Kézműves

KÉZMŰVES

 

Foglalkozási terület: Könnyűipar-Kézműipar

6-jegyű FEOR kód: 741900

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Kézműves” foglalkozást választom?

 

A „Kézműves” tevékenysége sokrétű, a csipkekészítés, fajátékkészítés, faművesség, fazekasság, gyékény-, szalma-, csuhétárgy készítés, kézi és gépi hímzés, kosárfonás, fonottbútor készítés, szőnyegszövés, takácsmesterség, nemezkészítés, népi bőrművesség területére specializálódhat. Természetes anyagokat felhasználva mai, korszerű használati, lakberendezési és dísztárgyak, ajándéktárgyak elkészítésével, javításával foglalkozik. A hagyományos népi kézművesség forma-, díszítményvilágának ismeretében, a XXI. század környezet-, lakás- és viseletkultúrájának megfelelő, funkcionális kézműves tárgyakat hoz létre. Mesterségét az érdeklődők számára bemutatja. Kézműves vállalkozását működteti. Egyezteti a megrendelővel az elkészítendő termék méretét, anyagát, díszítését. Terveket készít, megbecsli az előállítás költségeit és időigényét. Kiválasztja a munkához szükséges alapanyagokat, eszközöket. Beszerzi a szükséges alapanyagokat. Elkészíti a kézműipari termékeket. Korábbi korok csipkéit rekonstruálva, újratervezve új, a mai kor elvárásainak megfelelő textíliákat állít elő. Fazekasként hagyományos alapanyagokból és edénykészítési technikákkal modern, mai használatra is alkalmas tárgyakat készít. Kézi és gépi hímzőként összegyűjti a megfelelő mennyiségű, színezéssel, öltéstechnikával ellátott mintakincset. Kiválasztja és beszerzi a szükséges alapanyagokat, hímzőfonalakat, segédeszközöket. A minták alapján kézi és gépi hímzést végez. A kosárfonó, fonottbútor készítő fűz és egyéb fonható szálas anyagok felhasználásával és a hagyomány ápolásával alakítja ki tárgyait (bútorokat, kosarakat, kiegészítőket stb). A nem megrendelésre előállított darabokat áruba bocsátja. Jellemzően kézműves vásárokon, szezonális piacokon árusítja vagy online piactéren hirdeti termékeit, vagy saját üzlethelyiségben is kínálhatja portékáit. Vásárláskor kiállítja a számlát.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Kézműves”?

 

A kézműves munkája során a tervezést, az előállítást lehetővé tevő gépekkel és szerszámokkal dolgozik:

  • vágóeszközök: kések, sniccerek, ollók;
  • összeszerelő eszközök: fogók, csavarhúzók, ragasztópisztoly, kalapács, tűzőgép stb.;
  • tekercsek, huzalok, drótok;
  • mérőeszközök;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, szoftverek, nyomtató, író- és rajzeszközök, telefon.

A munka során sokféle alap- és segédanyagot használ: fa, üveg, fém, agyag, bőr, textil, selyem, ragasztók, festékek, szegek, kartonlemezek, gyöngyök, kapcsok, rafia, zsinórok, madzagok, fonalak. Vesszőből, gyapjúból, bőrből, gyékényből, fából, szalmából, agyagból, csuhéból, lenből, kenderből, papírból készíti el termékeit.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Kézműves” leszek?

 

A kézműves épületen belül, jellemzően otthon, saját kézműves műhelyében dolgozik. A munkakörnyezet a készített termék jellegétől függően lehet tiszta, csendes, például, ha papírral, textillel dolgozik a szakember. Ugyanakkor lehet zajos, poros környezet is, amennyiben fa- vagy fémmegmunkálással jár a munka. A műhelynek jó megvilágítással kell rendelkeznie, és a hőszabályozás is jellemzően a felhasznált anyagokhoz igazodik. Az elkészült termékek árusítása gyakran utazással is jár.

A kézműves foglalkozású az akkreditált foglalkoztatóknál (elsősorban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak) jellemzően részmunkaidőben (4-6 órában) dolgozik. Saját vállalkozás esetén a munkaidő a szakember munkavállalási kedvétől és a megrendelések mennyiségétől, a megrendelővel megállapodott határidőtől függ. Jellemző a kötetlen időben történő munkavégzés, de ha a munkatevékenység megkívánja, napi 8 óránál tovább is tevékenykedhet. Előfordulhat hétvégi munkavégzés is, ha a határidős teljesítés ezt szükségessé teszi, vagy ha boltban, vásárokon ő maga értékesíti a termékeit.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Kézműves” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki kézművesként dolgozzon, a „Művészet, közművelődés, kommunikáció” szakmacsoporton belül a Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével) (OKJ 34 215 01) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakiskolákban folyik, ahol 1+4 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra.

 

Népi kézműves (OKJ 34 215 01) szakképesítéshez Kosárfonó (OKJ 21 215 01) rész-szakképesítés és Népi játék és kismesterségek oktatója (OKJ 53 215 01) ráépülő szakképzés kapcsolódik.

