Kisállattartó és -tenyésztő

KISÁLLATTARTÓ ÉS -TENYÉSZTŐ

Foglalkozási terület: Mezőgazdaság

6-jegyű FEOR kód: 612400

 

Miből áll a munkája annak, aki a „Kisállattartó és -tenyésztő” foglalkozást választja?

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” hobbiállat-tartóknak történő eladásra halak, madarak, kutyák, macskák, rágcsálók, hüllők, pókok vagy más egzotikus kisállatok tartásával, szaporításával foglalkozik. Prémes állatokat (pl. rókát, csincsillát, nyestkutyát, nutriát), házinyulat és laboratóriumi kísérleti állatokat tart, tenyészt és gondoz, állat-, illetve szőrmeértékesítés céljából. Tudományos intézeteknek, vagy laboratóriumok számára kísérleti célra is tenyészthet kisállatokat (pl. békákat, egereket stb.). Meghatározza, hogy milyen fajta állat tenyésztésével kíván foglalkozni. Ez lehet egy vagy több fajta állat, vagy akár egy fajtán belül egy különleges típus, például németjuhász munkakutya vagy édesvízi akváriumi halak. Megteremti az állattenyésztés megkezdéséhez szükséges feltételeket. Beszerzi az állattartási eszközöket, takarmányt, tápot, gyógyszereket, tisztítószereket. Amennyiben kereskedelmi tevékenységet is folytat, helyiséget bérel vagy vásárol. Kialakítja az állatok életterét. A tartáshoz megfelelő körülményeket teremt (pl. kennelt, galambdúcot épít stb.). Beszerzi a tenyészteni kívánt állatok alapmennyiségét. Gondozza, eteti, itatja, tisztán tartja az állatokat. Kiválasztja a megfelelő tenyészpárokat, megtervezi és ellenőrzi a párzást és a vemhességet. Segít az ellésnél és az újszülöttek gondozásánál, amennyiben ez szükséges. Alkalmanként kiállításokra vagy versenyekre készíti fel, és mutatja be az állatait. Közreműködik a laborállatokon végzett kísérleti beavatkozásokban. A prémes állatokat levágja, leprémezi, a gereznát kezeli. A kisállatokat, hobbiállatokat elszállítja és értékesíti. Saját üzletében adja el őket, vagy az állatokat továbbadja viszonteladóknak. Biztosítja a kisállattartás tiszta és higiénikus körülményeit, valamint az állatok orvosi ellátását. A gazdasági épületeket, a gépeket és berendezéseket karbantartja, az istállókat, ketreceket tisztítja. A beteg állatokat kiválogatja, állatorvossal konzultál, kezeli őket. Elhullás esetén gondoskodik a tetem elhelyezéséről. A készleteket, bevételeket és kiadásokat nyilvántartja.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Kisállattartó és -tenyésztő”?

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” munkája során elsősorban mezőgazdasági eszközöket, gépeket és berendezéseket használ:

  • állatok ellátásának eszközei: tárolóeszközök, ketrecek, akváriumok, terráriumok és ezek tartozékai, etető- és itatóberendezések
  • takarmánykiosztó berendezés
  • állattenyésztési eszközök: mérlegek, mikroszkópok, keltető odúk és lámpák, keltetőgép, békanevelő, mikrochip elhelyező és leolvasó készülék, jelölőgyűrűk
  • szállítóeszközök, pl. állatszállító ketrecek, kisállattartó boxok (zooboxok), utánfutók stb.
  • hűtő- és fűtőgépek, fűtő, szellőztető, páratartalom-szabályozó berendezések
  • mosó- és fertőtlenítő berendezések
  • hagyományos eszközei pl. a takarmányhordó villa vagy a trágyakihordó lapát, talicska
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon

A „Kisállattartó és -tenyésztő” munkavégzése során emellett az állatok takarmányával (pl. kutya-, macskatáp, széna stb.), gyógyszereivel, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerekkel is dolgozik. A biztonságos munkavégzés érdekében munkavédelmi eszközöket és elsősegély eszközöket is használ, például az állatok harapását, karmolását vagy más baleseteket elkerülendő.

 

 

Milyen munkakörnyezetben fog dolgozni, aki „Kisállattartó és -tenyésztő” lesz?

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” a tenyésztett állat fajtájától függően, külső és belső helyszínen egyaránt dolgozhat. Az tenyésztő-, szaporító-, gondozótelepeken, farmokon, gazdasági épületekben, az istállókban és a szabad ég alatt is van teendője.

