Kerékpár karbantartó, javító

KERÉKPÁR-KARBANTARTÓ, -JAVÍTÓ

Foglalkozási terület: Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület

6-jegyű FEOR kód: 733500

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Kerékpár-karbantartó, -javító” foglalkozást választom?

 

A kerékpárszerelő a kerékpárok javításával, karbantartásával, ellenőrzésével, beállításával, átépítésével, felújításával foglalkozik. Felméri, hogy mely alkatrészek szorulnak javításra vagy esetleg cserére, és milyen módszerrel javítható az adott alkatrész. Szétszereli a biciklit. Kiépíti belőle a javításra szoruló alkatrészt, hogy könnyebben hozzáférhessen. Kijavítja a meghibásodott alkatrészt. Ehhez különféle szerszámokat és eljárásokat alkalmaz. A javított alkatrészt visszaszereli a helyére. Beállítja a fékeket, cseréli a fékgumikat. Ellenőrzi a kormányrögzítő csavarok, tengelyanyák meghúzását. Átvizsgálja a kormányfejet, beállítja a hajtólánc feszességét. Ellenőrzi a sebességváltó szerkezetet, a küllők feszességét és a kerékfutást. Javíthatatlan kár esetén konzultál a beszállítókkal. Leadja a rendelést az új alkatrészre, és amikor az megérkezett, beszereli a kerékpárba. Beállítja a keréknyomást, a kormányt, szükség esetén meghúzza a csavarokat, beállítja a fékeket, a váltót stb. Pontosan ismeri a különféle célú kerékpárokba szerelhető alkatrészeket, és ezek kiválasztásakor segíti a vásárlót. Ellátja a munkafelvételi, ügyfélkezelési feladatokat, szükség esetén árajánlat készítésénél is közreműködik.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Kerékpár-karbantartó, -javító”?

A kerékpár-karbantartó, -javító munkavégzéshez használt, legjellemzőbb eszközei a következők:

  • Kéziszerszámok: villáskulcs, franciakulcs, csőkulcs, imbuszkulcs, csavarkulcs, fogó, kalapács, fúró;
  • Satupad;
  • Gumileszedő;
  • Hajtómű-leszedő;

 

A kerékpár-karbantartó, -javító fémmel, gumival és műanyaggal dolgozik. A javítási munkálatokhoz gyakran használ a felületnek megfelelő ragasztót, valamint az azt igénylő alkatrészeket megolajozza.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Kerékpár-karbantartó, -javító” leszek?

 

A kerékpárszerelő munkája nagy részét zárt térben, műhelyben, szerelőüzemben, szaküzletben, nagyobb sportboltban végzi. Itt tárolja a kerékpárok javításához, beállításához és karbantartásához nélkülözhetetlen eszközöket és berendezéseket, valamint a pótalkatrészeket. A megrendelőket esetenként irodában, üzlethelyiségben fogadja. A javított kerékpárokat kipróbálja a szabadban.

A kerékpárszerelő a szokásos munkarend szerint, heti 40 órában dolgozik. Munkaidő beosztása vállalkozóként igazodik a megrendelő igényeihez. Gyakran délután vagy hétvégén is dolgozik, ha a megrendelő rövid határidőre kéri a javítást.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Kerékpár-karbantartó, -javító” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki kerékpár-karbantartó, -javítóként dolgozzon, a „Közlekedés” szakmacsoporton belül a Kerékpárszerelő (OKJ 31 525 01) részszakképesítés megszerzése szükséges. A szakképzés történhet szakiskolai képzés vagy a szakgimnáziumok közlekedésgépészet ágazatán folyó képzés keretében.

Az oktatás lehet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama.

A szakiskolákban a szakképző évfolyamokra való bekerülés előtt szakmaalapozás szükséges. A tanuló a 9. (előkészítő) osztály elvégzése után kapcsolódhat be a szakmatanulásba, amelynek időtartama 2 év. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra. Szakgimnáziumok közlekedésgépészeti ágazatán a sikeres szakmai érettségivel szerezhető meg a szakképesítés. Ebben az esetben a képzési idő 4 év. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 400-800 óra között változhat a képzési idő.

