Szabó, varró

SZABÓ, VARRÓ

Foglalkozási terület: Könnyűipar és Kézműipar

6-jegyű FEOR kód: 721200

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Szabó, varró” foglalkozást választom?

 

A „Szabó, varró” egyedi megrendelésre, vagy sorozatgyártás esetén nagyobb darabszámban, gépi vagy kézi varrással, különböző ruhaneműket (kabátok, öltönyök, szoknyák, ingek, blúzok stb.) készít. Legyártja, összeállítja, átalakítja és megjavítja a méretre szabott vagy kézzel készített ruhákat és egyéb textilipari termékeket (pl. ágyneműt, függönyt). Feladata a különböző ruhaipari termékek kiszabása, összeállítása, varrása, bélelése, díszítése, befejező műveleteinek végrehajtása. Munkája során többféle varrási technikát alkalmaz.

Fogadja a megrendelőt, és megismeri az igényeket. Tárgyal a megrendelővel a kívánt termékről. Tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen stílusú legyen a ruha, milyen anyagból készüljön el. Ebben a szakaszban felméri a megrendelő ízlését, illetve, hogy a testi adottságainak megfelelően mi áll jól neki. Meghatározza a ruha fazonját, anyagát, egyéb jellemzőit. Felveszi a megrendelő méreteit. Megméri a mell-, csípőbőséget, a derékméretet és a hosszúságokat, s azokat beazonosítja a különböző mérettáblázatoknak megfelelően. Tanácsokat ad a megrendelőnek. Javaslatot tesz a ruha hosszára, bőségére, kialakítására, a színek használatára, az anyag típusára. Az egyes minták alapján elvégzi a termék részeinek kiszabását – kivágja a szükséges anyagformákat. Ezeket összetűzi, s az első próbáig összeférceli, azaz csak a végeket varrja össze ideiglenesen rögzítve. Az első próbán javításokat hajt végre. A megrendelő felveszi a ruhát, és a varró megnézi, hogy hol kell igazítani rajta. A pontosítás után szabókrétával vagy gombostűkkel megjelöli, hogy hol kell még szűkíteni, esetleg kiengedni az anyagon. Elvégzi a változtatásokat a ruhán. A hibás részeket kijavítja, és így varrja össze. Bevarrja a zipzárakat, gomblyukakat készít. Igény esetén javítást, átalakítást is végez. Megállapítja a javítandó ruhadarab hibáját, és árkalkulációt készít. Kijavítja, kicseréli a varratokat, béléseket, húzózárakat. A ruhadarabot szűkíti vagy bővíti, felhajtja a nadrág alját, átszabja a szoknyát stb. Kiállítja a számlát. Kapcsolatot tart a textiláru-kereskedőkkel, megrendelőkkel.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Szabó, varró”?

 

A „Szabó, varró” munkája során a tervezést, a szabást és az összeillesztést lehetővé tevő gépekkel és szerszámokkal dolgozik:

  • szabászasztal, kézimunkaasztal, ahol a szabásminta alapján kivágja az anyagrészeket;
  • varrógép, vasaló, tükör;
  • kéziszerszámok, rajzeszközök és mérőeszközök: gombostű, gyűszű, olló, szabókréta, centiméter, szabász csipesz, vonalzó, ceruza, toll;
  • tároló szekrények és polcok;
  • telefon a megrendelővel való kapcsolattartáshoz.

A munka során sokféle textíliát használ: tüll, viszkóz, latex, farmer, pamut, bársony, selyem, vászon, gyapjú anyagokat, valamint különféle cérnákat, gombokat, zipzárakat stb.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Szabó, varró” leszek?

 

A „Szabó, varró” épületen belül, jellemzően az üzlethez kapcsolódó műhelyben vagy ruhagyárakban, varrodákban, nagyüzemi munkakörülmények között végzi munkáját. A szükséges anyagok beszerzésekor tartózkodhat raktárban. A vevőkkel az eladótérben egyeztet.

