Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító

GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFELDOLGOZÓ, -TARTÓSÍTÓ

Foglalkozási terület: Élelmiszeripar

6-jegyű FEOR kód: 711200

 

Miből áll a munkája annak, aki a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” foglalkozást választja?

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” zöldségeket és gyümölcsöket dolgoz fel, tartósít, konzerveket, készételeket gyárt. Feladata a különböző zöldség- és gyümölcskészítmények technológiai műveleteinek szakszerű, önálló, gazdaságos végrehajtása.

A beszállítóktól megrendelt zöldségeket és gyümölcsöket átveszi, és minőség szerint osztályozza azokat. Eltávolítja a szennyeződéseket. Az alapanyagokat megtisztítja a felesleges részektől, pl. héjak, magvak, szárak. Feldolgozza a nyersanyagokat. Aprítással, szeleteléssel, zúzással vagy préseléssel készíti elő a zöldségeket és a gyümölcsöket, a feldolgozási folyamattól függően. Előkezeli és feldolgozza a termékeket. Például befőtteket, lekvárokat, savanyúságokat, szárítmányokat, ételízesítőt készít. Gyorsfagyasztott termékeket, gyümölcslét, szörpöket, gyümölcssűrítményt, pulpokat, velőket állít elő. A készülő élelmiszer jellégétől függően gőzöli, süti, főzi, majd szűréssel, derítéssel, szárítással vagy savanyítással feldolgozza azokat. A konzerválással készülő termékeket csírátlanítja vagy konzerválószerekkel tartósítja. A fagyasztásra szánt termékeket természetes körülmények között, hirtelen -30oC-35oC-ra lehűti. A tartósítással egyidejűleg az elkészült élelmiszereket fémdobozokba, üvegekbe, alumínium- vagy műanyag fóliába csomagolja. Töltőgépeket üzemeltet (doboz, palack, üveg stb.), zár, címkéz. Mintát vesz a termékből a gyártás különböző szakaszaiban. A minőség biztosítása érdekében fizika, kémiai, érzékszervi vizsgálatokat végez, és annak eredményét dokumentálja. Az alkalmazott gépeket, eszközöket és berendezéseket beállítja, üzemelteti, felügyeli, tisztítja, karbantartja, illetve karbantartatja. Melléktermékeket, hulladékokat kezel. A munkafolyamatok munka-, tűz-, környezetvédelmi és higiéniai szabályait betartja és betartatja.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító”?

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” szakember többnyire zárt rendszerű technológiai gépsorok mellett dolgozik, amik az előkészítést, különböző tartósító eljárásokat, valamint a csomagolást végzik. Ugyanakkor a kézzel végzett munkafázishoz az alábbi eszközöket és anyagokat használja:

  • tömeg-, térfogat-, sűrűségmérő eszközök, amikkel az átvett alapanyagot vizsgálja, pl. hőmérő, mérleg;
  • fertőtlenítő és tisztítószerek a gyümölcs- és zöldségfélék szennyeződésmentesítéséhez, csírátlanításához;
  • zöldség-, gyümölcsfeldolgozás eszközei és berendezései: hámozó, daraboló, szeletelő gépek;
  • csomagolás eszközei egyedi és gyűjtőcsomagoláshoz;
  • a melléktermékek, hulladékok kezelésére, esetleges hasznosítására szolgáló eszközök;
  • munka-, tűz- és környezetvédelmi berendezések, eszközök.

 

Milyen munkakörnyezetben fog dolgozni, aki „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” lesz?

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” jellemzően zárt térben, üzemcsarnokban, gépek között dolgozik, időnként a szabadban is végezheti munkáját (pl. a termékek átvételekor, osztályozásakor). Amennyiben önálló vállalkozóként működik, a munkavégzés helyszíne változatosabb, akár utazással is járhat (pl. gyümölcs- és zöldségtermelők felkutatása, illetve a vásárlói kör, a felvevőpiac feltérképezése miatt). A friss zöldség- és gyümölcsfélék tartósításának csúcsidénye tavasztól őszig tart. Ebben az időszakban általában több műszakban, változó munkarendben dolgozik. Munkája során esetenként – például megnövekedett alapanyag-mennyiség miatt – túlóra is szükséges lehet.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósítóként” dolgozzon, az „Élelmiszer” szakmacsoporton belül a „Tartósítóipari szakmunkás” (OKJ 34 541 09) szakképesítés megszerzése előnyös lehet. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően a szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően, sikeres szakmai vizsga letételével szerezhető meg a szakképesítés. A felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő.

A képzés részben elméleti jellegű (30%), részben gyakorlati (70%).

Nappali tagozaton a 9. és a 10. évfolyamot követően 140 óra összefüggő szakmai gyakorlat van. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

Részszakképesítések:

 

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó (OKJ 31 541 12)

Hűtőipari munkás (OKJ 31 541 16)

Konzervgyártó (OKJ 31 541 19)

Savanyító (OKJ 31 541 20)

 

A fenti részszakképesítések esetében, hallássérültek és tanulásban akadályozottak számára a Híd program keretében, speciális, adaptált tantervek rendelkezésre állnak.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

Alapfokú iskolai végzettség (az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése szükséges).

