Építményszerkezet-szerelő

FEOR kód
751500

Foglalkozási terület
Építészet

Átlagkereset
bruttó 250 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha az „Építményszerkezet-szerelő” foglalkozást választom?

Az „Építményszerkezet-szerelő” a megadott kivitelezési terveknek megfelelően elkészíti egy-egy építmény szerkezetét. Vasból, acélból és egyéb fémes anyagból készült lemezeket, idomokat, csöveket, vázakat és tartószerkezeteket munkál meg. Épületek és más építmények (csarnokszerkezetek, acélvázas épületek, tetőszerkezetek) szerkezeti fémvázainak, fő tartószerkezeti és határoló elemeinek összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi. Előkészíti a munkaterületet. Felméri a munkafeladatot, a szükséges eszközöket, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket és szerszámokat, majd ezekkel felvonul a végrehajtás helyszínére. Alapméréseket, alak- és helyzetpontossági méréseket végez. Szabadkézi vázlatrajzokat és műszaki rajzokat készít, olvas, értelmez. Nagyméretű terek áthidalására, szerkezetek összeszerelésére szolgáló állványzatokat épít, szerel, majd bontja ezeket. Vasbeton szerkezeteket készít, rendszerzsaluzatot épít. Szükség esetén közreműködik ezek bontásában is. Hegesztési és szerelési feladatokat lát el. Lemezeket munkál meg, állít össze. Magasban végzett szerelési folyamatokat értelmez és hajt végre. A szerkezeti elemeket beszereli. Közreműködik ezek helyére emelésében, illesztésében, beállításában, alakításában és oldható vagy nem oldható kötési móddal való véglegesítésében. Korrózióvédelmet alkalmaz. A szükséges helyeken korrózió elleni általános bevonatot és felületvédelmet készít. A szakirányú, garanciális, épületlakatos-ipari ellenőrző vizsgálatokat elvégzi, valamint szükség esetén kijavítja a hibákat.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Építményszerkezet-szerelő”?

Az építményszerkezet-szerelő munkája során jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • állványok, állványelemek, bak;
  • emelőgépek, emelő szerkezetek, emelő eszközök;
  • anyagmozgató eszközök és gépek;
  • kisgépek, kéziszerszámok: forrasztás eszközei, hajlító gép, hegesztési eszközök stb.;
  • mérőeszközök: pl. tolómérő, szögmérő;
  • rögzítő elemek.

Az építményszerkezet-szerelő munkavégzése során elsősorban vasbeton, acél és más fémes anyagokkal, valamint különféle kötőelemekkel dolgozik, emellett jellemzően munkavédelmi eszközöket (védőruha, védőszemüveg stb.) és berendezéseket is használ.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Építményszerkezet-szerelő” leszek?

Az építményszerkezet-szerelő építkezéseken dolgozik, ami állandóan változó helyszínt jelent – ezért munkájának része az utazás is. Munkáját nagyrészt szabadban, különböző magasságokban végzi. A helyszíneken ki van téve az időjárás viszontagságainak, illetve számolnia kell az építkezésből adódó porral és zajjal.

A munkálatok fő szezonja a kora tavasztól késő őszig tartó időszak, ekkor az építményszerkezet-szerelő általában 8-10 órát dolgozik egy nap. Sürgős, határidős megbízások esetén több műszakban is foglalkoztathatják, túlmunka és hétvégi munkavégzés is előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Építményszerkezet-szerelő” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki „Építményszerkezet-szerelőként” dolgozzon, a „Gépészet” szakmacsoporton belül az Épület- és szerkezetlakatos (OKJ 34 582 03) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 900-1300 óra között változhat a képzési idő.

A szakképesítések megszerzésére a hallássérültek és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

Az oktatás 30 %-ban elméleti és 70 %-ban gyakorlati jellegű. Az iskolarendszerű képzési idő 4 év.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra.

Szükséges előképzettség

Az épület- és szerkezetlakatos szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

A Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében: hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

Továbblépési lehetőség az Épületgépész technikus szakképesítés (OKJ 54 582 01) megszerzése.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

Az Épület- és szerkezetlakatos szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés

  • Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium, Göd
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Komárom)
  • Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola (Zsámbék)
  • Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Nagykáta)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Fáy András Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Bátonyterenye)
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskolája
  • Szabóky Adolf Általános és Szakképző Iskola (Budapest)

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Építményszerkezet-szerelő” foglalkozást választom?

