Pénztáros

PÉNZTÁROS (BOLTI PÉNZTÁROS, JEGYPÉNZTÁROS)

Foglalkozási terület: Gazdaság, kereskedelem és marketing

6-jegyű FEOR kód: 511700

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” foglalkozást választom?

 

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” üzletben, szakboltban, kereskedelmi vállalkozásokban pénztárgépet, optikai árleolvasót, számítógépet vagy egyéb berendezést működtet az áruk, és a szolgáltatások ellenértékének rögzítése és átvétele céljából. Készpénzes, csekkes, hitelkártyás vagy bankkártyás fizetéseket bonyolít, és ellenőriz az áruházakban, jegyirodákban vagy hasonló egységekben. A bolti pénztáros a kereskedelmi egységben, a pénztárnál dolgozó szakember, akinél a vevő fizetni tud a megvásárolni kívánt áruért. A jegypénztárosok a bolti pénztárosok egy csoportja: náluk általában valamilyen szolgáltatásért kell fizetni, amelyért egy „jegyet” kapunk cserébe. Ez bizonyítja, hogy a szolgáltatást igénybe vehetjük. Ilyen jegypénztárra példa: vonat-, busz-jegypénztár, mozi-, színház-, cirkuszi jegypénztár, sport-jegypénztár stb. Legfontosabb tevékenysége az áruk megvásárlásakor az áruk átadása a vásárlónak, és cserébe a pénz – lehet készpénz, bankkártya, csekk, utalvány, kupon stb. – átvétele. Pénztárgépet üzemeltet az ügyfelek által vagy az ügyfeleknek kifizetendő összeg kiszámítása céljából. Árleolvasást végez, az áruk súlyát megméri és árát rögzíti. Felelős azért, hogy az általa elfogadott papírpénzek valódiak legyenek – ezt úgy tudja biztosítani, ha megvizsgálja a vásárló által átadott bankjegyet. Ezt többféleképpen teheti meg: tapintásra felismeri a pénz alapanyagát. Látványra felismeri a nyomási, gyártási és nyomdatechnikai eljárásokat. A visszajáró pénzt átadja a vevőnek és nyugtát állít ki. A vevő igényétől függően a megvásárolt terméket csomagolja. Munkája során a vevőkkel való személyes kapcsolat is fontos. A vásárlókat üdvözli, illetve elbúcsúzik tőlük, kérdéseikre válaszol, felhívja a figyelmet a futó akciókra. Beszélget velük, meghallgatja esetleges panaszaikat. Az üzletmenetet, a vásárlók visszatérését ő is befolyásolni tudja a kedvességével, odafigyelésével. Felelős a pénztárban lévő pénzért. A bevett, illetve kiadott pénzt megszámolja, nyilvántartja, összeveti azokat a pénztárgép értékesítési nyilvántartásával. Előkészíti a bankjegyeket a banki befizetésre. Felel a biztonságért. Nyitja, illetve zárja a pénztárat, betartva a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat. Jegypénztárosként csoport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyeket állít ki.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)”?

 

A pénztáros elsősorban a kasszánál dolgozik, ahol a vevő kifizeti a megvásárolni kívánt terméket. Ily módon legfőbb eszközei és a használt anyagok munkája során:

  • pénztárgép, amelyeken eltérő szoftverek – pénztári programok – futnak;
  • optikai árolvasó az áru vonalkódjának leolvasásához;
  • készpénz: papír és fém;
  • bankkártya és bankkártya-terminál;
  • mérleg;
  • csomagoló anyagok – műanyag, papír;
  • biztonsági kamera.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” leszek?

 

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” többnyire épületen belül, az eladótérben vagy a pénztárfülkében végzi a munkáját. A munkakörnyezet jelentősen eltérő attól függően, hogy egy multinacionális cég üzletláncáról vagy egyszemélyes kisboltról van szó.

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” ritkán dolgozik a szokásos egyműszakos munkarend szerint, inkább jellemző a többműszakos időbeosztás: a reggeli nyitástól délutánig vagy déltől zárásig tart a munkaidő. Gyakori a hétvégi és az ünnepnapi munka. Biztonsági okok miatt a pénztárt nem lehet felügyelet nélkül hagyni, így a munkaidejében előre meghatározott szünetek vannak, amelyekhez alkalmazkodnia kell.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Pénztárosként (Bolti pénztáros, jegypénztáros)” dolgozzon, a „Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció” szakmacsoporton belül az „Eladó” (OKJ 34 341 01) szakképesítés megszerzése megfelelő kiindulópont lehet. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

Nappali tagozaton az első évfolyamot követően 105 óra összefüggő szakmai gyakorlat van.

Az eladó szakképesítéshez „Műszakicikk-eladó” (OKJ 31 341 03) részszakképesítés kapcsolódik.

