Építő- és építésztechnikus

ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTÉSZTECHNIKUS

Foglalkozási terület: Építészet

6-jegyű FEOR kód: 311700

 

Miből fog állni a munkám, ha az „Építő- és építésztechnikus” foglalkozást választom?

 

Az „Építő- és építésztechnikus” önállóan vagy mérnöki irányítással épületek és más építmények (utak, hidak, vasúti pályák) terveinek készítésével, az épületek és építmények építésével, felújításával, átalakításával, karbantartásával és javításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el. Széles ismerettel rendelkező szakember, aki részt vesz az építmény tervezési folyamatától az építésen át a használatbavételi eljárásig tartó, hosszú időszak minden fázisában. Az operatív vezető közvetlen munkatársa, összekötő szerepet tölt be az építésvezető, a mérnök, valamint a szakmunkások között. Művezetői munkakört tölthet be, önálló tevékenységként vezethet építési vállalkozást, elláthatja a felelős műszaki vezető felelősségteljes és fontos munkáját. Technikai segítséget nyújt az épületek és egyéb építmények építésével, illetve vizsgálati jelentések elkészítésével kapcsolatban. Közreműködik a beruházás előkészítésében, pályázati anyagok összeállításában, bekérésében, értékelésében, az építéshelyi adminisztrációs folyamatokban és a kivitelezési folyamat ellenőrzésében. Épületüzemeltetési és -fenntartási feladatokat lát el. Az építőanyag-gyártás technológiai folyamatait előkészíti. A gyártási technológia folyamatát és a készterméket ellenőrzi.

Az építés előkészítése során összeállítja a pályázati, versenytárgyalási dokumentációs javaslatot. Az építéstervezés területén a mérnöki utasításoknak megfelelően a tervek mérethelyes megszerkesztését, megrajzolását végzi. Irányítás mellett terveket, tervrészleteket szerkeszt számítógéppel támogatott tervezői program felhasználásával. A tervekhez kapcsolódóan számításokat és költségvetést készít. Részt vesz a műszaki tervdokumentációk kidolgozásában. Feladatkörébe tartozik a műszaki leírásnak, a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés, valamint az anyagokra és a munka minőségére előírt szabványok betartásának biztosítása. Közreműködik a hatósági, szakhatósági engedélyezés előkészítésében, eljárásaiban. Részt vesz a kivitelezés szervezési dokumentációjának elkészítésében. Felülvizsgálja és összeállítja a költségvetést, elkészíti az árkalkulációt, meghatározza az ajánlati árat, előkészíti a szerződéskötéseket, az alvállalkozói szerződéseket. Előkészíti az építés időbeli szervezési dokumentációját, munkamenet-ütemterveket állít össze. Anyag-, gép-, munkaerő-, ütemterveket állít össze. Megrendelési, felhasználási leírásokat, térbeli terveket dolgoz ki. Megszervezi az építéshelyi anyagtárolást, az előkészítést, előregyártást szolgáló épületek felállítását.

Irányítja az építőipari kivitelezést. Ezen tevékenysége sokféle munkát foglalhat magában, az építkezés jellemzőitől függően. Meghatározza a napi feladatokat. Átveszi és ellenőrzi az építési anyagokat, segédeszközöket, gépeket. Kivitelezőként irányítja és szervezi a szükséges talajfeltárásokat, a földmunkákkal, alapozásokkal, út- és közműhálózat építésével kapcsolatos kivitelezési feladatokat. Geodéziai felméréseket végez. Kitűzi az építendő létesítményeket. Irányítja az építési segédszerkezetek építését, bontását, az előre gyártott szerkezetek beépítését, az egyszerűbb szerkezetek falazási, vakolási, betonozási, burkolási munkáit. Felügyelheti a teherhordó és a nem teherhordó szerkezetek építését, az előre legyártott tetőszerkezet összeszerelését, a könnyűszerkezet és a lépcsőszerkezet beépítését. Felelősségi körébe tartozhat a víz-, hő- és hangszigetelési munkák elvégzése, illetve megóvása. Munkavégzés során felügyeli a baleset-, munka- és környezetvédelmi előírások betartását. Összeállítja és ellenőrzi a számlákat, előkészíti a kifizetéseket. Ellenőrzi a szerződésekben foglalt feladatok teljesülését, az elvégzett munka megfelelőségét, például méret- és alakhelyességét. Előkészíti, megszervezi a hatósági használatbavételi eljárást. Részt vesz a létesítmények műszaki átadás-átvételi, használatbavételi eljárásában, a kész építmény megrendelőnek történő átadásán. Gondoskodik a hiánypótlások teljesítéséről, a javítási, szavatossági és jótállási kötelezettségek teljesítéséről.