Ennél a szakmánál a szokásos munkarend a jellemző, de akit ruhagyárban vagy varrodában foglalkoztatnak, több műszakban is dolgozhat. Egy menyasszonyi ruha elkészítése vagy egy színházi bemutató túlmunkával járhat, az esti, illetve hétvégi munkavégzés is előfordulhat. Ha saját vállalkozást vezet, munkaidejét rugalmasabban oszthatja be, de akkor is figyelemmel kell lennie a munka ütemezésére és a vállalt határidőkre.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Szabó, varró” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Szabóként, varróként” dolgozzon, a „Könnyűipar” szakmacsoporton belül a „Női szabó” (OKJ 34 542 06), „Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító” (OKJ 34 542 03) és a „Férfiszabó” (OKJ 34 542 04) szakképesítés megszerzése is megfelelő lehet. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 900-1300 óra között változhat a képzési idő.

 

Részszakképesítések:

 

Textiltermék-összeállító (OKJ 21 542 02)

Munkaruha- és védőruha-készítő (OKJ 35 542 01)

Lakástextil-készítő (OKJ 21 542 01)

 

A „Női szabó” (OKJ 34 542 06) szakképesítés hallás-, mozgássérült és tanulásban akadályozott fiatalok számára négy évfolyamos, iskolarendszerű szakiskolai szakképzés keretében, speciális kerettantervek alapján is megszerezhető.

A „Textiltermék-összeállító” (OKJ 21 542 02) és a „Lakástextil-készítő” (OKJ 21 542 01) részszakképesítések megszerzésére hallássérültek és a tanulásban akadályozottak esetében, a Szakképzési Hídprogramban történő oktatás keretében, speciális, adaptált tanterv alapján is lehetőség van.

Az oktatás 30%-ban elméleti és 70%-ban gyakorlati jellegű. Az iskolarendszerű képzési idő 2 év. Nappali tagozaton az első évfolyamot követően 105 óra összefüggő szakmai gyakorlat van. Iskolarendszeren kívüli képzési idő 400-600 óra.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

A „Textiltermék-összeállító” és a „Lakástextil-készítő” részszakképesítések bemeneti követelménye: hat általános iskolai évfolyam elvégzése és a betöltött 15. életév.

 

Továbblépési lehetőség a kapcsolódó szakképesítés ráépülés képzésben való részvétel, továbbá a „Ruhaipari technikus” (OKJ 54 542 02) szakképesítés megszerzése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Gödöllő)

Érdi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Dabas)

Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)

Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Komárom)

Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Általános Iskolája (Tatabánya)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Kisbér)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Modell Divatiskolája, Iparművészeti, Ruha- és Bőripari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Mándy Iván Szakközépiskolája és Szakiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Felnőttképzési Központ (Budapest)

Ceglédi Szakképzési Centrum Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)

Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Szabóky Adolf Általános és Szakképző Iskola (Budapest)

Budapesti Divatiskola Divat-Stílustervező Művészeti Szakközépiskola (Budapest)

Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Felnőttoktatási Intézmény (Budapest)

Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium, Általános Iskola és Szakiskola (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Szabó, varró” foglalkozást választom?

 

A „Szabó, varró” könnyű fizikai munkát végez, részben álló, részben ülő testhelyzetben. A huzamosabb ideig tartó ülés következtében mozgásszervi panaszok – pl. gerinc-, hát-, nyakfájdalmak – előfordulhatnak. Pszichés megterhelést jelent, hogy a végzett munka precizitást és tartós figyelmet követel, gyakran a határidők szorításában kell teljesítenie az elvállalt munkát.

A „Szabó, varró” munkájával szemben támasztott egészségügyi elvárások a kézzel és szerszámokkal történő pontos munkavégzést teszik lehetővé:

  • éles látás;
  • jó tapintásérzék;
  • ép és terhelhető karok, kezek és ujjak a szabáshoz, varráshoz, a precizitást igénylő feladatok elvégzéséhez;
  • ép és terhelhető lábak, lábfejek;
  • gerinc és végtagok terhelhetősége tartós üléssel, kézi anyagmozgatással, tartós kényszertesthelyzettel;
  • fokozott figyelemre, együttműködésre és érzelmi megterhelés elviselésére való képesség;
  • kizáró okot képezhet: a zajos, poros munkahelyen való foglalkoztatás, időkényszer keretei közötti munkavégzés tilalma, az allergizáló anyagokkal való munkavégzés tilalma, a túlmunka, a többműszakos munkarendben végzett munka tilalma.

