Segédápoló, műtőssegéd

SEGÉDÁPOLÓ, MŰTŐSSEGÉD

Foglalkozási terület: Egészségügy

6-jegyű FEOR kód: 522200

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Segédápoló, műtőssegéd” foglalkozást választom?

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” az egészségügyi intézmények, kórházak, magánklinikák betegeinek ápolásában és gondozásában vesz részt. Segíti az orvosokat és az ápolókat a betegek ellátásában és az operáló csapatot a műtétek során. Betegszállítási, fertőtlenítési, valamint gipszeléssel kapcsolatos teendőket lát el. Feladata a betegek hely- és helyzetváltoztatásának segítése, fektetése, emelése, tartása, szállítása, segítségnyújtás a mozgást segítő eszközök használatában, öltözésben, vetkőzésben. A betegeket előkészíti a vizsgálatokhoz, illetve a műtétekhez. Szükség esetén testtömeget, testmagasságot mér. A műtéti területet szőrteleníti. A gipszkötést eltávolítja. A betegeket a kezelés helyére vagy a műtőbe, majd vissza a kórterembe vagy az intenzív betegellátó osztályra szállítja. Egyik legfőbb feladata a műtéti beavatkozások előtti előkészítés. Segédkezik a műtétek során használt technikai eszközök, berendezések (pl. műtőasztal, műszerelő asztalok, szívóberendezés) felhasználhatóságának, működőképességének ellenőrzésében. Irányítás mellett működteti azokat. Részt vesz a műtőben használatos textíliák, kötszerek, varróanyagok előkészítésében. Asszisztál az operáló team beöltözésénél, a sebész bemosakodás menetében. Műtét közben segít a beteg fektetésénél. Áthelyezi a beteget a műtőasztalra vagy a műtőasztalról kerekesszékbe vagy mozgatható ágyra. A műtét alatt végrehajtja a team utasításait (pl. műtőlámpa állítása, gyűjtőzsák cseréje). Kezeli a szennyest, a szemetet és a veszélyes (fertőző) hulladékokat. Intézi tárolásukat, elszállításukat és átadásukat. A műtét után is gondoskodik a betegről, valamint a műtő szakszerű rendbetételéről. A műszereket, a műtőhelyiségeket és azok berendezéseit fertőtleníti. Műtőtakarítást végez. A betegeket megfigyeli. A veszélyhelyzeteket felismeri, és szükség esetén elsősegélynyújtást végez. Feladatkörébe tartozhatnak a műtő és a kórház közötti kisebb anyagszállítások, a steril eszközök, gyógyszerek, vegyszerek átvétele.

Boncmesterként emberi tetemek boncolásával, a tetemek kórtani, anatómiai, egészségügyi, orvostani vizsgálatokra való előkészítésével, valamint szövetminták vételével foglalkozik.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Segédápoló, műtőssegéd”?

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” munkája során az egyszerű kötszerektől kezdve, az elsősegélynyújtáshoz szükséges műszereken keresztül, a bonyolult orvostechnikai berendezésekig sokféle eszközt alkalmaz:

  • diatermia készülék – elektromos sebészeti eszköz;
  • operációs mikroszkóp;
  • elektromos szívóberendezés;
  • nagy műszerelő asztal;
  • RTG-filmnéző szekrény;
  • oxigén-, szén-dioxid- és egyéb palackok;
  • gipszelő-kötöző berendezések, eszközök;
  • járógipsz, ablakos gipsz, gipszsín, gipsztok, műanyag gipsz;
  • gyógyszerek és kötszerek;
  • tolószék;
  • kórházi ágy.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Segédápoló, műtőssegéd” leszek?

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” munkáját belső helyszíneken, jellemzően kórházak, magánklinikák általános, központi vagy speciális műtőiben végzi. A betegekről való gondoskodás során jelen van a kórtermekben. Az orvosi és az ápolói szobákban egyeztet az orvosokkal és az ápolókkal a műtétekhez kapcsolódó tudnivalókról.

A „Segédápoló, műtőssegéd” munkáját a tevékenységi területétől függően, az ügyeleti beosztások miatt, jellemzően váltakozó munkarend szerint végzi. Egy traumatológiai osztályon például éjszaka is végeznek – életmentő – műtéteket, így az ott dolgozó műtőssegédnek változó ügyeleti beosztása van, és éjszaka is szükség lehet a munkájára. Feladatait a hét bármely napján, ünnepnapoktól és napszakoktól függetlenül el kell látnia.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Segédápoló, műtőssegéd” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Segédápolóként, műtőssegédként” dolgozzon, az „Egészségügy” szakmacsoporton belül a „Műtőssegéd-gipszmester” (OKJ 32 725 01), a „Betegkísérő” (OKJ 31 723 01), a „Fertőtlenítő-sterilező” (OKJ 31 725 01) és a „Boncmester” (OKJ 52 725 01) szakképesítés megszerzése megfelelő kiindulópont lehet. További lehetőség az „Általános ápolási és egészségügyi asszisztens” (OKJ 52 720 01) szakképzésben való részvétel. Az oktatás iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) keretében történik. A képzési idő a felnőtt-képző intézménytől és a szakképesítés jellegétől függően 500-2000 óra között alakul.

 

Hallássérültek számára a „Fertőtlenítő-sterilező” és az „Általános ápolási és egészségügyi asszisztens” szakképesítéshez, tanulásban akadályozottaknak az „Általános ápolási és egészségügyi asszisztens” szakképesítéshez, a Híd program keretében, speciális adaptált tanterv áll rendelkezésre.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): alapfokú iskolai végzettség

A képzésben való részvétel feltétele 0,5 év munkahelyi gyakorlat egészségügyi intézményben.

