Földmérő és térinformatikus

FEOR kód
213500

Foglalkozási terület
Természettudomány

Átlagkereset
bruttó 340 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a „Földmérő és térinformatikus” foglalkozást választom?

A „Földmérő és térinformatikus” a Föld felületének és/vagy az ember által épített létesítményeinek vízszintes és magassági felmérésével, helymeghatározásával – és azok ábrázolásával foglalkozik. Méréseket végez, adatokat gyűjt a tereptárgyak és az élő környezet méreteiről, elhelyezkedéséről. Részt vesz az ipari létesítmények és közművezetékek helyének meghatározásában is. Digitális és grafikus térképeket készít, ezeket frissíti, naprakészen tartja. Helymeghatározást folytat. Kitűzi a térképen kijelölt földfelszíni létesítmények pontos helyét, hidak, épületek, építmények vízszintes és függőleges irányú elmozdulását méri. Térképek, térinformatikai rendszerek előállításához, működtetéséhez a szakma sajátos földi-, légi-, akár űreszközeivel adatokat gyűjt, majd a mérési eredményeket feldolgozza. A hiányzó adatokat korszerű számítástechnikai eszközpark segítségével kiszámolja. Az eredményekből adatbázisokat hoz létre, illetve kezeli azokat. Különböző célú és részletezettségű térképeket, grafikonokat készít. Ezeket számítógépes szoftverek segítségével feldolgozza.  Közreműködik a földmérő műszerek és a mérési-számítási technológiák, szoftverek továbbfejlesztésében.

A térinformatikus tevékenysége magában foglalja a térbeli adatok gyűjtésének, az adatok digitális előállításának, egyesítésének és vizsgálatának, a térbeli információk térképen való megjelenítésének folyamatát. A térinformatikai feladatok megoldását térinformatikai rendszerekben (angol kifejezéssel Geographical Information System, GIS) végzik. (A GIS a térbeli adatok gyűjtésére, tárolására, adatbázisba szervezésére, elemzésére és térképi megjelenítésére szolgáló eljárások összefoglaló megnevezése.) Ezek olyan informatikai rendszerek, amelyek magukba foglalják egy adott feladat elméleti modelljét, a modellt leíró számítógépi programcsomagot, a tematikus adatokat és azokat az informatikai eszközöket, szoftvereket, amelyekkel az adatok megjeleníthetők, tárolhatók és analizálhatók. A térinformatikus az államigazgatás, a nemzetgazdaság legkülönbözőbb területein megjelenő térinformatikai jellegű szakfeladatokat önállóan látja el. A GIS meghatározott részfeladatainak: az adatgyűjtésnek, adatbázis-kezelésnek, adatintegrálásnak a térinformatikai megjelenítését végzi. Többek között a térinformatikusok dolgoznak a sokféle navigációs, utcamegjelenítéses rendszer és az olyan interaktív térképek elkészítésén, mint például a világszerte ismert Google Maps.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Földmérő és térinformatikus”?

A földmérő és térinformatikus jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • mérőeszközök: mérőszalag, lézeres hosszúságmérő, teodolit, szintező, kitűző rúd;
  • mérőberendezések: optikai műszerek, elektrooptikai infravörös és lézeres műszerek, robotrendszerű mérőállomások, geodéziai pontosságú műholdas helyzet-meghatározó eszközök;
  • földtani közművezeték-kutató műszerek;
  • számítógép, megfelelő szoftverekkel: geodéziai számítási szoftver, geodéziai térképészeti szoftver, térinformatikai feldolgozó szoftver, CAD szoftver;
  • irodatechnikai eszközök: irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Földmérő és térinformatikus” leszek?

A földmérő és térinformatikus munkáját változó helyszíneken, részben irodában, részben terepen végzi. Az irodai munkavégzésre jó megvilágítás, tiszta környezet és általában jó hőszabályozás jellemző, a szabadban végzett munka körülményeit az időjárási tényezők befolyásolják elsősorban. A munka jellegéből fakadóan a földmérő és térinformatikus munkája során sokat utazik.

A földmérő és térinformatikus munkaideje a munkavégzés jellegéből adódóan változó, általában rendszertelen munkaidő beosztásban dolgozik. Nyújtott műszak és hétvégi munka egyaránt előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Földmérő és térinformatikus” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki földmérő és térinformatikusként dolgozzon, több képzési lehetőség közül is választhat. A „Mezőgazdaság” szakmacsoporton belül a „Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus” (OKJ 54 581 01) szakképesítés megszerzése az egyik lehetséges út. A másik szakképzési lehetőség az Informatika szakmacsoporton belül a „Térinformatikus” (OKJ 55 481 01) ráépülő képzésben való részvétel. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, annak hiányában 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 480-720 óra között változhat a képzési idő.