„Élelmiszer-, vegyi áru eladó” (OKJ 31 341 05) részszakképesítés megszerzésére a látássérültek és tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

A munkakör betölthető a „Kereskedő” (OKJ 54 341 01) emeltszintű szakképesítéssel is.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

Az „Eladó” szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

„Élelmiszer- és vegyi áru eladó” részszakképesítés bemeneti követelménye: hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

 

Továbblépési lehetőség a „Boltvezető” (OKJ 35 341 01) kapcsolódó szakképesítés ráépülés képzésben való részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

Az „Eladó” szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Gödöllő)

Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Szentendre)

Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és a Vendéglátóipari Szakképző Iskola (Vác)

Ceglédi Szakképzési Centrum Szterényi József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Monor)

Ceglédi Szakképzési Centrum Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)

Érdi Szakképzési Centrum Kiskunlacházi Szakképző Iskolája (Kiskunlacháza)

Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakképző Iskolája (Érd)

Tatabányai Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya)

Tatabányai Szakképzési Centrum Balassa Bálint Gazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Salgótarján)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Csete Balázs Szakgimnáziuma (Budapest)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Békésy György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Terézvárosi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Bocskai Református Oktatási Központ Apáczai Csere János Középiskolája (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” foglalkozást választom?

 

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” munkája részben szellemi, részben könnyű fizikai munka, melyet állva vagy ülve végez. A szellemi munka a fokozott figyelemről szól, amely a pénzkezelésből adódik, annak felelősségéről, illetve a vevőkkel való kapcsolattartásról. Az emelés, cipelés (pl. áruátvételkor stb.) mozgásszervi panaszok kialakulásához vezethet.

A pénztárosokkal szemben támasztott egészségügyi követelmények az emberekkel történő kapcsolattartás, illetve az üzletmenet működtetéséhez kapcsolódnak:

  • jó látás – bolt profiljától függően színlátás is, pl. a hamis pénzjegyek felismeréséhez;
  • jó beszélőképesség;
  • ép hallás;
  • tartós ülőmunkával, tartós állással, anyagmozgatással, kényszertesthelyzettel, egyoldalú, ismétlődő, monoton munkával terhelhető gerinc és mozgásszervek;
  • terhelhető karok, kezek és ujjak az áru átvételéhez és a pénztárgép kezeléséhez;
  • a fizikai munkavégzés energiaigényét biztosító terhelhetőség (szív-érrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi, anyagcsere-, immunrendszeri, hormonális és pszichés megbetegedések kizáró/korlátozó tényezők lehetnek);
  • fokozott figyelmet, együttműködést kívánó munka végzésére és érzelmi megterheléssel járó munkavégzésre alkalmas egészségi állapot.

 

Környezeti ártalom:

 

  • a fő ártalom a vevőkkel történő találkozásból ered, mert így fokozottan veszélyeztetettek a fertőzések – vírusos, bakteriális – szempontjából, főleg a téli időszakokban;
  • ritkábban előforduló, de olyankor rendkívüli helyzet a rablásveszély. A bolti pénztárosoknak fel kell készülni az agresszívabb helyzetekre is, amire külön képzést is kapnak.

 

Látás-, hallás- és értelmi sérültek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatják el ezt a munkakört. A munkahely fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kommunikációs képesség a vevőkkel, munkatársakkal való kapcsolattartásban;
  • Fizikai erőnlét, hogy jól bírja az egész napos munkát;
  • Figyelem pl. a pénz átvételekor, ill. a visszaadásnál;
  • Számolási képesség, hiszen nem tévedhet a pénztári munkája során;
  • Konfliktuskezelés, stressztűrés: csúcsidőszakokban a hosszú sorokban álló, feszült vevők elviseléséhez, a reklamációk, esetleges bolti lopások kínos helyzeteinek kezelésében;
  • Digitális kompetencia a pénztárgép és egyéb technikai eszközök kezelésére.

 

Érdeklődési irányok: Közösségi – Tárgyias – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen végeznek mások számára hasznos, szolgáltató tevékenységet. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Személyközpontú – Gyakorlatias – Végrehajtó

 

Ez azt jelenti, hogy a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” tevékenysége középpontjában a vevők kiszolgálása, a velük való kapcsolattartás áll. Esősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal (különféle termékek, árucikkek, bankkártya vagy készpénz) foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel, és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed felelőssége.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A kereskedelemben folyamatosan van kereslet a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” iránt, amit jól jeleznek az üzletek kirakataiban megjelenő álláshirdetések.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Pénztárosként (Bolti pénztáros, jegypénztáros)” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a kereskedelmi vállalkozás, üzlet méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat. A multinacionális üzletláncokban a kereset növekvő. A kisboltokban a kezdő fizetés általában a minimálbér.

A „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 220.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Pénztáros (bolti pénztáros, jegypénztáros)” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Áruházi gyűjtőpénztáros

Árukiadó pénztáros

Árupénztáros

Autópálya díjbeszedő

Bérletpénztáros

Bolti főpénztáros

Bolti pénztárgép-kezelő

Jegyértékesítő

Közfürdő-pénztáros

MÁV-jegypénztáros

Menetjegykiadó

Mozijegypénztáros

Önkiszolgáló-bolti pénztáros

Színházi pénztáros

Vasúti pénztáros

Vendéglátóipari pénztáros

 

Rokon foglalkozások:

 

Banki pénztáros

Bolti eladó

Postai ügyfélszolgálati foglalkozású