Gépészmérnök

FEOR kód
211800

Foglalkozási terület
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület

Átlagkereset
bruttó 430 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a „Gépészmérnök” foglalkozást választom?

A „Gépészmérnök” gépeket, berendezéseket, mechanikai szerkezeteket, technológiai eljárásokat, gyártási rendszereket tervez és fejleszt ki, szervezi a gyártási, előállítási, üzemeltetési, karbantartási és javítási folyamatokat. Ezek lehetnek anyagmozgató, vegyipari, mezőgazdasági, közlekedési, gyártási, termelő gépek, géprendszerek, épületgépészeti vagy elektromos berendezések. Feladatkörébe tartozhat a gyártmány- és technológiatervezés, 3D modellezés, rajzi dokumentációkészítés, műszaki számítások elvégzése. Technológiai folyamatokat, szerelési munkákat tervez, modellez. Folyamat-optimalizálási döntéseket hoz. Egy-egy tervezést követően, az előrelátható gyártási folyamatra vonatkozóan, a használt berendezések, gépek kapacitásáról olyan döntéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a költségek és egyéb erőforrások optimális felhasználását. A gyártási folyamatokat elemzi, a fejlesztések bevezetéséhez szakmai támogatást nyújt. Technológiai utasításokat készít és oktat. Gyártásközi, laboratóriumi méréseket végez. A gyártási, telepítési folyamatok végrehajtását irányítja. Gépek, berendezések mérnöki felügyeletét végzi. A karbantartási, üzemeltetési és üzembe helyezési munkálatokat koordinálja. Együttműködik más szakterületeken dolgozó mérnökökkel, gépésztechnikusokkal, a szériagyártással, társosztályokkal, beszállítókkal, társvállalatokkal. Műszaki dokumentációt készít.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Gépészmérnök”?

A gépészmérnök elsősorban a következő munkaeszközökkel dolgozik:

  • mérő és ellenőrző eszközök: tolómérő, mikrométer, indikátorok, optikai és villamos hosszmérők;
  • számítógép, illetve ahhoz illeszkedő tervezőprogramok;
  • egyéb műszerek, gépek, berendezések, amelyek az adott iparág gyártási, feldolgozási, dokumentációs folyamatához kapcsolódnak.

A gépészmérnök munkájában elsősorban különböző fémes és nem fémes anyagokat használ, például gumi, üveg, fa, réz, ólom, titán, bronz és ezek ötvözetei.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Gépészmérnök” leszek?

A gépészmérnök jellemzően beltéri helyszínen dolgozik, üzemben, gépteremben, műhelyben vagy az irodában. A gyártási folyamat felügyeletekor megfordul a szerelőcsarnokban, gyártósorok mellett.

A gépészmérnök 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Többműszakos gyártási folyamatok esetén munkaideje igazodik az üzem gyártási ciklusához. Gyakori a projektszerű munkavégzés, aminek következtében a munka olykor egyenetlenül oszlik el. Csúcsidőszakokban (rövid határidős megbízások esetén) túlmunka előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Gépészmérnök” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki gépészmérnökként dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. A gépészmérnöki (Mechanical Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés megfelelő lehet.

Képzési terület: Műszaki

A képzési idő félévekben: 7 félév

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény)

érettségi

Továbblépési lehetőség

A szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken vagy a mester és doktori képzésekben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar
  • Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar
  • Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Gépészmérnök” foglalkozást választom?

A „Gépészmérnök” munkája jellemzően szellemi munka, amely könnyű fizikai megterheléssel is jár. Tevékenységét többnyire ülve, rajzasztal illetve számítógép mellett, illetve az üzem területén végzi. Pszichés megterheléssel járhat a feladatok határidőre, megfelelő minőségben történő elkészítése.

A gépészmérnök munka végzéséhez kapcsolódó egészségi elvárások:

  • jó látás;
  • teljes látótér;
  • jó térlátás;
  • ép hallás;
  • jó beszélőképesség;
  • jó egyensúlyérzék;
  • kezek, ujjak és karok terhelhetősége;
  • ülő munkára való alkalmasság;
  • fokozott figyelem és éber tudatállapot;
  • együttműködési képesség;
  • egyes munkakörökben korlátozó tényező lehet: a színtévesztés, sok gyaloglással járó munkát nem végezhet, poros, füstös, gázos munkakörnyezetben nem dolgozhat, zárttéri meleg munkahelyen nem dolgozhat, zajban nem dolgozhat.

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával, mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás- ill. hallórendszer mely része és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Hallássérültek esetében kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. A munkafeladatok kiadásánál fontos pl. a jó szájról olvasási kép, a vizuális szemléltetés, a jelnyelv egyes elemeinek ismerete, vezeték nélküli kommunikációs eszközök, rendszerek alkalmazása. Szükség lehet továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó gépek, berendezések hangjelzésének megváltoztatására, vibrációs funkcióval és fényjelzéssel ellátott speciális eszközök beszerzésére.