Kapcsolódó részszakképesítések

  • Digitálistérkép- kezelő (OKJ 51 581 01)
  • Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző (OKJ 51 581 02)
  • Térinformatikai ügyintéző (OKJ 51 581 03)

Kapcsolódó ráépülő szakképzések

  • Térképész szaktechnikus (OKJ 55 581 03)
  • Földügyi térinformatikai szaktechnikus (OKJ 55 581 01)
  • Távérzékelési szaktechnikus (OKJ 55 581 02)

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény)

A „Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus” szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi végzettség.

A „Térinformatikus” (OKJ 55 481 01) ráépülő képzésben való részvétel előfeltétele Műszaki informatikus (OKJ 54 481 05) CAD-CAM informatikus (OKJ vagy 54 481 01) vagy Földmérő, földügyi és térinformatikus technikus (OKJ 54 581 01) szakképesítések megszerzése.

Továbblépési lehetőség

A kapcsolódó ráépülő szaktechnikus szakképzés választása, vagy felsőfokú továbbtanulás esetén a Geo-informatikai szakmérnöki szakirányú képzésben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés

  • Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma (Tatabánya)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Tata)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Salgótarján)
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)
  • Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)
  • Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Budapest)
  • SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium (Budapest)
  • Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Iskola (Budapest)

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Földmérő és térinformatikus” foglalkozást választom?

A „Földmérő és térinformatikus” ülő és álló testhelyzetben, épületen belül vagy a szabadban, szellemi munkát végez. A terepen történő tevékenység mozgással, gyaloglással is jár. Pszichés terhelést jelenthet a felelősség, a szoros határidők betartásának kényszere és a magas precizitás szükségessége.

A földmérő és térinformatikus munkavégzésével szemben támasztott egészségügyi elvárások elsősorban a pontos mérésekhez kapcsolódnak:

  • könnyű fizikai, sok gyaloglással járó és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó térlátás;
  • jó színlátás.

A munka során a földmérő és térinformatikus szervezetét különböző ártalmak, veszélyek érhetik:

  • ergonómiai kóroki tényezők (tartós ülés, billentyűzet- és egérhasználat hatásai);
  • fokozott figyelem, időkényszer okozta stressz;
  • képernyő, számítógép tartós használata által kiváltott egészségkárosító tényezők (látás, idegrendszeri elváltozások);
  • változó időjárási körülmények (eső, hideg, kánikula), a lakóhelytől távol lévő munkahely, a higiénés feltételek hiánya, és előfordulhatnak kedvezőtlen közlekedési lehetőségek is.

A munkakörnyezet akadálymentesítésével, a munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával hallássérültek és mozgássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének (térinformatikusi tevékenység) elvégzése.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Földmérő és térinformatikus” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Földmérő és térinformatikus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek)

  • Technológiai, műszaki kompetencia a munka során használt eszközök szakszerű használata érdekében;
  • Térbeli gondolkodás, amely elengedhetetlen a terep átlátásához, a felmérése elvégzéséhez;
  • Digitális kompetencia, ami az adatok számítógépes feldolgozása és a térképek elkészítése mentén nyújthat számára segítséget;
  • Figyelem a mérések és számítások pontos elvégzéséhez;
  • Számolási képesség a felmért adatokkal történő számítások elvégzéséhez;
  • Logikus gondolkodás az adatok elemzése során, valamint a terepen felmerülő problémák megoldásához;
  • Önállóság a munkafolyamat megtervezésében, kivitelezésében.

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító – Elemző

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. mérőeszközök, berendezések, számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Előnyben részesítik, ha egy tevékenység végzése során elég idő áll rendelkezésre a kidolgozáshoz.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

Ez azt jelenti, hogy a földmérő és térinformatikus tevékenysége termékekre (pl. digitális és grafikus térképek) irányul. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Földmérő és térinformatikus” leszek?

A földmérő és térinformatikus iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet. Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Földmérő és térinformatikusként” fogok dolgozni?

A fizetés a földmérő és térinformatikus szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Földmérő és térinformatikus” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

Az átlagkereset havi bruttó 340.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Földmérő és térinformatikus” foglalkozást választom?

  • Földmérő (technikus)
  • Földügyi térinformatikai szaktechnikus
  • Közúti földmérő (technikus)
  • Létesítmény geodéta szaktechnikus
  • Számítógépes térképész (technikus)
  • Térinformatikai asszisztens (technikus)
  • Térképész technikus
  • Térképrajzoló (technikus)
  • Térképvizsgáló (technikus)
  • Topográfus

Rokon foglalkozások

  • Grafikus és multimédia tervező
  • CAD-CAM informatikus
  • Szoftverfejlesztő