Kereskedő

Foglalkozási terület: Gazdaság, kereskedelem és marketing

6-jegyű FEOR kód: 511100

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Kereskedő” foglalkozást választom?

 

A „Kereskedő” munkája során árucikkek (ruházat, autó, építőanyag, könyv, papír-írószer stb.) beszerzésével és értékesítésével foglalkozik. A kereskedelmi egység működését már a megalakulásától képes irányítani és hatékonyan megszervezni. Ahhoz, hogy sikeresen végezze a feladatát, fontos ismernie a piac és a vevők igényeit. Folyamatosan tájékozódnia kell az aktuális keresletről, divatról, divatirányzatokról. Az eladásra kerülő árukat jellemzően a gyártóktól vagy nagykereskedőktől szerzi be. Fontos feladata továbbá a kereskedelmi egység – pl. ruházati bolt, butik, autókereskedés stb. – üzletmenetének fenntartása, amelyhez a munkatársak kiválasztása, vezetése, a készletezés, a nyilvántartások kezelése, dokumentálása, illetve a hatóságok felé történő hivatalos feladatellátás is hozzátartozhat.

A kereskedő fontos feladata a megfelelő, eladásra kerülő áruk megrendelése és azoknak haszonnal történő értékesítése. Ápolja a beszállítói és a vevőkapcsolatokat, annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelő áru legyen készleten, illetve a vásárlók visszatérjenek az odafigyelő és kedves kiszolgálásnak köszönhetően.

Fő munkatevékenységei részletezve a következők:

  • Kiválasztja és kialakítja az üzlethelyiséget.
  • Munkatársait vezeti. Kiválasztja a céljaihoz megfelelő szakembereket, akiknek munkaidejéről, beosztásáról és fizetéséről dönt, illetve szükség esetén képzést biztosít a számukra.
  • Árut szerez be. Átgondolja a vevői igényeket és a piaci lehetőségeket. A beszállítókkal – nagykereskedők, gyártók – leegyezteti a beszerzésre kerülő áruk fajtáját, típusait, méreteit, árát és mennyiségét, majd gondoskodik azok raktározásáról.
  • Nyilvántartja a készleteket. Nyilvántartást vezet a beszerzett áruk mennyiségéről, azok eladásáról, eladási áráról, és folyamatosan újat rendel, ha arra igény van.
  • Biztosítja az áruk megfelelő tárolását. Annak érdekében, hogy a termékek ne sérüljenek, azokat állagminőség-megóvás érdekében biztonságos helyen tárolja.
  • Vezeti a bolti forgalmat. Figyeli az áruk forgását, azaz a beérkeztetés és eladás között eltelt időt, döntést hoz a vásárlótér elrendezéséről, a kirakat elrendezéséről, a kihelyezett áruk mennyiségéről, illetve áráról.
  • Kapcsolatot tart a vásárlókkal. A vásárlókat tájékoztatja, kérdéseikre válaszol, tanácsot ad, felhívja a figyelmet az aktuális akciókra, szükség esetén panaszt kezel.
  • Marketingakciókat szervez. Amennyiben a forgalom azt megkívánja, árakciókat vagy más értékesítés-ösztönző tevékenységeket indít, majd megvizsgálja azok sikerességét. Akár a bolthálózat arculatának kialakításában is részt tud venni, alakíthatja a választékot.
  • Pénzügyeket intéz. Ellenőrzi a számlákat, a készpénzes és bankkártyás fizetéseket, illetve banki, postai ügyeket intéz az üzletmenet fenntartása céljából.
  • Kapcsolatot tart a hatóságokkal. A szabályszerű üzletmenet biztosítása érdekében nyilvántartásokat vezet, egyeztet az illetékes hatóságokkal.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Kereskedő”?

