Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)

MECHANIKAIGÉP-KARBANTARTÓ, -JAVÍTÓ (MŰSZERÉSZ)

Foglalkozási terület: Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület

6-jegyű FEOR kód: 733400

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” foglalkozást választom?

 

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” mechanikai műszereket és készülékeket (pl. varró- és kötőgépet, másoló- és irodagépeket, gázkészüléket, mérlegeket, ellenőrző műszereket) készít, szerel és javít. Az automatizált gépek, berendezések és rendszerek hibáinak behatárolásában, a hibák és zavarok megszüntetésében vesz részt. Különféle irodai berendezések (pl. fénymásoló, képolvasó, multimédiás és iratmegsemmisítő gépek) üzembe helyezését, javítását és karbantartását végzi. Az újonnan beszerzett berendezéseket a munkavédelmi előírások szigorú betartásával beállítja és működőképessé teszi. Az összeállítási rajzok alapján mechanikai beállítással a készülékek végszerelését végzi. Rendszeresen tisztítja és ellenőrzi a használt eszközöket. Szemrevételezéssel, illetve műszerek segítségével feltárja az eszközök hibáit. Szükség esetén kicseréli a meghibásodott alkatrészt a berendezésben. Kezeli a szervizkönyveket és a jótállási dokumentumokat.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)”?

 

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” műszaki rajzokat, szervizkönyveket, építési és szerelési rajzokat használ. A pontos szerelési, javítási munkálatokhoz többek között a következő eszközöket alkalmazza:

  • kézi szerszámkészlet: csavarhúzók, villáskulcsok, fogók stb.;
  • mérőműszerek;
  • gépi szerszámok: fúrók, csiszolók, stb.;
  • karbantartókészlet;
  • speciális porszívó;
  • szerelőkesztyű, pormaszk;
  • gépkocsi;
  • laptop;
  • szoftverek;

 

Munkájához felhasznál még vegyszereket, tisztítószereket, valamint segédanyagokat.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” leszek?

 

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” munkáját zárt térben, világított műhelyben vagy üzemben végzi. Legjellemzőbb a fűtött, por- és zajmentesített üzemi, gyáripari vagy műhelykörnyezet. A szervizmunkák esetén a munkavégzés helyszíne lehet maga az üzem vagy műhely, ahová behozzák a hibás berendezést, de a javítandó gép elhelyezéséből fakadóan a munkavégzés történhet a szabadban is.

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” rendszerint a szokásos, heti 40 órás munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat. A munkahely jellegéből adódóan pl. telefonos ügyeleti szolgálatot kell biztosítani, amire több műszakban, munkaszüneti napokon, hétvégén és ünnepnapokon is sor kerülhet.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Mechanikaigép-karbantartó, -javítóként (műszerészként)” dolgozzon, a „Gépészet” szakmacsoporton belül a „Mechatronikus-karbantartó” (OKJ 34 523 01) és az „Automatikai berendezés karbantartó” (OKJ 35 523 01) szakképzés megfelelő kiindulópont lehet. A képzés iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) keretében folyik. A felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 900-1300 (Mechatronikus-karbantartó) és 600-700 (Automatikai berendezés karbantartó) óra között változhat a képzési idő. Az elméleti és gyakorlati órák aránya 30 – 70 %.

További lehetőség a „Mechatronikai technikus” (OKJ 54 523 04) szakképzésben való részvétel. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, általános érettségivel 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés. A felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 900-1300 óra a képzési idő.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

A „Mechatronikai technikus” (OKJ 54 523 04) szakképzésben való részvétel feltétele érettségi.

 

Továbblépési lehetőség: a szakirányú továbbképzéseken való részvétel vagy felsőfokú továbbtanulás a „Mechatronikai mérnök”, „Gépészmérnök” vagy „Műszaki menedzser” alapképzési szakokon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma Bánki Donát Székhelyintézménye (Tatabánya)

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Szakgimnáziuma (Budapest)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Budapest)

Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Nagykáta)

Ceglédi Szakképzési Centrum Szterényi József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Monor)

OKTÁV Továbbképző Központ (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” foglalkozást választom?

 

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” munkája közepesen nehéz fizikai munka. Műhelyben, üzemben végzi, jellemzően hajlott, guggoló és hosszabb ideig álló testhelyzetben, melyek gerinc panaszokhoz vezethetnek. Szerszámainak és berendezéseinek használata, és szükség esetén a javítandó gép mozgatása, valamint annak egyes alkatrészeinek cipelése is fizikai megterheléssel járhat.

E munka elvégzése érdekében szükséges egészségi tényezők:

  • ép látás, jó színlátás és jó térlátás;
  • jó beszélőképesség és jó beszédértés a munkatársakkal, ügyfelekkel történő kommunikációhoz;
  • ép és terhelhető karok, kezek és ujjak az aprólékos szerelési munka ellátásához;
  • tartós állással, kényszertesthelyzettel, anyagmozgatással terhelhető mozgásszervek;
  • a fizikai munkavégzés energiaigényét biztosító terhelhetőség (szív-érrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, anyagcsere-, immunrendszeri, hormonális és pszichés megbetegedések kizáró/korlátozó tényezők lehetnek);
  • fokozott figyelemre és együttműködésre alkalmas egészségi állapot.

 

Környezeti ártalmak:

 

  • balesetveszély forrása lehet a munkavégzés teljes folyamatában az áramütés;
  • gépek, anyagok használata miatt fokozott lehet a kéz- vagy lábsérülés valószínűsége;
  • allergiás reakciót okozhatnak a felhasznált kenőanyagok, olajosságuk és egyéb összetevőik miatt.

 

Ergonómiailag helyesen kialakított körülmények között, speciális eszközök használatával, a munkatér berendezéseinek a kerekesszékhez igazodó kialakításával, munkaköri részfeladatokat mozgássérültek is végezhetnek. Hallássérültek esetén a munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülésspecifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Technológiai és műszaki kompetencia a mérések elvégzéséhez;
  • Figyelem a hibafeltáráshoz és a balesetveszély elhárításához;
  • Kézügyesség az aprólékos, nagy pontosságú mozdulatokat igénylő feladatok ellátásához;
  • Felelősségtudat a biztonságos, minőségi munkához;
  • Önállóság, hogy képes legyen a javítási, szerelési munkákat egyedül elvégezni.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Önálló

 

Ez azt jelenti, hogy a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” tevékenysége középpontjában berendezések, gépek üzemeltetése, javítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Esősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. A feladathoz kapcsolódó munkafolyamatot egyedül látja el, amiért felelősséget vállal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” szakmával számos munkahelyen van elhelyezkedési lehetőség, vagy önálló vállalkozást is indíthat.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma hasonlóan alakul, mint a képzést elvégzők száma, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Mechanikaigép-karbantartóként, -javítóként (műszerészként)” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 270.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Irodagép szerelő

Tűzoltókészülék-javító

 

Rokon foglalkozások:

 

Finommechanikai műszerész

Gépésztechnikus

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója

Villanyszerelő

Villamos berendezés-összeszerelő