A szakképesítések megszerzésére hallás-, látás-, mozgássérültek és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van. Az oktatás 30 %-ban elméleti és 70 %-ban gyakorlati jellegű. Az iskolarendszerű képzési idő 3 év. Nappali tagozaton az első évfolyamot követően 105 óra összefüggő szakmai gyakorlat van. Az iskolarendszeren kívüli képzési idő 400-600 óra.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A „Népi kézműves” szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség, vagy annak hiányában, hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

A tanulmányok megkezdésének alapfeltételeként az iskola előírhatja, hogy a jelentkező rendelkezzen a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleményével, mely azt bizonyítja, hogy a tanuló tanulásban akadályozott.

 

Továbblépési lehetőség a tevékenységéhez kapcsolódó továbbképző vagy specializáló kurzusokon való részvétel, termékei zsűriztetése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A „Népi kézműves” szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskolája (Budapest)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Fáy András Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Bátonyterenye)

Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest)

Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon (Budapest)

Komárom-Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium (Tata)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Kézműves” foglalkozást választom?

 

A kézműves könnyű fizikai munkát végez, részben álló, részben ülő testhelyzetben. Pszichés megterhelést jelent, hogy a végzett munka precizitást és tartós figyelmet követel, gyakran a határidők szorításában kell teljesítenie az elvállalt munkát.

 

A munkavégzéshez szükséges egészségi elvárások:

  • közeli jó látásélesség;
  • terhelhető karok, kezek, ujjak;
  • pontos tapintás az aprólékos manuális feladatok elvégzéséhez;
  • térlátás, ép hallás, folyamatos fokozott figyelem és éber tudatállapot szükséges a fajáték készítőnek, mivel faipari gépeken is dolgozik;
  • a színvakság korlátozó tényező lehet;
  • porképződéssel járó munkakörökben kizáró tényező lehet a krónikus légzőszervi megbetegedés;
  • a kézfej allergiás bőrbetegségei kizáró okot képezhetnek.

 

A kézműves foglalkozás a hallás-, látás-, mozgássérültek és a tanulásban akadályozottak számára is többféle lehetőséget biztosít képességeik kibontakoztatására. Egyéni elbírálás alapján és a sérülés típusától, mértékétől függően, a munkakörnyezet átalakításával, fizikai akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével többféle kézműves tevékenység ellátására nyílik lehetőség.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Kézműves” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A kézműves szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Kézügyesség, ami ahhoz szükséges, hogy biztos kézzel nyúljon az értékes alapanyaghoz, és képes legyen az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok ellátására;
  • Kreativitás, aminek segítségével képes új, eredeti és értékes ötletek, elképzelések és termékek megvalósítására;
  • Kitartás az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok ellátásában, még ha olykor egyhangú is a munkavégzés folyamata;
  • Figyelem, ami abban segíti, hogy minden körülmények között tudjon a munkára összpontosítani, külső tényezők minél kevésbé zavarják meg;
  • Vállalkozói kompetencia, hogy saját vállalkozását nyereségesen tudja működtetni.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Alkotó – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Új dolgokat találnak ki, ötleteket valósítanak meg. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Beltéri helyszínen – Gyakorlatias

 

Ez azt jelenti, hogy a kézműves tevékenysége középpontjában tárgyak létrehozása, alakítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal (különféle kézműves termékek) foglalkozhat.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Kézműves” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A kézműves kis kézműves műhelyekben (amelyek döntően magánvállalkozások) vagy az akkreditált foglalkoztatóknál (ahol többnyire megváltozott munkaképességűek dolgoznak) helyezkedhet el.

A kézműipari szakemberek keresettsége jellemzően szezonális, a vásárok, fesztiválok idején a megugró kereslet miatt növekszik meg jelentősen. A kézműves szakember számára a megfelelő munka megtalálását, illetve a széles vevői, megbízói kör kialakítását segíti, ha rendelkezik speciális ismeretekkel, tapasztalattal a munkaterületén, és munkája elismert. Előnyt jelenthet a munka során, ha könnyen teremti meg, valamint tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel, akik szívesen ajánlják őt és munkáját ismerősöknek.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Kézművesként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Kézműves” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a kézműves vállalkozás, műhely méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat. Az akkreditált foglalkoztatóknál a kezdő fizetés általában a minimálbér.

A kézműves fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 140.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Kézműves” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Csipkekészítő

Faműves

Fazekas

Gyékény, szalma-, és csuhétárgykészítő

Kézi és gépi hímző

Kosárfonó, fonottbútor készítő

Szőnyegszövő

Takács

Nemezkészítő

Népi bőrműves

Agancsból dísztárgykészítő

Ajándéktárgy és díszműkészítő

Ajándéktárgy készítő

Babakészítő, babafej-készítő, babakitömő

Bizsukészítő, borostyánkő-faragó

Bűvészkellék-készítő

Csónak- és hajóépítő

Dísztárgykészítő

Fajáték-készítő

Fametsző

Gumicsónak-javító

Gyöngyfűző

Húrozó (teniszütő, tollaslabda-ütő)

Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, – javító

Kegytárgykészítő

Kishajó- és csónaképítő, kishajó-karbantartó

Koszorúkészítő, koszorúkötő

Sporteszközkészítő, sportszerjavító

Sportszer és használati-cikk javító (szolgáltató)

Szaru- és csontfeldolgozó

Szemfelszedő, kisipari

Szemüvegkeret gyártó

Textiljáték-készítő

 

Rokon foglalkozások:

 

Szabó, varró

Bőrdíszműves

Asztalos