Kőműves

KŐMŰVES

Foglalkozási terület: Építészet

6-jegyű FEOR kód: 751100

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Kőműves” foglalkozást választom?

 

A „Kőműves” épületeket és épületrészeket létesít, bontási, javítási, karbantartási és felújítási munkálatokat végez. Építési tervrajz alapján dolgozik. Ennek megfelelően kitűzi az építési területet. Az alapozáshoz géppel kiásatja a munkagödröt, kiemeli a földet. Vasalatot készít. Elhelyezi a lefolyócsöveket, lebetonozza az alapot. Erre felfalazza a fő- és válaszfalakat. Felállítja a falazó és vakoló állványt, védelmi és munkaállványzatot épít. A falak felhúzása téglából, természetes kövekből, betonból, beton készelemekből vagy más építőanyagból történik. A nyílászárókhoz betonáthidalókat rak. Kialakítja a homlokzatot és a belső tereket, boltíveket, oszlopokat. Kéményeket, beton- vagy vasbetonlépcsőket épít. Kizsaluzza a födémet, födémvasalatot készít, és többnyire kész beton felhasználásával betonozza a födémet. Víz-, hő- és hangszigetelési munkálatokat végez. Kézzel vagy géppel vakolja a külső és belső építési felületeket. Esetenként bontási, egyszerűbb burkoló, állványozó, betonozó és szigetelő munkákat is elvállal.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Kőműves”?

 

A kőműves kéziszerszámai a vakolókanál, véső, kőműveskalapács, nyeles habarcskeverő, simítók (hóbli, kartecsni), lehúzó lécek, létra stb. Munkáját különféle építőgépek segítik: betonkeverő, beton- és habarcspumpa, vakolópisztoly, habarcsszivattyú, tömörítő gép, hajlítógép, döngölő, csigák, emelők, csörlő, daru. A kőműves számára nélkülözhetetlenek a mérőeszközök: colstok, mérőlécek, mérőszalagok, falazó zsinórok, függőón, vízmérték, szögellő, szintező eszközök.

A kőműves szakmában leggyakrabban használt anyagok: a homok, sóder, mész, beton, vakolatok, bitumen, falazóblokkok, terméskövek, téglák, különböző falazóelemek, áthidalók, gerendák, béléstestek, üveggyapot, üvegtégla stb.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Kőműves” leszek?

 

A kőműves többnyire szabadban, gyakran változó munkahelyen tevékenykedik. Magasban, fokozottan balesetveszélyes munkakörülmények között dolgozik. Ki van téve az időjárás viszontagságainak, nyáron a nagy meleg, ősszel az eső és a hideg teszi próbára. A munkaidő az időjárás és a határidő függvénye, csúcsidőszakokban meghaladja a napi 8 órát. Nyári időszakban jellemző lehet a korai munkakezdés és a hétvégi munkavégzés is.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Kőműves” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Kőművesként” dolgozzon, az „Építészet” szakmacsoporton belül a Kőműves (OKJ 34 582 14) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

A szakképesítés megszerzésére a hallássérültek és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van. Az oktatás 30 %-ban elméleti és 70 %-ban gyakorlati jellegű. Az iskolarendszerű képzési idő 4 év.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra; a második szakképzési évfolyamot követően 105 óra; a harmadik szakképzési évfolyamot követően 105 óra.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A kőműves szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

A Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében: hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

 

Továbblépési lehetőség: a Műemléki helyreállító (OKJ 35 582 05) ráépülő szakképesítés vagy a Magasépítő technikus (OKJ 54 582 03) szakképesítés megszerzése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A kőműves szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium, Göd

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, (Gödöllő)

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Vác

Érdi Szakképzési Centrum Kiskunlacházi Szakképző Iskolája (Kiskunlacháza)

Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Érd)

Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)

Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája (Tatabánya)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)

Ceglédi Szakképzési Centrum Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Zsámbék Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Zsámbék)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Kőműves” foglalkozást választom?

A kőműves nehéz fizikai munkát végez. Munkaidejének nagy részében áll, de gyakran hajlott, görnyedt, guggoló vagy térdelő testtartásban dolgozik. Guggolásnál, térdelésnél a térdízületek terhelése fokozott. Amikor a magasban, állványon dolgozik, szüksége van jó egyensúlyérzékre. Emelgetni és cipelni kell a nehéz építőanyagokat, pl. falazóelemeket, téglákat vagy homokzsákokat. Minden munkafolyamathoz erős és biztos karokra és kézre van szükség. A műszaki rajzok értelmezéséhez, különböző térbeli formák kialakításához, a síkok kitűzéséhez jó térlátás szükséges. A balesetek elkerülése fokozott figyelmet kíván.

 

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • közepesen nehéz-nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó tér- és mélységlátás;

Egészségre ártalmas tényezők:

  • a magasban végzett munka baleseti veszélyt jelent, esés, zuhanás, kéz- és lábtörés előfordulhat;
  • a fizikai munka és kényszertesttartásban (guggolva, hajolva, térdelve, nyújtózkodva) végzett munka fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket;
  • porártalom érheti, amikor vágja a téglát, vagy keveri a habarcsot;
  • a szabadban végzett munka során hideg- és hőhatásnak van kitéve;
  • pszichikai nehézséget jelent a fokozott figyelem a tervrajz szerinti pontos munkavégzéshez és a mérésekhez, illetve a megrendelők felől érkező „nyomás” az építkezés mielőbbi befejezésére.

Hallássérültek és tanulásban akadályozottak pályára kerülése a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével, megfelelően kiválasztott és illesztett segítő technológiával, valamint a munkakör átszervezésével segíthető elő.

Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők. Fontos a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Kőműves” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A Kőművesszakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kézügyesség a téglák megfelelő illesztéséhez, a minőségi vakoláshoz;
  • Térbeli gondolkodás a tervrajz alapján történő munkavégzéshez;
  • Fizikai erőnlét az építőanyagok emeléséhez, cipeléséhez, napi több száz tégla befalazásához;
  • Figyelem a pontos kivitelezéshez;
  • Együttműködés: a kőműves többnyire csapatban dolgozik;
  • Vállalkozói kompetencia saját vállalkozás indításához.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, hoznak létre vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha a munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Végrehajtó – Kültéri

 

Ez azt jelenti, hogy a kőművestevékenysége középpontjában épületek, építmények létrehozása vagy felújítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel, és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed a felelőssége. Szívesen dolgozik másokat segítve munkájával.

Tevékenységét külső helyszíneken végzi.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Kőműves” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A kőműves magánvállalkozóként dolgozhat, vagy építőipari cégeknél helyezkedhet el. Az építőipar a dinamikusan fejlődő ágazatok közé tartozik. A kőműves szakma hiányszakmának minősül.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Kőművesként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a kőműves szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az építőipari vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

 

A Kőművesfizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 220.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Kőműves” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Betonozó

Díszítő kőműves

Építményvakoló kőműves

Épület-, építményzsaluzat-szerelő

Épületfalazó kőműves

Gépi vakoló

Karbantartó kőműves

Kemenceépítő

Klinkertégla lerakó

 

Rokon foglalkozások:

 

Magasépítő technikus

Burkoló

Szárazépítő

Festő, mázoló, tapétázó