 

Továbblépési lehetőségek: az „Élelmiszeripari technikus” (OKJ 54 541 02) szakképesítés megszerzése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

Több képzőhely ajánlatában szerepel a szakképzés, amelyek közül a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik szakképzés:

 

Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Budapest)

Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Nagykőrös)

Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szécsény)

Magiszter Menedzser Kft. (Budapest)

M-Stúdium Oktatásszervező Kft. (Budapest)

Tüske Kft. Oktatási és Vizsgaközpont (Budapest)

„IOSZIA” Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény (Budapest)

Géniusz Plusz Oktatási Kft. (Budapest, Esztergom)

SKC Holding Kft. (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” foglalkozást választom?

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” munkája közepesen nehéz fizikai munka. A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozását főleg álló és hajlott testhelyzetben, valamint guggolva végzik, aminek következtében jelentkezhetnek ízületi panaszok, amit gyakori helyváltoztatással és helyes testtartással megelőzhet. A nyirkos és nedves környezet és a nagy hőingadozás is okozhat ízületi, de akár légúti panaszokat is. Pszichés megterhelést jelenthet a gép mellett végzett monoton tevékenység, mely szubjektív fáradtságérzéssel, az éberségi szint csökkenésével, álmossággal, a figyelem, a reakciókészség csökkenésével, közömbösséggel, teljesítményingadozással járhat.

 

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • a jó látás;
  • jó gyakorlati színlátás (a nyersanyagok és késztermékek minőségét képes legyen ellenőrizni);
  • jó ízérzékelés a minőségellenőrzés során;
  • ép vérképzőrendszer és jól működő máj;
  • semmilyen fertőző betegségben nem szenvedhet;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen és az arcon (a fokozott fizikai igénybevétel és a felhasznált anyagok tisztasága miatt).

 

Környezeti ártalmak:

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósítót” a következő környezeti ártalmak érhetik munkája közben:

  • balesetveszély (esés, csúszás, vágás, szúrás, forrázás, zúzódás);
  • a használt vegyi anyagoknak allergizáló és irritatív hatásuk lehet;
  • szabadtéren végzett munka esetén számolnia kell a változó időjárási viszonyokkal;
  • a hűtőtárolók fagypont alatti hőmérséklete okozhat fagyártalmat.

 

A munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülésspecifikus módosításával, bizonyos részfeladatokat egyéni elbírálás szerint hallássérültek és tanulásban akadályozottak is végezhetnek.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” szakma azoknak felel meg leginkább, akik rendelkeznek a következő kompetenciákkal, akikre jellemzőek az alábbi érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kézügyesség, mert a gépek mellett szükségesek a gyors és pontos kézmozdulatok;
  • Fizikai erőnlét az egész napos álláshoz;
  • Kitartás, ami a munka monotonitása miatt, a munka egész napi pontos elvégzéséhez lényeges;
  • Figyelem, mert munkája figyelemkoncentrációt és megfigyelőképességet igényel a nyersanyagok osztályozásánál, csomagolásánál;
  • Együttműködés a munkatársakkal való szoros kapcsolat miatt.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

 

Erre az érdeklődési irányra az jellemző, hogy szereti, ha a munkájának kézzelfogható eredménye van, szívesen dolgozik eszközökkel, anyagokkal, követi az előírásokat.

 

Munkamód: Tárgyias – Aprólékos – Gyakorlatias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” a munkavégzés során többféle eszközt használ, velük ügyesen bánik, különböző nyersanyagot dolgoz fel, alakít. A feladatait pontosan, sorrendben végzi. Szívesen fordítja figyelmét az apró részletekre. Kézzelfogható dolgokkal foglalkozik.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” leszek?

 

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” élelmiszeripari üzemekben, vállalkozásoknál helyezkedhet el. Elsősorban a nagyüzemek (pl. hűtőházak, konzervgyárak stb.) keresnek szakembereket. A házi készítésű termékeket előállító kisebb élelmiszeripari üzemek is foglalkoztathatják. Önálló vállalkozóként is tevékenykedhet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósítóként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás, üzem méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat.

A „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” fizetése elmarad az országos átlagbértől. A kezdő fizetés általában a minimálbér.

Az átlagkereset havi bruttó 225.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító” foglalkozást választom?

 

Munkakörök:

 

Gombaválogató

Gyógynövény-filterező

Gyógynövény-tasakoló

Gyógynövény-feldolgozó

Gyógynövényszárító

Gyógynövény-válogató

Gyümölcstartósító

Gyümölcsfeldolgozó

Gyümölcsléfejtő

Gyümölcsválogató, osztályozó

Káposztasavanyító

Mustárfeldolgozó

Paprikamolnár

Savanyító

Szőlőválogató, -osztályozó

Zöldségszárító

Zöldségtartósító

Zöldségfeldolgozó

Zöldségválogató, osztályozó

 

Rokon foglalkozások:

 

Élelmiszeripari technikus

Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó

Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője