogy a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat kizárja, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet;
  • Logikus gondolkodás a fejlesztő munkához;
  • Önállóság, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd végrehajtani és az eredményt ellenőrizni.

Érdeklődési irányok: Elemző – Megvalósító – Tárgyias

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.

Munkamód: Önálló – Globális – Gyakorlatias – Tárgyias

Ez azt jelenti, hogy az energiafejlesztési mérnök az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban a globális gondolkodást kedveli, az elemző gondolkodásmódot használja. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Energiafejlesztési mérnök” leszek?

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

Az energiafejlesztési mérnök dolgozhat energetikai vállalatoknál, mezőgazdasági, ipari vállalatok energetikai részlegén, kutató, fejlesztő, tanácsadó vállalatoknál vagy akár az energetikai iparágat ellenőrző hivataloknál. Az energetika a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartozik. Hiányszakma, ami azt jelenti, hogy a végzett szakemberekre azonnali igény van a gazdaságban, azonnal el tudnak helyezkedni. Aki ebben a szakmában szerez képzettséget, biztos lehet benne, hogy nagyon hamar stabil és jól fizető állást fog találni mind a hazai, mind az Európai Unió munkaerőpiacán.

Az energiafejlesztési mérnök iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Energiafejlesztési mérnökként” fogok dolgozni?

A fizetés az energiafejlesztési mérnök szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

Az „Energiafejlesztési mérnök” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

A kezdő átlagkereset havi bruttó 450.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Energiafejlesztési mérnök” foglalkozást választom?

  • Atomerőmű mérnök
  • Elektromoshálózat kiépítő mérnök
  • Elektromoshálózat-tervező
  • Energetikai üzemmérnök
  • Energia-elosztó mérnök
  • Energiafejlesztési mérnök
  • Erősáramú főkonstruktőr
  • Erősáramú tervezőmérnök
  • Erősáramú villamosmérnök
  • Fejlesztőmérnök, energia rendszerek
  • Folyamatmérnök, villamos energia
  • Hálózatüzemeltetési mérnök
  • Karbantartási mérnök, villamos energia
  • Kutatómérnök, villamos energia
  • Mérnök, elektromos berendezések
  • Mérnök, elektromos rendszerek kiépítése
  • Mérnök, energiarendszerek kiépítése
  • Mérnök, energiatermelés fejlesztése
  • Mérnök, energiatermelési felügyelet
  • Mérnök, hálózattervezés
  • Mérnök, minőség, villamos energia
  • Mérnök, tervezés, villamos energia
  • Mérnök, vezetékes technológia
  • Nagyfeszültségi szakértő, mérnök
  • Szabványosítási mérnök, villamos energia
  • Termékfejlesztő, távközlés
  • Termékfejlesztő, villamos energia
  • Vezérléstechnikai technológus, mérnök
  • Villamos automatikai mérnök
  • Villamosenergia-ipari kutatómérnök
  • Villamosgép-tervező
  • Vontatási villamosmérnök
  • Gépészmérnök
  • Telekommunikációs mérnök
  • Villamosipari technikus
  • Villamos mérnök (elektronikai)