 

A „Kereskedő” a következő eszközöket használja:

  • Pénztárgép, banki terminál;
  • Kereskedelmi eszközök: árazó, kódleolvasó stb.;
  • Számítógép megfelelő – pl. árukészlet- és adatbázis-kezelő – programokkal, internet kapcsolattal;
  • Gyártók és nagykereskedelmi forgalmazók termékkatalógusai;
  • Kommunikációs eszközök: telefon, fax;
  • Irodai eszközök: papír, nyomtató, szkenner;
  • Dokumentumok: formanyomtatványok, szerződések;
  • Kézikönyvek: jogszabályok, útmutatók, termékleírások.

A kereskedelmi egység termékszerkezetébe tartozó anyagokkal dolgozik.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Kereskedő” leszek?

 

A „Kereskedő” munkáját az adott kereskedelmi egységben végzi, ami lehet nagyobb áruház (pl. építőanyag-kereskedés) vagy kisebb bolt (pl. butik). A kereskedelmi egységen belül az irodában, az eladótérben és a raktárban is végez tevékenységeket. A forgalmazott terméktől függően (pl. autó, építőanyag, dísznövények stb.) részben szabadban is dolgozhat. Munkájának része lehet a tárgyalás a gyártókkal, nagykereskedőkkel és a nagyobb tételben vásárló vevőkkel egyaránt. Ez sokszor azok telephelyén történik, így munkája során az ehhez kapcsolódó utazással is számolnia kell.

A kereskedő munkaideje a kereskedelmi egység nyitvatartásától függ, de ritkán dolgozik a szokásos munkarendben. Jellemző a több műszakban történő foglalkoztatás. Gyakori a hétvégi vagy az esti órákban történő munkavégzés is. A saját vállalkozást vezető kereskedő rugalmasabban oszthatja be munkaidejét, de a túlmunka sűrűn előfordul.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Kereskedő” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki kereskedőként dolgozzon, a „Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció” szakmacsoporton belül a Kereskedő (OKJ 54 341 01) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol érettségit követően 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 720-960 óra között változhat a képzési idő.

Kétéves képzés esetén az első évfolyamot követően 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat van.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A Kereskedő szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi

 

 

Továbblépési lehetőség: a Kereskedelem és marketing alapképzési szak (BA) elvégzése

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A kereskedő szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum

Tagintézmények:        Váci SZC Madách Imre Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Gödöllő)

Ceglédi Szakképzési Centrum (Cegléd)

Tagintézmények:        Ceglédi SZC Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Gyömrő)

Ceglédi SZC Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum

Tagintézmények:        Budapesti Gazdasági SZC Békésy György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gazdasági SZC Terézvárosi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gazdasági SZC Belvárosi Gazdasági Szakgimnáziuma

Tatabányai Szakképzési Centrum

Tagintézmények:        Tatabányai SZC Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya)

Tatabányai SZC Balassa Bálint Gazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum

Tagintézmények:        Salgótarjáni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Salgótarján)

Salgótarjáni SZC Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola (Vác)

META Don Bosco Szakgimnázium (Budapest)

Bocskai István Református Oktatási Központ Apáczai Csere János Középiskolája (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Kereskedő” foglalkozást választom?

 

A kereskedő munkája jellemzően könnyű fizikai és szellemi munka, melyet álló, részben ülő testhelyzet jellemez. Az emelés, cipelés fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket. A munka szellemi részét az üzletvezetéshez tartozó feladatok adják: fokozott figyelem, pontosság – pl. a nyilvántartások vezetése és az ártárgyalások során. Néhány vevő esetében időnként agresszív megnyilvánulásoknak, támadásoknak van kitéve, ami pszichikai megterhelést jelenthet. Jellemző lehet a stressz a pénzügyi és szakmai felelősség miatt.

 

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • könnyű fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar, alsó végtag), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot
  • jó látás, megfelelő gyakorlati színlátás;
  • jó hallás;
  • jó beszélőképesség, tiszta beszéd;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen és az arcon.

