Építőmérnök

ÉPÍTŐMÉRNÖK

Foglalkozási terület: Építészet

6-jegyű FEOR kód: 211600

 

Miből fog állni a munkám, ha az „Építőmérnök” foglalkozást választom?

 

Az „Építőmérnök” építményeket (pl. ipari épületeket, hidakat, alagutakat, vízműtárgyakat stb.) tervez, kivitelez. A tervezőasztaltól az átadásig kíséri végig azt a folyamatot, míg az elképzelésből építmény jön létre. Az építőmérnöki szaktudásnak köszönhető az út- és vasútépítés, a közúti és vasúti hidak, illetve más magasépítési tartószerkezetes építmények létrejötte, az eltérő vezetékes rendszerek, például csapadékvíz, szennyvíz, gáz, ivóvíz vezetékek kialakítása. Munkája minden esetben statikai mérésekkel kezdődik. Statikai szempontok alapján felméri a kivitelezés helyszínét. Gyakran geodéziai, földtani méréseket is végez, például elemzi a nyomásnak kitett talaj, a kőzetek jellemzőit. A statikai eredményekre alapozva, méretarányosan megtervezi, megrajzolja az építményt eltérő nézetekben. Meghatározza az építés módszereit, és kiválasztja az anyagokat. Az építés során ő irányítja a munkálatokat, intézi az anyagbeszerzést. Felügyeli a kivitelezést. Az építmény átadását követően ő felel a fenntartási és javítási munkálatokért is.

Építési módszereket, anyagokat és minőségi szabványokat határoz meg. Építési munkákat irányít, koordinál, fenntartási és javítási munkálatokat szervez. A megtervezett épületszerkezetek statikai ellenőrzését végzi. Ipari épületeket, épületszerkezeteket, hidakat, alagutakat, vízműtárgyakat tervez, méretez és kivitelez. Anyagokat vizsgál, minőség-ellenőrzéssel foglalkozik. Különféle szerkezetekkel, többek között hidakkal, gátakkal, kikötőkkel, utakkal, repülőterekkel, vasutakkal, csatornákkal, vezetékekkel, hulladékártalmatlanító- és áradásvédelmi rendszerekkel, valamint ipari és egyéb, nagyméretű épületekkel kapcsolatos tanácsadás nyújt.

Feladatkörébe tartozhat az építési módszerek, anyagok és minőségi szabványok kidolgozása és meghatározása. Építési munkákat irányít. Meglévő mélyépítési szerkezetek karbantartását és javítását szervezi és irányítja. Szerkezetek stabilitását elemzi, és az építés során felhasznált anyagok viselkedését és tartósságát teszteli.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Építőmérnök”?

 

Az „Építőmérnök” elsősorban a következő munkaeszközökkel dolgozik:

 

  • tervezéshez: számítógép megfelelő tervezőprogramokkal, tervezőasztal, rajztábla, rajzeszközök;
  • kivitelezéshez többek között: mérőműszerek: libella, teodolit, hőkamera, lézeres távmérő és szintező, műholdas méréstechnikai eszközök, mérőszalag stb.;
  • fényképezőgép;
  • anyagvizsgáló gépek;
  • kommunikációs eszközök, pl. mobiltelefon;
  • munkaruházat: sisak, szemüveg, füldugó, kényelmes ruha.

 

Az építőmérnök az építmény anyagaival, többek között kővel, fával, fémmel dolgozik.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Építőmérnök” leszek?

 

Az „Építőmérnök” részben beltéri helyszínen, részben a szabadban dolgozik. Munkája egy részét (tervezés, előkészítés, dokumentálás) irodában végzi. A tervek hatósági egyeztetése az építkezést engedélyező szakhatóságoknál, pl. önkormányzatoknál történik. A kivitelezés irányítása az építkezés helyszínén folyik. Gyakran megy ki terepszemlére, ellenőrzi, felügyeli, hogy a tervek szerint történik-e a kivitelezés. Ez döntően szabadtéren történő munkavégzést jelent.

Az „Építőmérnök” 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Gyakran előfordul, hogy túlórára van szükség feladatai ellátása során, ha határidőre el kell készíteni egy tervet, vagy a kivitelezés helyszínén probléma merül fel.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Építőmérnök” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Építőmérnökként” dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. Az Építőmérnöki (Civil Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés megfelelő lehet.

Képzési terület: Műszaki

A képzési idő félévekben: 8 félév

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): érettségi

 

Továbblépési lehetőség: a szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken vagy a mester és doktori képzésekben való részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar (Budapest)

Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Építőmérnök” foglalkozást választom?