.

Műszaki ellenőrként ellátja az ellenőrzési feladatokat a beruházó vagy a hatóság megbízásából, részt vesz a szerződéses teljesítmények ellenőrzésében. Ellenőrzi az elkészült szerkezetek meglétét, minőségi követelményeinek való megfelelést, rögzíti a hiányosságokat.

A helyi önkormányzatoknál mint műszaki előadó, segíti a településrendezési munkákat, építési ellenőrzéseket, építési engedélyek kiadását. A biztosítótársaságoknál szívesen alkalmazzák őket kárszakértőként.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Építő- és építésztechnikus”?

 

Az „Építő- és építésztechnikus” munkája során sokféle eszközt, berendezést használ:

  • számítógéppel támogatott szerkesztői programok: CAD;
  • mérő és ellenőrző eszközök: tolómérő, mikrométer, indikátorok, optikai és villamos hosszmérők;
  • rajzeszközök;
  • geodéziai kitűző eszközök, például kitűző rúd, szögprizma, libella, azaz vízmérték;
  • geodéziai mérőeszközök, többek között hosszmérő, távmérő, szintező, GPS berendezés;
  • építőipari laboratóriumi eszközök, berendezések;
  • a földmunka, a betonozás, az ácsmunka és a betonacél-szerelés kézi szerszámai és kisgépei;
  • munkavédelmi berendezések;
  • számítógép szakmai programokkal;
  • irodatechnikai eszközök, például nyomtató, scanner, íróeszközök.

 

Munkája során az építkezésen használt valamennyi építési anyaggal találkozik, legyen az fa, fém, műanyag, festék vagy kötőanyag stb. Irodai munkavégzésnél mindennap dolgozik térképekkel, műszaki rajzokkal és tervrajzokkal, amiket az építkezésre is magával visz.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Építő- és építésztechnikus” leszek?

 

Az „Építő- és építésztechnikus” munkavégzésének helye változatos: beltéri tevékenységeket éppen úgy magában foglal, mint a külső helyszínen történő irányítást. Dolgozhat az építkezés helyszínén (pl. kivitelezőként, műszaki ellenőrként) vagy irodában (műszaki előkészítőként).

Az „Építő- és építésztechnikus” 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik, de munkája alkalmazkodik az építkezés menetéhez. Az ott folyó munka gyakran többműszakos vagy nyújtott beosztást igényel. Csúcsidőszakokban, határidők közeledtével túlóra és esetenként hétvégi munkavégzés is előfordul.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Építő- és építésztechnikus” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Építő- és építész-technikusként” dolgozzon, az „Építészet” szakmacsoporton belül a „Magasépítő technikus” (OKJ 54 582 03) vagy a „Mélyépítő technikus” (OKJ 54 582 04) szakképesítés megszerzése megfelelő lehet. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, általános érettségivel 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

 

Ráépülő szakképesítések:

 

Műemlékfenntartó technikus (OKJ 55 582 02)

Építőanyagipari minőségellenőr (OKJ 55 582 04)

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A „Magasépítő technikus” vagy a „Mélyépítő technikus” szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi.

 

Továbblépési lehetőség: felsőfokú továbbtanulás az építőmérnök vagy műszaki menedzser alapképzési szakokon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A „Magasépítő technikus” vagy a „Mélyépítő technikus” szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája (Salgótarján)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakgimnáziuma (Budapest)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Ybl Miklós Építőipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

OKTÁV Továbbképző Központ (Budapest)

West Horizont Kft. (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Építő- és építésztechnikus” foglalkozást választom?

 

Az „Építő- és építésztechnikus” munkája szellemi tevékenység, amelyhez könnyű fizikai munka is társulhat, illetve a képzés szakmai gyakorlata során közepesen nehéz fizikai munka is lehet. Pszichés nehézséget jelenthet a határidők betartása, bonyolult szervezési, ütemezési feladatok megoldása, a szakmunkásokkal való együttműködés vagy az alvállalkozókkal való kapcsolattartás során az adódó konfliktusok kezelése.