A Kerékpárszerelő (OKJ 31 525 01) részszakképesítéshez Motorkerékpár-szerelő (OKJ 34 525 07) szakképesítés kapcsolódik.

A szakképesítések megszerzésére hallás-, látás- és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A Kerékpárszerelő (OKJ 31 525 01) részszakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában is lehetséges.

 

Továbblépési lehetőség: a Motorkerékpár-szerelő (OKJ 34 525 07) szakképesítés, a Vízi sportmotorszerelő szakképesítés-ráépülés (OKJ 35 525 01), valamint a Járműipari karbantartó technikus (OKJ 55 523 07) szakképesítés megszerzése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A „Kerékpárszerelő” szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, EGYMI és Kollégium, Újváros Parki Telephely, Speciális Szakiskola

A tanulásban akadályozott fiatalok számára jött létre. Olyan sajátos nevelési igényű fiatalokat várnak, akik szakképesítést vagy részszakképesítést szeretnének szerezni, és a tanuláshoz az átlagosnál több segítséget igényelnek.

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Vác

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Gödöllő

Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Érd

Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szigetszentmiklós

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Salgótarján

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Kerékpár-karbantartó, -javító” foglalkozást választom?

 

A kerékpár-karbantartó, -javító munkája hajlott, álló, térdelő, guggoló testhelyzetben történő, könnyű fizikai munka. A szakma gyakorlása fokozott mozgásszervi igénybevételt jelent. A gerincen és a lábakon kívül a kar és a kezek is terhelésnek vannak kitéve. A kerékpár mozgatása, a kézi és gépi szerszámok kezelése a kéz és a karok izmait, ízületeit veszik igénybe. Guggolásnál, térdelésnél a térdízületek kapnak fokozott terhelést.

 

E munka elvégzése érdekében szükséges:

  • jó látásélesség;
  • tartós álló munkavégzéshez, tartós kényszer testtartással végzett munkához valamint a szerelési munkához szükséges az ujjak, kezek, karok, alsó végtagok valamint a gerinc terhelhetősége;
  • a könnyű fizikai munkavégzéshez szükséges napi energiaigény biztosításához megfelelő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi, anyagcsere, immunrendszeri, hormonális és pszichés egészségi állapot.

 

Látás-, hallássérültek és tanulásban akadályozottak pályára kerülése a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével, valamint a munkakör átszervezésével segíthető elő.

Hallássérült kerékpárszerelő munkát végezhet. Kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Fontos a támogató szociális kapcsolati rendszer kialakítása, az írásalapú kommunikációs csatornák, nyelvi formák megválasztása és alkalmazása, valamint a munkakör átszervezése (a kapcsolattartást igénylő feladatok más munkatársra történő átruházása).

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Kerékpár-karbantartó, -javító” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A kerékpár-karbantartó, -javító szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kézügyesség a kerékpár szét- ill. összeszereléséhez, a hibakereséshez;
  • Kitartás az aprólékos munkafolyamatok elvégzéséhez;
  • Figyelem a munka nagyfokú precizitást igénylő részeinek szakszerű végzéséhez;
  • Vállalkozói kompetencia saját vállalkozás indításához.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy a „Kerékpár-karbantartó, -javító” tevékenysége középpontjában tárgyak alakítása, javítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Szívesen fordítja figyelmét az apró részletekre. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Kerékpár-karbantartó, -javító” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A kerékpár-karbantartó, -javító magánvállalkozóként dolgozhat, vagy szaküzletekben, sportboltokban alkalmazottként helyezkedhet el.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Kerékpár-karbantartó, -javítóként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a kerékpár-karbantartó, -javító szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat.

A „Kerékpár-karbantartó, -javító” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 200.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Kerékpár-karbantartó, -javító” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Kerékpár-műszerész, javító

Gyermekkocsi-műszerész, javító

Kerekesszék-műszerész, javító

 

Rokon foglalkozások:

 

Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító

Karosszérialakatos

Festékszóró, fényező