Az építményszerkezet-szerelő állással, járással társult közepesen nehéz fizikai munkát végez.  Gyakori a kényszertesthelyzet (guggolás, térdelés), valamint az anyagmozgatással járó munkavégzés.

Az építményszerkezet-szerelő munka elvégzéséhez szükséges egészségügyi követelményeket a műszaki terület, azon belül pedig az építkezés jellege határozza meg:

  • jó látás, teljes látótér, térlátás – a pontos munkavégzéshez, a térbeli különbségek érzékeléséhez;
  • ép hallás;
  • jó beszédértés;
  • jó egyensúlyérzék – mert magasban is kell dolgoznia, sokszor állványokon állva, létrán egyensúlyozva;
  • karok, kezek, ujjak terhelhetősége a szerszámok, gépek kezeléséhez;
  • a végtagok és a gerinc terhelhetősége – létrákon, állványokon való mászáshoz, eszközök, anyagok magasba való feladásához;
  • közepesen nehéz fizikai munkavégzés napi energiaigényét biztosító szív- és érrendszeri, légzőszervi, anyagcsere, immunrendszeri, hormonális és pszichés állapot;
  • folyamatos fokozott figyelem és éber tudatállapot;
  • egészségi állapota ne tiltsa a poros, füstös, gázos munkakörnyezetet, a szabadban végzett, illetve a fokozottan balesetveszélyes munkát.

Az építményszerkezet-szerelő szervezetét különféle ártalmak, veszélyek érhetik:

  • a munka során használt gépek, eszközök figyelmetlen használata baleset- és sérülésveszélyt jelent;
  • fokozott baleseti veszélyforrás a magasban végzett munka, létráról, állványról való leesés;
  • baleseti lehetőség a szemsérülés, bőrkárosodás;
  • a hegesztési tevékenység során egészségre ártalmas tényezők az ultraibolya sugárzás, az ívfény, a levegő szennyeződése, a gáz és fémgőzök, valamint a zaj és hőhatás.

Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők. Fontos a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció és a felügyelet.

A szakma egyéni elbírálás szerint, halláscsökkenés esetén is gyakorolható.

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Építményszerkezet-szerelő” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Építményszerkezet-szerelő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek)

  • Térbeli gondolkodás, mert munkáját nagy területen végzi, és ennek átlátása, a tervek térbeli megvalósítása szükséges a jó minőségű munkavégzéshez;
  • Fizikai erőnlét, mert sokat kell emelnie, magasba feljuttatni nehéz anyagokat, eszközöket;
  • Technológiai, műszaki kompetencia, mivel az építményszerkezet-szerelő gyakran gépekkel dolgozik;
  • Kézügyesség, hogy a szerszámokat, gépeket megfelelően tudja kezelni;
  • Kitartás a nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok ellátásához, még ha olykor egyhangú is a munkavégzés folyamata;
  • Figyelem, ami abban segíti, hogy minden körülmények között tudjon a munkára összpontosítani, külső tényezők minél kevésbé zavarják meg.

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Végrehajtó

Ez azt jelenti, hogy az építményszerkezet-szerelő tevékenysége középpontjában tárgyak létrehozása, alakítása, javítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel, és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed a felelőssége.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Építményszerkezet-szerelő” leszek?

Az építményszerkezet-szerelőnek jó esélye van az építőiparban való gyors elhelyezkedésre. 

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Építményszerkezet-szerelőként” fogok dolgozni?

A fizetés az „Építményszerkezet-szerelő” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az építőipari vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat. Az épület- és szerkezetlakatos hiányszakmának minősül.

Az akkreditált foglalkoztatóknál a kezdő fizetés általában a minimálbér.

Az „Építményszerkezet-szerelő” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 250 000 Ft/hó.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Építményszerkezet-szerelő” foglalkozást választom?

  • Betonacél-vágó, -hajlító, -elhelyező
  • Betonelem-összeszerelő, beton-összeillesztő
  • Épületelem-elhelyező, -összeszerelő
  • Épületszerkezet-szerelő
  • Falpanel-elhelyező, födémpanel-elhelyező
  • Ház-összeszerelő
  • Homlokzatszerelő
  • Készház-szerelő
  • Lépcsőszerelő, lépcsőszerkezet-elhelyező
  • Panelszerelő
  • Szerkezeti szerelő
  • Térelem-elhelyező
  • Vasbetonszerelő

Rokon foglalkozások

  • Lakatos
  • Hegesztő
  • Ács-állványozó