Az „Építő- és építésztechnikus” munka végzéséhez egészségügyi elvárás:

  • jó látás, teljes látótér és térlátás: a tervek elkészítése és az építés során egyaránt szükséges;
  • jó beszédértés, jó beszélőképesség;
  • jó egyensúlyérzék az építési területen való biztonságos munkavégzés érdekében;
  • ép és terhelhető végtagok és gerinc: a tervezés során például a karok, ujjak használata, a kivitelezésnél például a sok gyaloglás indokolja;
  • a fizikai munkavégzés energiaigényét biztosító szív- és keringési rendszeri, légzőszervi, csont-izomrendszeri, anyagcsere, hormonális-, immunrendszeri és pszichés terhelhetőség;
  • fokozott figyelem és éber tudatállapot;
  • korlátozó tényező lehet: tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet, tartós ülőmunkát nem végezhet, kéz- és karvibrációval vagy egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet;
  • egyes munkakörökben kizáró egészségi tényező lehet: tartós állómunkát nem végezhet, sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet, együttműködést kívánó munkát nem végezhet, érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet, poros vagy hideg munkahelyen munkát nem végezhet, szabadban munkát nem végezhet, zárt/szűk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet, allergizáló anyagokkal nem dolgozhat, váltakozó munkahelyeken és gyakori utazást igénylő munkahelyeken munkát nem végezhet, túlmunkát/nyújtott műszakot igénylő munkahelyen munkát nem végezhet.

Építésügyi igazgatási vagy tervező intézményeknél egyes részfeladatok ellátása (tervdokumentáció összeállítása, hatósági engedélyek beszerzése, ill. kiadása, anyagszükséglet-, költségszámítások) a munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, használatával mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat. Meghatározó, hogy a mozgás-, ill. hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz

 

Környezeti ártalmak:

 

Az „Építő- és építésztechnikus” munkája során az alábbi veszélyekkel találkozhat:

  • szemkárosító hatása lehet az ülő, számítógép előtt végzett tervezői munkának;
  • a megfázás veszélye a változó hőmérsékleti viszonyok miatt fokozottabb;
  • por- és zajártalomnak van kitéve az építkezéseken;
  • a balesetveszély, esés, zuhanás és az ott alkalmazott gépek okozta kockázat az építkezés minden munkafolyamatában megjelenik;
  • pszichés kifáradáshoz vezethet a folyamatos figyelemösszpontosítás.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Építő- és építésztechnikus” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Építő- és építésztechnikus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Technológiai, műszaki kompetencia a munka szakszerű elvégzése érdekében
  • Figyelem egy adott feladatra történő összpontosításhoz és az információk közötti gyors tájékozódáshoz
  • Térbeli gondolkodás, a műszaki rajzok elkészítéséhez, értelmezéséhez
  • Önállóság a munkafolyamat megtervezésében, megszervezésében
  • Felelősségtudat: munkájának rövid és hosszú távú következményeit képes felmérni
  • Digitális kompetencia a tervező programok alkalmazásához

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító – Elemző

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Közel áll hozzájuk a tervezői tevékenység.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy az „Építő- és építésztechnikus” szívesen használ eszközöket, gépeket, berendezéseket. Épületeket, építményeket tervez, működtet, karbantart. Esősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Építő- és építésztechnikus” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

Az „Építő- és építésztechnikus” iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások és a képzést elvégzők száma hasonlóan alakul, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Építő- és építésztechnikusként” fogok dolgozni?

 

A fizetés az „Építő- és építésztechnikus” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az építőipari vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

Az „Építő- és építésztechnikus” fizetése az országos átlagbért meghaladja.

Az átlagkereset havi bruttó 330.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Építő- és építésztechnikus” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Acél- és könnyűfém-szerkezeti technikus

Építési műszaki ellenőr

Építési műszaki ügyintéző

Építésügyi előadó

Építész műszaki előadó

Építkezés-szervező

Építőipari ügyintéző

Hídépítő technikus

Magasépítő technikus

Mélyépítő technikus

Műemlékfenntartó technikus

Statikai tervező (technikus)

Útépítő és -fenntartó technikus

Útépítő technikus

Vasútépítő és -fenntartó technikus

Vasútépítő technikus

 

Rokon foglalkozások:

 

Építészmérnök

Építőmérnök

Építőipari szakmai irányító, felügyelő

Kőműves

Építményszerkezet-szerelő

Gépésztechnikus