Munkaideje jellemzően eltér a szokásostól. Folyamatos munkarend szerint dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a hét minden napján, hétvégén és ünnepnapokon is ellátja az állatokat. Általában osztott műszakban foglalkoztatják, mivel többnyire reggel és este is etetnie kell. Állandó készenlétben van, hiszen egy-egy különleges figyelmet igénylő vagy rendkívüli esemény (például ellés, betegség) bármikor bekövetkezhet.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Kisállattartó és -tenyésztő” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Kisállattartó és -tenyésztőként” dolgozzon, a „Mezőgazdaság” szakmacsoporton belül több szakképzési lehetőség közül is választhat. Az „Állattartó szakmunkás” (OKJ 34 621 03), a „Hobbiállat-tenyésztő és -forgalmazó” (OKJ 52 621 01) szakképesítés és a „Állatgondozó” (OKJ 31 621 01) részszakképesítés megszerzése is megfelelő lehet. A képzés történhet iskolarendszerű nappali, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően a szakiskolákban vagy „készségfejlesztő iskolában” folyik. A szakiskolai képzés során egy előkészítő évfolyamot követően 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés. (A készségfejlesztő iskola az értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.) A készségfejlesztő iskolában a képzési idő 4 év.

A felnőttképzésben, a szakképesítéstől és képzőhelytől függően, 400-1440 óra között változhat a képzési idő.

A képzés részben elméleti jellegű (20%), részben gyakorlati (80%).

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra.

 

A részszakképesítések megszerzésére hallássérültek és tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

Alapfokú iskolai végzettség (az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése szükséges).

Betöltött 15. életév.

 

Továbblépési lehetőségek: az „Állattenyésztő és állategészségügyi technikus” (OKJ 54 621 01) szakképesítés megszerzése

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái, felnőttképző intézményei közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Mándy Iván Szakközépiskolája és Szakiskolája(Budapest)

Budapesti Komple x Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskolája (Budapest)

Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szécsény)

Teleki József Általános Iskola és Szakközépiskola (Szirák)

Mátrix Oktatási és Vizsgaközpont (Budapest)

FOCUS Oktatási Központ (Budapest)

West Horizont OKJ Oktató és Vizsgaközpont (Budapest)

„IOSZIA” Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény Kft. (Budapest)

Tapis Oktatási Központ (Budapest)

M-Stúdium Oktatásszervező Kft.

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Kisállattartó és -tenyésztő” foglalkozást választom?

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” tevékenysége könnyű, esetenként közepesen nehéz fizikai munka. A fizikai terhelés elsősorban a következők miatt adódik:

  • állatok és eszközök emelgetése;
  • az állatok ellátása során a sok járkálás, kényszertartásban végzett munka;
  • eszközök, ketrecek tisztán tartásának munkálatai;

A jó fizikai erőnlét, állóképesség nagyon fontos. A munkával járó pszichés terhelést a monotonitás és az állatokért érzett felelősség súlya adja.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • jó látás és egyensúlyérzék, az állatok közötti mozgás miatt, vagy, hogy az esetleges fertőzéseket hamar észrevegye;
  • jó fizikum és izomerő, a fizikai munkavégzés energiaigényét biztosító terhelhetőség (szív-érrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, anyagcsere-, immunrendszeri, hormonális és pszichés megbetegedések kizáró/korlátozó tényezők lehetnek);
  • terhelhető gerinc, kar és láb, a sok állás, illetve kézi munka miatt;
  • ép és terhelhető végtagok, például a takarmányozáshoz, almozáshoz vagy az elletéshez;
  • fokozott figyelemre való képesség;
  • korlátózó tényezők lehetnek az alkalmasság elbírálásánál: a színtévesztés; tapintási zavarok; nehéz súlyok emelése/tolása/vonása tilalom; poros, nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet; változó hőmérsékletű munkahelyen, szabadban munkát nem végezhet; allergizáló vagy vegyi anyagokkal nem dolgozhat.