 

 

Egészségre ártalmas tényezők lehetnek:

  • kisebb sérülési kockázatot a raktározás során végzett munkák hordozhatnak;
  • a kézi anyagmozgatás és a gyakori állómunka fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket;
  • az egyre gyakrabban számítógép előtt végzett munka ergonómiai kockázati tényező, és fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket, szemet, idegrendszert, szív- és érrendszert;
  • ritkább, de olyankor rendkívüli kockázatot jelent – jellemzően a kisebb boltokban – a rablásveszély.

 

Mozgáskorlátozott és tanulásban akadályozott személyek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatják el ezt a munkakört. A munkahely fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Kereskedő” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Kereskedő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Önállóság, hiszen sokszor gyorsan, egyedül kell döntéseket hoznia, megtalálni a legmegfelelőbb megoldást;
  • Számolási képesség az áru megrendeléséhez, számlázáshoz;
  • Kommunikációs képesség a megrendelőkkel, munkatársakkal és a partnerekkel történő kapcsolattartáshoz, a jó ügyfélkapcsolat kialakításához, fenntartásához;
  • Konfliktuskezelés, stressztűrés például a rendelésekkel, kiszállítással kapcsolatos reklamációk megfelelő kezeléséhez;
  • Felelősségtudat pl. az árazásnál;
  • Együttműködés a vevőkkel, beszállítókkal, alkalmazottakkal.

 

Érdeklődési irányok: Közösségi – Irányító – Tárgyias

Az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy mások számára szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Üzleti ügyben szívesen lépnek kapcsolatba másokkal. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét. Függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Fontos, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzelfogható, látható eredménye legyen. A gyakorlati megoldások emberei.

 

Munkamód: Személyközpontú – Irányító – Önálló – Tárgyias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Kereskedő” tevékenységének középpontjában az emberek kiszolgálása, a velük való kapcsolattartás áll. Munkája kezdeményező, irányító, szervező jellegű, amiért felelősséget vállal. Elsősorban azt kedveli, ha a feladatokat saját ritmusában, tempójában végezheti, és az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal (különféle termékek, árucikkek) foglalkozhat.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Kereskedő” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A jó, piacképes szakmák között a kereskedő kiemelt helyen áll, hiszen szakszerű munkájára mindig szükség lesz. Hosszú távú munkalehetőséget jelent. A kereskedő képzés során elsajátított készségeket és ismereteket akár alkalmazottként is hasznosíthatja, de saját vállalkozást is indíthat.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha kereskedőként fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Kereskedő” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a kereskedelmi vállalkozás, üzlet méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat.

 

A „Kereskedő” fizetése az országos átlagbért közelíti.

Az átlagkereset havi bruttó 280.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Kereskedő” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Ajándékkereskedő

Állatkereskedő

Autó- és motorkerékpár, autóalkatrész, autóápolásicikk-kereskedő

Bútor- és lakástextil-kereskedő

Cipő és bőráru kereskedő

Divatáru, felsőruházati, bébi- és gyermekruha kereskedő

Dohányáru-édesség kiskereskedő

Drogériai kereskedő

Építőanyag kereskedő

Fakereskedő

Gyógynövény kereskedő

Használtcikk-kereskedő

Híradástechnikai- és elektronikaicikk-kereskedő

Hírlapárus, trafikos

Játékkereskedő

Könyvkereskedő

Mezőgazdasági termékkereskedő

Műkereskedő

Műszaki bizományi kereskedő

Papír- és írószer kereskedő

Rádiótelefon kereskedő

Régiségkereskedő

Szerencsejáték kereskedő

Színesfém-kereskedő

Takarmány- és tápkereskedő

Tüzelő- és építőanyag-kereskedő

Vas- és műszaki kereskedő

Vegyes iparcikk kereskedő

Vegyeskereskedő

Villamossági cikk kereskedő

Virágkereskedő

Zöldség-, gyümölcskereskedő

 

Rokon foglalkozások:

Kereskedelmi ügyintéző

Kereskedelmi képviselő

Piaci, utcai árus

Eladó