Gépésztechnikus

GÉPÉSZTECHNIKUS

 

Foglalkozási terület: Informatika

6-jegyű FEOR kód: 311600

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Gépésztechnikus” foglalkozást választom?

 

A „Gépésztechnikus” gépek és berendezések beszerelését, működtetését és karbantartását végzi, valamint részt vesz ezek megtervezésében. Anyagmozgató, vegyipari, mezőgazdasági, közlekedési, gyártási, termelő gépekkel, géprendszerekkel, épületgépészeti vagy elektromos berendezésekkel foglalkozik. Tevékenysége a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és lebonyolítására, a kutatási, fejlesztési munkában mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, alsó szintű vezetői és magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására terjed ki. Részt vesz gépelemek, gépegységek, szerkezetek megtervezésében. Önállóan vagy mérnöki felügyelet mellett leírja a gyártmány elkészítési menetét, fő jellemzőit. Gyártási folyamatban közreműködik, vagy annak elvégzését ellenőrzi. Gyártásközi, laboratóriumi méréseket végez. Karbantartási, üzemeltetési és üzembe helyezési folyamatokban vesz részt.

A gépek, mechanikai berendezések és alkatrészek gyártását, felhasználását, karbantartását és javítását műszakilag és minőségügyileg tervezi, irányítja és ellenőrzi az előírásoknak és szabályoknak megfelelő teljesítmény és működés biztosítása érdekében. Előzetesen megtervezi a gépek, mechanikai berendezések gyártási és szerelési költségeit, anyag- és munkaerő-szükségletét. Irányítja a rendelkezésre álló berendezések elhelyezését és rendszerbe illesztését. Az új berendezéseket üzembe helyezi. A gépeket termék- vagy műszakváltást megelőzően beállítja. Az üzemzavarokat, minőségi problémákat kivizsgálja és megszünteti. Biztosítja a zavartalan alapanyag-ellátást és a gyártási feltételeket. Az új termékek gyártását figyelemmel kíséri, és a kezdeti problémákat (típushibák, technológiai és dokumentációs hiányosságok stb.) jelzi, azokat kiküszöböli. Gépek és mechanikai berendezések, létesítmények és alkatrészek kutatásával és fejlesztésével, illetve prototípusok tesztelésével kapcsolatos tevékenységeket végez. Új és módosított mechanikai berendezéseket, alkatrészeket, szerszámgépeket és vezérlőrendszereket, valamint pneumatikus és hidraulikus meghajtó-rendszereket állít össze, és a helyszínen szerel. Gondoskodik arról, hogy a gépészeti tervek és az elkészült munka megfeleljen a műszaki leírásnak, a szabályoknak és a szerződési feltételeknek.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Gépésztechnikus”?

 

A gépésztechnikus munkája során sokféle eszközt, berendezést használ:

  • számítógéppel támogatott szerkesztői programok: CAD;
  • kézi kovácsolás eszközei, szerszámai, berendezései: esztergagép, gyalu;
  • mérő és ellenőrző eszközök: tolómérő, mikrométer, indikátorok, optikai és villamos hosszmérők;
  • rajzeszközök;
  • egyéb eszközök: csavarok, csavarbiztosítások, szegecsek, szegecskötések, rugós szerkezetek, hegesztett kötések, hegesztési varratok, csapágyak, fogaskerekek.

A gépésztechnikus munkájában különböző fémes és nem fémes anyagokat használ, például gumi, üveg, fa, réz, ólom, titán, bronz és ezek ötvözetei.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Gépésztechnikus” leszek?

 

A gépésztechnikus munkavégzésének helye jellemzően valamilyen épület: üzem, gépterem, műhely vagy iroda. Összeszerelés esetén néha szabadban, jellemzően szerelőcsarnokban végzi tevékenységét.