 

Környezeti ártalmak

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” a munkavégzés során különböző ártalmaknak, veszélyeknek van kitéve:

  • az egyik fő környezeti ártalom az időjárás, hiszen a szabadban végzett munka során a hőmérséklet, a páratartalom, a szélerősség, mind befolyásolják a munkavégzést;
  • balesetveszély forrása az állatok kiszámíthatatlan viselkedése, az esetleges harapás, rúgás;
  • balesetveszély forrása lehet az eszközök, gépek, berendezések nem megfelelő használata;
  • egészségre ártalmas tényezők a környezetben lévő szennyezett anyagok, pl. trágya, használt takarmány stb., amelyek magukba szívják a port, fertőzéseket, az állati szőr, tollak, vagy más allergén anyagok, és a poros légtér allergiás megbetegedéseket okozhatnak;
  • egészségre ártalmas tényezők a gazdaság egészére jellemző erős szagok és zajok;
  • az állatoktól eredő fertőzésveszély, például az ornithosis, salmonellosis.

 

A munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülésspecifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, egyéni elbírálás szerint, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.

Értelmi sérültek esetén egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére történő munkaköri betanítás során fontos a sokoldalú szemléltetés, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben való közlése, a többszöri ismétlés, begyakorlás, a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Kisállattartó és -tenyésztő” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Kisállattartó és -tenyésztő” szakma azoknak felel meg leginkább, akik rendelkeznek a következő kompetenciákkal, akikre jellemzőek az alábbi érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Fizikai erőnlét az egész napos álláshoz, járkáláshoz, a cipeléséhez
  • Felelősségtudat, ami az állatok folyamatos és szakszerű gondozása során jelenik meg
  • Kézügyesség az elletésnél, stb.
  • Kitartás, mivel munkája nem csupán saját teljesítményétől függ, hanem például az időjárástól is, nem szabad hamar feladnia, ill. a munkavégzés jellegéből és a munkaidőből adódóan.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

 

Erre az érdeklődési irányra az jellemző, hogy a személy szívesen dolgozik eszközökkel, anyagokkal. Szereti, ha munkájának kézzelfogható eredménye van. Elfogadja mások irányítását és felügyeletét. Megadott utasítások szerint végzi a munkáját, követi az előírásokat. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaz, jobban kedveli azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak és kiszámíthatóak.

 

Munkamód: Tárgyias – Aprólékos – Gyakorlatias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Kisállattartó és -tenyésztő” a munkavégzés során többféle eszközt (pl. trágyalapát, seprő stb.) használ, velük ügyesen bánik. A feladatait pontosan, sorrendben végzi. Szívesen fordítja figyelmét az apró részletekre. Kézzelfogható dolgokkal foglalkozik.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Kisállattartó és -tenyésztő” leszek?

 

A „Kisállattartó és -tenyésztő” dolgozhat az értékesítés területén, boltokban, állatvédő, állatmentő telepeken, állatmenhelyeken alkalmazottként, vagy vezethet saját vállalkozást. A megváltozott munkaképességűeket alkalmazó akkreditált foglalkoztatóknál is lehet munkát vállalni ebben a munkakörben.

Várhatóan az állások száma hasonlóan alakul, mint az álláskeresők száma, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Kisállattartó és -tenyésztőként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Kisállattartó és -tenyésztő” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a foglalkoztatás jellegétől függően változhat. Az akkreditált foglalkoztatóknál dolgozók alacsonyabb bérre számíthatnak.

A „Kisállattartó és -tenyésztő” fizetése jelentősen elmarad az országos átlagbértől. A kezdő fizetés általában a minimálbér.

Az átlagkereset havi bruttó 180.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Kisállattartó és -tenyésztő” foglalkozást választom?

 

Munkakörök:

 

Állatgondozó

 

Akváriumihal-tenyésztő

Biogilisztatenyésztő

Csigatenyésztő

Díszhaltenyésztő

Díszmadártenyésztő

Ebtenyésztő

Egér-, patkány, kísérleti kisállat tenyésztő

Galambtenyésztő

Hüllőtenyésztő

Kisállatgondozó

Kisállattenyésztő

Kísérleti állatok gondozója

Kutyatenyésztő

Laborállat-tenyésztő és -gondozó

Laboratóriumi állatgondozó

Laboratóriumi állattenyésztő

Macskatenyésztő

Madárgondozó

Nercgondozó

Nerctenyésztő

Nutriagondozó

Nyércgondozó

Nyulász

Nyúlgondozó

Nyúltenyésztő

Prémesállat-gondozó

Prémesállat-tenyésztő

Selyemhernyó-tenyésztő

 

Rokon foglalkozások:

 

Vegyes profilú gazdálkodó

Kisállattenyésztő

Állatkerti gondozó

Kutyakozmetikus

Hobbiállat-gondozó, – kozmetikus

Méhész

Halászati foglalkozású

Mezőgazdasági technikus