 

Az „Építőmérnök” munkája fokozott pszichés terheléssel járó szellemi munka. A tervezés többnyire rajzasztal melletti ülőmunka. Fizikai nehézséget az ülő tevékenységből és a számítógép-használatból eredő gerincterhelések jelentenek, ugyanakkor a kivitelezési munkálatok is megfelelő állóképességet és mozgékonyságot feltételeznek. Pszichés nehézséget jelenthet a fokozott figyelemösszpontosítás, az anyagi és személyi felelősségvállalás, a szoros határidők, valamint a kivitelezővel és a megbízóval tartott kapcsolat során felmerülő esetleges konfliktusok.

 

Az „Építőmérnök” munka végzéséhez kapcsolódó egészségügyi elvárások:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar, ujjak), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre, konfliktuskezelésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás, teljes térlátás;
  • jó gyakorlati színlátás: a tervek elkészítése és a kivitelezés során egyaránt szükséges;
  • jó hallás, jó kommunikációs képesség: az egyeztetések során hasznos.

 

Környezeti ártalmak:

 

Az „Építőmérnök” munkájára jellemző környezeti ártalmak, veszélyek, egészségre ártalmas tényezők a következők:

  • ergonómiai kóroki tényezők (tartós ülés, billentyűzet- és egérhasználat hatásai);
  • fokozott figyelem, időkényszer okozta stressz;
  • képernyő, számítógép tartós használata által kiváltott egészségkárosító tényezők (látás, idegrendszeri elváltozások);
  • az építkezés területén a zajhatás halláskárosodást, a por pedig légúti megbetegedést okozhat;
  • a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére történő munkavégzés – pl. eső, fagy, hőség, tűző nap – megterhelheti szervezetét;
  • baleseti lehetőség a leesés, zuhanás, továbbá a közlekedéssel összefüggő sérülések, a gépjárművel való ütközés, elütés veszélye.

 

Mozgássérültek és hallássérültek számára is lehetővé válhat az építőmérnöki munka egyes részfeladatainak – tervezés, megvalósítási kiviteli terv készítése, költségszámítások – végzése, a munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, használatával. Meghatározó, hogy a mozgás-, illetve hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Építőmérnök” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Építőmérnök” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Térbeli gondolkodás, hogy képes legyen az építményeket háromdimenziós térben elképzelni, a geometriai formákat magabiztosan tudja mozgatni;
  • Technológiai, műszaki kompetencia a munka szakszerű elvégzése érdekében, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását az építmények tervezésekor;
  • Logikus gondolkodás a mérnöki megoldások kidolgozása érdekében, amely a tervezéshez, a munka műszaki jellegéhez kapcsolódik;
  • Digitális kompetencia a számítógép magabiztos használatához, hiszen a tervezési, dokumentálási munkák többsége számítógépen történik;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléséhez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazására különféle színtereken, mivel sok új fejlesztés van a területen;
  • Figyelem, hogy a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat kizárja, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet;
  • Önállóság az egyes tervezési folyamatoknál, a munkaszervezési feladatok során, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd kivitelezni, és az eredményt ellenőrizni;
  • .Együttműködés a hatékony csapatmunka érdekében.

 

Érdeklődési irányok: Elemző – Megvalósító – Tárgyias

 

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.

 

Munkamód: Önálló – Globális – Gyakorlatias – Tárgyias

 

Ez azt jelenti, hogy az „Építőmérnök” az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban azt kedveli, ha az elemző gondolkodásmódot használhatja. Az egyén munkája során a globális gondolkodást kedveli. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Munkája során szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Építőmérnök” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

Az „Építőmérnök” dolgozhat egy építőiroda alkalmazottjaként, de magánvállalkozóként is. Jó elhelyezkedési eséllyel indulhat a munkaerőpiacon. Az építőipar a gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata. Hiányszakma, ami azt jelenti, hogy a végzett szakemberekre azonnali igény van a gazdaságban.

Az „Építőmérnök” iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Építőmérnökként” fogok dolgozni?

 

A fizetés az „Építőmérnök” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

Az „Építőmérnök” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

A kezdő átlagkereset havi bruttó 400.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Építőmérnök” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Építményfenntartó üzemmérnök

Építőmérnök

Hidász mérnök

Hídmérnök

Hídmester

Közműépítő mérnök

Mélyépítési építőmérnök

Mélyépítő mérnök

Mélyépítő tervező mérnök

Rezgésdiagnosztikai mérnök

Szerkezetépítő mérnök

Vízépítő mérnök

 

Rokon foglalkozások:

Építészmérnök

Építő- és építész technikus

Építőipari szakmai irányító, felügyelő