 

Környezeti ártalom:

  • nagyüzemi munkavégzésnél zajártalomnak tekinthető a varrógépek zaja;
  • a munka során adódhatnak balesetveszélyes helyzetek, ezért fokozottan kell figyelni a kezére, nehogy a varrógép felsérthesse;
  • előfordulhat, hogy allergén anyagokkal kell dolgozni, például színező porok, pamutpihe, toll.

 

Mozgás-, hallássérültek és tanulásban akadályozottak pályára kerülése a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével, valamint a munkakör átszervezésével segíthető elő.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Szabó, varró” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Szabó, varró” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Kézügyesség, ami ahhoz szükséges, hogy biztos kézzel nyúljon az értékes alapanyaghoz, és képes legyen az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok (pl. szabás) ellátására;
  • Kreativitás, aminek segítségével képes új, eredeti és értékes ötletek, elképzelések és termékek megvalósítására;
  • Kitartás az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok ellátására, még ha olykor egyhangú is a munkavégzés folyamata;
  • Figyelem, ami abban segíti, hogy minden körülmények között tudjon a munkára összpontosítani, külső tényezők minél kevésbé zavarják meg;
  • Vállalkozói kompetencia, hogy saját vállalkozását nyereségesen tudja működtetni.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Alkotó – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Új dolgokat találnak ki, ötleteket valósítanak meg. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Beltéri helyszínen – Gyakorlatias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Szabó, varró” tevékenysége középpontjában tárgyak létrehozása, alakítása, javítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal (különféle ruhaipari termékek) foglalkozhat. Biztonságot jelent számára, ha tisztában van teendőivel, és megnyugtató, ha tudja, pontosan meddig terjed a felelőssége.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Szabó, varró” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

„Szabó, varróként” el lehet helyezkedni nagyüzemi termelési keretek között, ruhagyárakban, varrodákban, de kis kézműves műhelyekben ugyanúgy található munka. Ezek legtöbbje ma már magánvállalkozás. A „Szabó, varró” foglalkozás hiányszakmának minősül.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Szabóként, varróként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Szabó, varró” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás, műhely méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, forgalmától függően változhat. Az akkreditált foglalkoztatóknál is keresettek a varrók, de a kezdő fizetés általában a minimálbér.

A „Szabó, varró” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 240.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Szabó, varró” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Ágyneművarró

Alakító, javító szabó

Átalakító szabó

Babaruhavarró

Bébiruha készítő

Bőrruhajavító

Bőrruhakészítő, -javító

Bőrruházati végvasaló

Csecsemő- és gyermekruha-készítő

Díszpárnakészítő

Divatáruvarró

Fehérnemű-készítő

Fehérneművarró

Férfiruha-készítő

Férfiruhaszabó

Foltozószabó

Függönyvarró

Fűző- és melltartókészítő

Fűzőkészítő kötszerész

Gyermekruha-készítő

Gyógyfűző- és haskötőkészítő

Hátizsák-, sátor-, ponyvakészítő

Házivarró

Jelmez- és alkalmiruha-készítő

Készruhavarró

Kötőipari konfekciósfehérnemű-készítő

Kötöttáru szabász

Lakástextil-készítő

Lakástextilvarró, -javító

Mérték utáni szabó

Munkaruha- és védőruha-készítő

Női szabó

Nőiruha szabó

Nőiruha-készítő

Nyakkendőkészítő, -javító

Paszományos, gombkötő

Ruhakészítő

Strandkalap-, -táska-varró

Szemfedőkészítő

Színházi varró

Vitorlaszabó, -készítő

Zászlókészítő

 

Rokon foglalkozások:

 

Szabásminta-készítő

Kalapos, kesztyűs

Bőrdíszműves

Szűcs, szőrmefestő

Kárpitos

Ruházati gép kezelője, gyártósor mellett dolgozó