Hegesztő

FEOR kód
732500

Foglalkozási terület
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület

Átlagkereset
bruttó 270 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a „Hegesztő” foglalkozást választom?

A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre.

A hegesztő szakember különálló szerkezeti elemeket, fém darabokat (gépalkatrészek, szerkezeti elemek) oldhatatlan kötéssel egymáshoz rögzít különféle hegesztési technikák, eljárások használatával. Fém alkatrészek hegesztését és vágását végzi gázláng, villamos ív, ill. fém olvasztásos vágására vagy egybeolvasztására szolgáló más hőforrások segítségével. Ennek függvényében, a teljesség igénye nélkül beszélhetünk autogén, elektromos ív-, plazma-, dörzs-, fedőporos, katódsugaras, kovács-, láng-, lézeres, nagyfrekvenciás indukciós, pont-, termit-, tompa-, ultrahangos, védőgázas, vonalhegesztésről, kemény és lágyforrasztásról, fémragasztásról.

A hegesztő műszaki rajzok alapján, vasból, acélból és egyéb fémekből készít szerkezeti elemeket, gépalkatrészeket. Lemezeket, csöveket hegeszt egymáshoz. Példaként említhetjük a járműveket, hidakat, darukat, csővezetékeket, kazánokat stb. Műszaki rajzok, tervdokumentációk alapján előkészíti a munkafolyamatot. Hegesztés előtt az elemeket méretre vágja, előkészíti, összeilleszti, rögzíti. A művelethez kiválasztja a megfelelő szerszámokat és berendezéseket. Összehegeszti a fém alkatrészeket a munkafolyamathoz leginkább megfelelő berendezések segítségével. Hegesztést nem igénylő fém alkatrészeket forraszt, illetve egymáshoz ragaszt. Hegesztő és vágó berendezéssel szétvág, darabol vasból, acélból készült tárgyakat. Vas és acéllemezekből meghatározott alakzatokat vág ki. Helyreállítja a kopott fém alkatrészek alakját (anyagfelhordás) további megmunkáláshoz. Ezzel az eljárással felújíthatnak fő alkatrészeket (például a kopott féltengelyeknek hegesztési eljárással megnövelik átmérőjét, majd újból a gyári méretére alakítják) elkerülve a költséges új alkatrészek beépítését. Az elkészült munkadarabokon mechanikai, technológiai és hibakereső vizsgálatokat, minőségellenőrzést végez annak érdekében, hogy kiderüljön, megfelelnek-e a műszaki leírás követelményeinek.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Hegesztő”?

A hegesztő a végzett eljárástól függően sokféle eszközt, szerszámot használ munkája végzéséhez, például:

  • hegesztő berendezések;
  • hegesztést segítő eszközök, pl.: kerámia alátét, rézgyám, gyökvédő;
  • lángvágó berendezés;
  • befogó- és kéziszerszámok, például sarokcsiszoló, kalapács, drótkefe;
  • mérőeszközök, pl.: tolómérő, mikrométer.

A hegesztő munkája során többféle alapanyagot és alkatrészt használ fel, sokféle fémmel dolgozik, többek között öntöttvassal, acéllal, rézzel, bronzzal, alumíniummal, cinkkel és különféle ötvözetekkel. A hegesztéshez bevonatmentes és bevonatos hegesztőpálcát, argon gázt vagy héliumot használ. Segédanyagokat alkalmaz, benzint, oxigént, hidrogént, karbidot, acetiléngázt stb.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Hegesztő” leszek?

A hegesztő munkavégzésének helyszínei az elvégzendő feladat jellegétől függően igen változatosak. Zárt térben, termelőhelyeken, gépek összeszerelésénél, javításánál, ipari üzemekben vagy saját telephelyén, a karbantartó műhelyben dolgozik. Szabadban is történhet a munka végzése, adott szerkezetek összeszerelésénél, például nyílt utcán, korlátok, oszlopok javításánál, hídépítéskor a folyó fölött, vagy épp egy épület tetején.

A hegesztő 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire többműszakos munkabeosztásban dolgozik. Csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Hegesztő” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki „Hegesztőként” dolgozzon, a „Gépészet” szakmacsoporton belül a Hegesztő (OKJ 34 521 06) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama

  • 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;
  • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

Hallássérültek és tanulásban akadályozottak részére az SNI adaptált, speciális kerettanterv alapján, a Hegesztő szakképesítés 4 évfolyamos képzés keretében szerezhető meg.