A gépésztechnikus 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat. Amennyiben a gyártás több ciklusban folyik, vagy a gépek karbantartása szükségessé teszi, előfordulhat, hogy a gépésztechnikusok egymást váltva, több műszakban dolgoznak.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Gépésztechnikus” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki gépésztechnikusként dolgozzon, a „Gépészet” szakmacsoporton belül a „Gépgyártástechnológiai technikus” (OKJ 54 521 03) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, általános érettségivel 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi.

 

Továbblépési lehetőség: felsőfokú továbbtanulás a Gépészmérnök vagy Műszaki menedzser alapképzési szakokon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A Gépgyártástechnológiai technikus szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Boronkai György Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)

Váci Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Gimnáziuma, Műszaki Szakgimnáziuma és Kollégiuma (Aszód)

Érdi Szakképzési Centrum Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma (Százhalombatta)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma (Tatabánya)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Tata)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Kisbér)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája (Salgótarján)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Ceglédi Szakképzési Centrum Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Gépésztechnikus” foglalkozást választom?

 

A „Gépésztechnikus” munkája szellemi tevékenység, amihez könnyű fizikai munka is társulhat.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • teljes látótér;
  • jó hallás.

 

Egészségre ártalmas tényezők:

  • baleseti és sérülésveszéllyel járhat a gépésztechnikus munkája során használt gépek, berendezések és rendszerek működtetése;
  • bizonyos munkafolyamatok során, a használt vegyi anyagok és a munka során keletkező por kockázati tényezőt jelenthet;
  • egyes üzemekben előfordulhat zajterhelés.

 

A munkakörnyezet akadálymentesítésével mozgáskorlátozott személyek, illetve a megfelelően illesztett segítő technológia igénybevételével hallássérült és látássérült személyek is foglalkoztathatóak ebben a szakmában.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Gépésztechnikus” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Gépésztechnikus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Technológiai, műszaki kompetencia a munka szakszerű elvégzése érdekében;
  • Figyelem egy adott feladatra történő összpontosításhoz és az információk közötti gyors tájékozódáshoz, a számítások és a gépek kezelése, beállításai során;
  • Térbeli gondolkodás, a műszaki rajzok elkészítéséhez, értelmezéséhez;
  • Kézügyesség, ami a gépek működtetésénél szükséges;
  • Önállóság a munkafolyamat megtervezésében, megszervezésében.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító – Elemző

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy a gépésztechnikus tárgyakat (gépek, berendezések, gyártmányok, alkatrészek) tervez, működtet, karbantart. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Gépésztechnikus” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A gépésztechnikus iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

 

Várhatóan a képzéssel betölthető állások és a képzést elvégzők száma hasonlóan alakul, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Gépésztechnikusként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a gépésztechnikus szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Gépésztechnikus” fizetése közelíti az országos átlagbért.

Az átlagkereset havi bruttó 270.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Gépésztechnikus” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Anyagmozgató építőgépész-technikus

Anyagmozgató gépészeti technikus

Bányagépész-technikus

Élelmiszeripari gépésztechnikus

Építész-, épületgépész technológus

Épületgépész-technikus

Erdészeti gépésztechnikus

Fejlesztő technikus, gépipar

Finommechanikai technikus

Gépésztechnikus

Gépipari automatizálási technikus

Gépipari mérnökasszisztens

Gépjármű technikus

Gépkenési technikus

Gépszerelő technikus

Gépszerkesztő technikus

Hatékonyságfejlesztési technikus, gépgyártás

Hőerő-gépészeti technikus

Hűtő és klíma technikus

Közlekedésgépész technikus

Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus

Mezőgazdasági gépésztechnikus

Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus

Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus

Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus

Műszerész gépésztechnikus

Repülőgép technikus

Repülőgépész-technikus

Szellőzéstechnikus

Szellőztetési technikus

Szerszám- és készülékszerkesztő technikus

Tervezési technikus, kohászat

Vegyipari gépésztechnikus

 

Rokon foglalkozások:

 

Gépészmérnök

Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója

Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)