Mozgássérülteknél a munkatér berendezéseinek ergonómikus, a mozgássérüléshez (pl. kerekesszék használatához) igazodó kialakítása, a fizikai akadálymentesítés biztosítása (pl. liftek, kapaszkodók, csúszásgátlók felszerelése) elengedhetetlen.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Gépészmérnök” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Gépészmérnök” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek)

  • Technológiai, műszaki kompetencia a munka szakszerű elvégzése érdekében, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések tervezésekor;
  • Logikus gondolkodás a mérnöki megoldások kidolgozása érdekében;
  • Digitális kompetencia a számítógép magabiztos használatához, mivel a gépészmérnöki munkák többsége számítógépen történik;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléshez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazásához különféle színtereken, mivel sok új fejlesztés van a területen;
  • Figyelem, hogy a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat kizárja, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet;
  • Önállóság az egyes tervezési folyamatoknál, a munkaszervezési feladatok során, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd kivitelezni, és az eredményt ellenőrizni;
  • Együttműködés a hatékony csapatmunka érdekében.

Érdeklődési irányok: Elemző – Megvalósító – Tárgyias

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.

Munkamód: Önálló – Globális – Gyakorlatias – Tárgyias

Ez azt jelenti, hogy a gépészmérnök az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban azt kedveli, ha az elemző gondolkodásmódot használhatja. Az egyén munkája során a globális gondolkodást kedveli. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Munkája során szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Gépészmérnök” leszek?

A termálvizek hasznosításától kezdve, egy távfűtési rendszer kialakításán, egy repülőtér épület-automatizálásán át, szennyvíziszap- és veszélyeshulladék-égetőig minden területen találhatóak olyan munkahelyek, amelyek tárt karokkal várják a gépészmérnököket. A gépészmérnök jó elhelyezkedési eséllyel indulhat a munkaerőpiacon. A gépipar a gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata. Hiányszakma, ami azt jelenti, hogy a végzett szakemberekre azonnali igény van a gazdaságban, azonnal el tudnak helyezkedni. Aki ebben a szakmában szerez képzettséget, biztos lehet benne, hogy nagyon hamar stabil és jól fizető állást fog találni mind a hazai, mind az Európai Unió munkaerőpiacán.

A gépészmérnök iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Gépészmérnökként” fogok dolgozni?

A fizetés a gépészmérnök szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Gépészmérnök” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

A kezdő átlagkereset havi bruttó 430.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Gépészmérnök” foglalkozást választom?

  • Autóalkatrész tervező mérnök
  • Autótervező mérnök
  • Épületgépészeti mérnök
  • Épületgépészeti tervező mérnök
  • Erőgépészeti üzemmérnök
  • Fejlesztési mérnök, gépgyártás
  • Folyamatmérnök, gépgyártás
  • Fűtőberendezések, szellőzőberendezések mérnöke
  • Gépészüzemmérnök
  • Gépgyártástechnológiai üzemmérnök
  • Gépipari kutató
  • Gépjármű szakmérnök
  • Gépjárműüzemi szakmérnök
  • Gépkocsikonstruktőr
  • Géptervező mérnök
  • Hajókonstruktőr
  • Hatékonyságfejlesztési mérnök, gépgyártás
  • Hegesztőmérnök
  • Hengerfejgyártási mérnök
  • Hidraulikai mérnök
  • Járműgépészeti mérnök
  • Karbantartási mérnök, gépgyártás
  • Kenéstechnikai mérnök
  • Konstruktőr mérnök
  • Kutatómérnök, gépgyártás
  • Légtechnikai rendszertervező mérnök
  • Mechatronikai mérnök
  • Mélytengeri gépészmérnök
  • Mezőgazdasági gépészeti tanácsadó mérnök
  • Mezőgazdasági gépészmérnök
  • Műszer- és finommechanikai szakmérnök
  • Összeszerelési mérnök, gépgyártás
  • Repülőgépmérnök
  • Sokszorosítási folyamatgépész
  • Szellőzőberendezés mérnök
  • Szerszámfejlesztő
  • Szerszámgépgyártó tervező mérnök
  • Szerszámmérnök
  • Szerszámtechnológus mérnök
  • Szerszámtervező mérnök
  • Termékfejlesztő, gépgyártás
  • Termelési mérnök, gépgyártás
  • Termeléstervezési mérnök, gépgyártás
  • Tesztelőmérnök, gépgyártás
  • Turbinamérnök

Rokon foglalkozások

  • Villamosmérnök (energetikai mérnök)
  • Villamosmérnök (elektronikai mérnök)
  • Gépésztechnikus