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges.

 

Továbblépési lehetőség: a „Gyakorló ápoló” (OKJ 54 723 02), „Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló” (OKJ 54 723 03), „Gyakorló mentőápoló” (OKJ 54 723 01) vagy „Gyógymasszőr” (OKJ 54 726 04) szakképesítés megszerzése. További lehetőség a „Műtéti szakasszisztens” (OKJ 55 725 15) ráépülő szakképzésben való részvétel. Érettségit követően felsőfokú továbbtanulásra lehet jelentkezni az „Ápolás és betegellátás” vagy az „Egészségügyi gondozás és prevenció” alapszakokra.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ (Budapest)

Géniusz Plusz Oktatási Kft (Esztergom, Budapest)

OKTÁV Továbbképző Központ Zrt. (Esztergom, Budapest)

Szent Margit Kórház Képzési Központ (Budapest)

Klasszis Oktatás Felnőttképzési Centrum (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Segédápoló, műtőssegéd” foglalkozást választom?

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” munkája közepesen nehéz fizikai megterheléssel jár. Feladatai végzése közben gyakran kell hosszabb ideig állnia és járkálnia, ami igénybe veheti a hátat és a gerincoszlopot. A betegek, a műtő, valamint az operációhoz használt eszközök műtétre való felkészítése fizikai igénybevétellel járhat. Megterhelő lehet továbbá a betegmozgatás, amelynek során felnőtt embereket kell megemelnie. Mindez, és a rendszeres éjszakai munkavégzés jó állóképességet kíván. Pszichés igénybevételt jelenthet a munkavégzés során a súlyos vagy halálos betegekkel való találkozás, a betegek és családtagjaik lelki támogatása. Érzelmi megterheléssel járhat a rossz felépülési kilátásokkal rendelkezők ápolása, valamint a váltakozó munkaidő-beosztáshoz való alkalmazkodás.

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” szakmánál a következő egészségügyi feltételek megléte szükséges:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó hallás;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen és az arcon (a fokozott fizikai igénybevétel és a felhasznált anyagok tisztasága miatt);
  • semmilyen fertőző betegségben nem szenvedhet.

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” szervezetét különféle ártalmak, veszélyek érhetik:

  • baleseti veszélyforrások lehetnek a munka során használt éles orvosi eszközök, egyes orvosi berendezések, ritkán előforduló baleseti lehetőség a betegek agresszív viselkedése, fennállhat a megtámadás veszélye;
  • ergonómiai kóroki tényezők (kényszertesttartásban végzett munka, kézi anyagmozgatás);
  • fokozott figyelem, időkényszer, fokozott érzelmi megterhelés okozta stressz;
  • fertőzésveszély (a betegekkel való közvetlen érintkezés, a szennyes, a fertőző hulladékok);
  • a sterilizálás során használt kémiai anyagoknak lehet irritatív, allergizáló hatásuk.

 

Látás- és hallássérült személy a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatja el ezt a munkakört. A munkahely infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhasson.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Segédápoló, műtőssegéd” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Segédápoló, műtőssegéd” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Felelősségtudat, mert körültekintően és precízen kell sterilizálni a műtőt és az operációhoz szükséges eszközöket;
  • Fizikai erőnlét, hogy jól bírja a fizikai igénybevételeket, terheléseket, mint például a hosszan tartó állás vagy a betegek mozgatása, emelése;
  • Kitartás, hogy ne jelentsen számára problémát a gyakran több műszakban, akár éjszaka történő munkavégzés;
  • Figyelem, ugyanis munkája során minden betegre és problémára az azt megillető figyelmet kell fordítania;
  • Együttműködés, hogy az orvosokkal és ápolókkal végzett közös munka megfelelő szakértelemmel és sikerrel folyhasson.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Közösségi – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak eszközökkel, berendezésekkel. Fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, segítő tevékenységet végezhessenek. Előnyben részesítik, ha jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhetik a munkájukat. Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük.

 

Munkamód: Személyközpontú – Végrehajtó – Beltéri helyszínen

 

Ez azt jelenti, hogy a „Segédápoló, műtőssegéd” munkájának középpontjában emberek helyzetének javítása, a velük való kapcsolattartás áll. Szívesen dolgozik másokat segítve munkájával, teljesít utasításokat. Megadott szabályok betartásával végzi a munkáját. Előnyben részesíti a beltéri helyszínen történő munkavégzést.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Segédápoló, műtőssegéd” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Segédápoló, műtőssegéd” leginkább kórházakban, magánklinikákon és műtésre alkalmas szakrendelőkben helyezkedhet el. Jellemzően közalkalmazottként dolgozik.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma hasonlóan alakul a képzést elvégzők számához, ezért jó az elhelyezkedési esélye annak, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Segédápolóként, műtőssegédként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Segédápoló, műtőssegéd” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve az egészségügyi intézmény jellegétől, méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől függően változhat.

A „Segédápoló, műtőssegéd” nem túl magas fizetésre számíthat. Fizetése rendszerint alacsonyabb, mint az országos átlagbér.

Az átlagkereset havi bruttó 200.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Segédápoló, műtőssegéd” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Betegszállító

Boncmester

Fertőtlenítő (egészségügyi)

Kisegítő ápoló

Kórházi fürdősegéd

 

Rokon foglalkozások:

 

Ápoló, szakápoló

Szociális gondozó, szakgondozó

Általános egészségügyi asszisztens

Házi beteggondozó