Részszakképesítések

  • Bevontelektródás kézi ívhegesztő (OKJ 31 521 01)
  • Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (OKJ 31 521 03)
  • Gázhegesztő (OKJ 31 521 05)
  • Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő (OKJ 31 521 09)

A szakma egyes részfeladatainak elsajátításához, értelmi sérültek esetében a „Bevontelektródás kézi ívhegesztő”, hallássérülteknek és tanulásban akadályozottak számára a „Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő”, valamint hallássérülteknek a „Gázhegesztő” SNI adaptált szakképesítés is hozzáférhető. A szakképzés időtartama 2 év.

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény)

A hegesztő szakképesítés megszerzésének előfeltétele alapfokú iskolai végzettség.

Továbblépési lehetőség a Gépgyártástechnológiai technikus (OKJ 54 521 03) képzésben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A hegesztő szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés

  • Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)
  • Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Gödöllő)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Komárom)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya).

A tanulmányi területre beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is jelentkezhetnek.

  • Tatabányai Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Oroszlány)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Tata)
  • Érdi Szakképzési Centrum Kiskunlacházi Szakképző Iskolája (Kiskunlacháza)
  • Ceglédi Szakképzési Centrum Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Fáy András Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Bátonyterenye)
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Szily Kálmán Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
  • Szabóky Adolf Általános és Szakképző Iskola

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Hegesztő” foglalkozást választom?

A hegesztő munkája álló, hajlott, térdelő, guggoló, ülő és fekvő testhelyzetben végzett könnyű fizikai munka. A munkadarabok mozgatása, a kézi és gépi szerszámok kezelése a mozgásszerveket fokozottan igénybe veszi. A munkadarab egyengetése során képződő erős hang zajterhelést jelent a hallószervekre (halláskiesés ezért kizáró okot képezhet). Az alkalmazott, párolgó oldószerek, anyagok szintén kockázati tényezőt jelentenek.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • könnyű fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • teljes látótér.

Egészségre ártalmas tényezők:

  • balesetveszély (tűz, illetve az eszközök okozta kéz- és lábsérülés, égési sérülés);
  • a kényszertesttartásban végzett munka fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket;
  • az ultraibolya sugárzás, az ívfény szemre gyakorolt káros hatása;
  • gáz és fémgőzök, füst, porártalom (légzőszervekre gyakorolt hatása);
  • zaj és hőhatás a gépek és berendezések üzemelése közben.

Hallássérültek megfelelő védőfelszereléssel és speciális eszközök alkalmazásával, egyedi elbírálás szerint végezhetik a hegesztő munkát.

Fontos a nem verbális kommunikációs csatornák biztosítása, a papír vagy számítógép alapú kommunikáció elősegítése, pl. a munkafeladatok írásban történő kiadása. Szükség van a használt gépek hallássérültek számára való biztonságossá tételére, az akusztikus helyett vizuális figyelmeztető jelzések, pl. fényjelzés használatára, valamint vibrációs funkcióval ellátott speciális eszközök beszerzésére.

Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők. Fontos a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Hegesztő” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Hegesztő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok.

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek)

  • Kézügyesség a hegesztési varratok szilárdsági és esztétikai kialakításához;
  • Technológiai, műszaki kompetencia a munkavégzéshez használt gépek, eszközök működtetéséhez;
  • Térbeli gondolkodás a műszaki rajz, műhelyrajz olvasásához;
  • Fizikai erőnlét a tartós álláshoz, kényszertartáshoz;
  • Figyelem a balesetveszély elhárítása érdekében;
  • Pontosság.

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Végrehajtó

Ez azt jelenti, hogy a „Hegesztő” tevékenysége középpontjában tárgyak alakítása, formálása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel, és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed a felelőssége.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Hegesztő” leszek?

A „Hegesztő” a termelésben, ipari üzemekben, vállalkozásokban helyezkedhet el. A hegesztő hiányszakmának minősül.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Hegesztőként” fogok dolgozni?

A fizetés a hegesztő szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Hegesztő” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 270 000 Ft/hó.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Hegesztő” foglalkozást választom?

  • Autogénhegesztő
  • Autogénvágó
  • Elektromosív-hegesztő
  • Elektromosív-vágó
  • Fedőporos hegesztő
  • Fémragasztó
  • Forrasztó
  • Katódsugár-hegesztő
  • Keményforrasztó
  • Lágyforrasztó
  • Lánghegesztő
  • NC-vezérlésű lángvágógép kezelője
  • Optikai vezérlésű lángvágógép kezelője
  • Plazmahegesztő, plazmavágó
  • Ponthegesztő
  • Sínhegesztőgép-kezelő
  • Ultrahanghegesztő
  • Védőgázas hegesztő
  • Vonalhegesztő

Rokon foglalkozások

  • Esztergályos
  • Lakatos
  • Szerszámkészítő
  • Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője