Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

ÚJSÁGÍRÓ, RÁDIÓMŰSOR-, TELEVÍZIÓMŰSOR-SZERKESZTŐ

Foglalkozási terület: Művészet, kultúra és kommunikáció

6-jegyű FEOR kód: 271600

 

Miből fog állni a munkám, ha az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” foglalkozást választom?

 

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” feladatai igen sokrétűek lehetnek, attól függően, hogy milyen médiumnál dolgozik (pl. napilap, hetilap, folyóirat vagy szaklap, közéleti lap, elektronikus sajtó, TV-csatorna, rádió stb.). Figyelemmel kíséri, kutatja, vizsgálja, értelmezi a híreket, az aktualitásokat, a közvéleményt érdeklő ügyeket. Arra törekszik, hogy a cikk vagy a műsor valós adatokra épüljön. Az újságírás alapköve a pártatlan és hiteles tájékoztatás, így a cikkek alapját képező információk valóságtartalmát mindig ellenőrzi. Tájékozódik, hogy milyen érdeklődésre számot tartó események vannak napirenden, ehhez információkat gyűjt, kutatómunkát végez. Nyomon követi, hogy témájában (pl. gazdaság, politika, sport, természettudomány, pszichológia stb.) mi történik a világban, és melyek azok a dolgok, amik érdekelhetik az embereket. Munkájának fontos része a sajtótájékoztatókon való részvétel. Az adott témáról valamilyen médián keresztül tájékoztatást nyújt a célközönség vagy egy konkrét szakmai csoport számára. A tartalom kiválasztása során szem előtt tartja, hogy milyen célcsoportnak írja majd meg a cikket, ill. készíti a műsort. Megírja a cikket. Fotót, képet, ábrát rendel hozzá. A cikk elkészítése, megírása során nem csak a tartalomra figyel, hanem annak illusztrációjára is, hogy az olvasók számára az még könnyebben befogadható legyen. A szerkesztőség visszajelzései alapján elvégzi a korrigálást, javítást, ill. átdolgozza az írást. Az újságíró sokszor nagyobb, érdeklődésre számot tartó eseményeken, rendezvényeken – új épület átadása, sportesemény nyitó rendezvénye – is részt vesz, majd ezekről beszámolókat ír. Interjút készít politikusokkal, közéleti személyiségekkel vagy bárki mással, aki érdekes az adott célközönség számára. Az interjú gondos előkészítést kíván meg. Az interjúalannyal való időpont egyeztetésen túl, fel kell készülni a témából, amelyről beszélgetni fognak, valamint az adott személy munkásságából, életéből. Ha az újságíró valamilyen művészeti területen jártas, gyakran felkérhetik kritikák írására is. Ez lehet irodalmi, zenei vagy bármilyen más művészeti területhez kapcsolódó terület. Ilyen esetben megismerkedik a művel és annak környezetével, történetével, mielőtt véleményt, kritikát fogalmaz meg azzal kapcsolatban. Együttműködik a szerkesztőségi munkatársakkal. Szerkesztői üléseken az újságírók, a szerkesztő, a rovatvezetők, illusztrátorok, fotósok stb. egyeztetik előzetesen a következő lapszámok tartalmát annak érdekében, hogy legyen elég idejük az újságíróknak munkájukkal elkészülni. Az újságírók egymást is támogathatják egy-egy ötlettel, információval a magas színvonalú újságok megjelenése érdekében.

A „Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” összeállítja az általa felügyelt műsor szakmai tartalmát, témáit. Folyamatosan kutatja, vizsgálja, értelmezi a híreket és a közvéleményt érintő ügyeket, s eszerint dönti el, mi lehet érdekes a néző, a hallgató számára. Egy televíziós vagy rádiós műsort az elejétől a végéig koordinál. Akár egy előre felvett műsorról van szó, akár egy élő adás felvételéről, valósuljon az meg akár külső helyszínen, akár a stúdióban, a szerkesztő arra figyel, hogy a műsor tartalma tökéletesen érthető legyen a nézők, hallgatók számára. A napirendi témákhoz mérten kiválasztja azon politikusokat, közéleti személyiségeket, akiket interjúalanyként szándékozik a stúdióba behívni, vagy külső helyszínen meginterjúvolni. Ismerteti a műsorvezetővel és a műsorkészítőkkel az interjúk témáját. Összehangolja a munkatársak munkáját. Áttekinti a munkatársak által elkészített, a műsorba sugárzásra szánt anyagokat. Megtekinti a filmbejátszásokat, video-felvételeket, grafikákat. A rögzített műsor vagy rovat összeállításának ez a legfontosabb része, ekkor ellenőrzi a szerkesztő, hogy az információk pontosan, érthetően kerülnek-e be a műsorba, a stílus megfelelő-e. Ellenőrzi, hogy a kész anyagoknak van-e hírértéke, és a kész anyag megfelel-e a törvényi előírásoknak. Elvégezteti a szükséges módosításokat.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő”?

 

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” alkalmazott eszközei a cikkek írásához, a műsorok szerkesztéséhez kapcsolódnak:

  • hang- és képrögzítő eszközök, pl. diktafon, mikrofon, fényképezőgép, képrögzítő eszközök, videokamera, video-lejátszó készülék televízió készülékkel, ahol meg tudja nézni az elkészült anyagokat;
  • számítógép szövegszerkesztő programmal és internettel;
  • irodatechnikai eszközök: fénymásoló, nyomtató, szkenner, íróeszközök, papír;
  • telefon, mobiltelefon, fax.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” leszek?

 

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” munkáját épületen belül, irodai körülmények között végzi. Szerkesztőségekben vagy a médiaszolgáltató központi stúdiójában dolgozik. Alkalmanként helyszíni tudósításra van szükség, amely akár szabadtéren történő munkavégzést is jelenthet. Interjúk készítésekor előfordulhat, hogy az újságíró megy házhoz az alanyokhoz. Valamilyen külső helyszínen vagy az irodában, külön erre a célra kialakított tárgyalóhelyiségben találkoznak. Kutatómunkát igénylő, nagyobb lélegzetvételű cikkek esetében akár otthoni munkavégzésre is van lehetőség. Az újságírói munka része az utazás. Jelentős események esetén akár külföldi, többnapos tartózkodásra is sor kerülhet.

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” többnyire rugalmasan oszthatja be munkaidejét. Beosztásánál elképzelhető, hogy váltott műszakban, kora reggeltől délutánig vagy délutántól estig tartó műszakban dolgozik. Vannak olyan események, melyekről bármelyik napszakban, azonnal tudósítani kell. Szükség lehet hétvégi vagy éjszakai munkára is.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Újságíróként, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztőként” dolgozzon, felsőfokú tanulmányok szükségesek. A „Televíziós műsorkészítő” (Television Production) vagy a „Kommunikáció- és médiatudomány” (Communication and Media Science) alapképzési szak elvégzése megfelelő kiinduló alap lehet.

 

Képzési terület: Művészet / Társadalomtudomány

 

Az alapképzési szakon a képzési idő 6 félév.

 

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A szakmai gyakorlat legalább nyolc hét összefüggő szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi, országos lefedettségű televízió csatornáknál.

 

A szakmához szükséges gyakorlati tudás újságíró iskolákban (Újságíró műhely, Újságíró Akadémia, Médiaakadémia stb.) is megszerezhető, önköltséges, tanfolyami képzés keretében.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A felsőfokon történő továbbtanuláshoz érettségi szükséges.

 

Továbblépési lehetőség: szakirányú továbbképzéseken való részvétel, a „Televíziós műsorkészítő művész” (Television Production Arts) vagy a „Kommunikáció- és médiatudomány” mesterképzési szak (MA) elvégzése, doktori fokozat megszerzése.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A fenti szakképzések közül való választáskor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió felsőoktatási intézményei közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar (Budapest)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar (Budapest)

Kodolányi János Egyetem

Milton Friedman Egyetem

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” foglalkozást választom?

 

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” munkája többnyire ülő testhelyzetben történő szellemi munka. Az egészségügyi követelmények a tartós ülő helyzetben történő adminisztratív munkavégzéshez kapcsolódnak:

  • ép látás a sajtóanyagok megfigyeléséhez, írásához;
  • jó beszélőképesség és jó hallás a kommunikációhoz;
  • tartós ülőmunkával terhelhető gerinc;
  • ép karok, kezek, és ujjak, pl. a számítógép használatához;
  • fokozott figyelemre, együttműködésre alkalmas egészségi állapot, érzelmi terhelhetőség;
  • korlátozó tényező lehet: a szabadban/váltakozó munkahelyen végzett munka tilalma, a túlmunka, a nyújtott műszakban való munkavégzés tilalma.

 

A huzamos ülés és a monitor előtti munkavégzés következtében előfordulhatnak mozgásszervi panaszok (nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák), valamint a szem, kéz és az ujjak fáradásához vezethet. Munkája állandó figyelemösszpontosítást követel, gyakran a határidők szorításában kell teljesítenie, ami fokozott pszichés megterhelést jelent. Jellemző lehet a fokozott stressz az időnyomás alatt történő feladatvégzés és a szakmai felelősség miatt.

 

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” munkájára nem jellemzőek környezeti ártalmak. A munkakör alapvetően nem tartozik a balesetveszélyes foglalkozások közé, azonban bizonyos foglalkozási ártalmak érhetik a szakembert a munkavégzés során. Mivel a feladatok legnagyobb részét ülve hajtja végre, ezért a derékbántalmak és ízületi fájdalmak megnehezíthetik mindennapjait. A számítógép előtt végzett munkafázisok ártalmasak lehetnek a szemre. Emellett az utazások alkalmával a balesetek előfordulásának kockázata is megnőhet.

 

Mozgás-, látássérültek pályára kerülését, a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével segíthetjük elő.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Kommunikációs készség a külső partnerekkel, interjúalanyokkal, munkatársakkal történő kommunikáció során;
  • Felelősségtudat, mivel munkájával jelentős befolyást gyakorolhat a közvéleményre;
  • Önállóság: képes egyedül tervezni, dönteni, végrehajtani és ellenőrizni munkáját;
  • Szövegértés, mert sok anyagot kell olvasnia és írnia;
  • Kreativitás, hogy a kommunikációja színes, változatos és a versenytársaktól megkülönböztethető legyen;
  • Figyelem az eseményekre, riportalanyára a pontos munka érdekében, hogy terv szerint készüljön el minden anyag;
  • Emlékezet, hogy könnyen fel tudja idézni a korábbi írásokat, információkat az új írások megalkotása, egy-egy interjú elkészítése során;
  • Digitális kompetencia a szoftverek alkalmazásához;
  • Idegen nyelvi kompetencia, elsősorban a cikk megírását megelőző kutatások során szükséges, hogy a nemzetközi sajtótermékek és szakirodalom is nyitva álljon előtte;
  • Együttműködés munkatársakkal, interjúalanyokkal.

 

Érdeklődési irányok: Irányító – Elemző – Közösségi

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szeretnek információkat gyűjteni, kutatni. Számukra az a legfontosabb, hogy legyen mindig újszerű, megoldandó feladat, amihez akár a tevékenységeket, akár az embereket megszervezheti. Mindeközben élvezi, hogy sok emberrel tarthatja a kapcsolatot, beszélgethet velük. Szívesen végeznek jól szervezett, logikus megoldásokat igénylő feladatokat. Gyorsan átlátják a különböző helyzeteket, és örömmel vesznek részt azok megoldásában, akár mások munkájának irányításával is.

 

Munkamód: Önálló – Gondolatokra irányuló – Változatos

 

Ez azt jelenti, hogy az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” a feladatok nagyobb összefüggéseinek átlátására és kézben tartására törekszik. Előnyben részesíti, ha munkája során a munkafolyamatokat egyedül végezheti. Kedveli, ha elvont eszmékkel, fogalmak megértésével és kezelésével foglalkozhat. Előnyben részesíti, ha munkája során mindig újszerű problémák merülnek fel, sokfajta, eltérő jellegű feladatot láthat el. Keresi, azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhet.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

Az Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő a nyomtatott vagy elektronikus sajtóban, szerkesztőségekben, rádió- és televíziócsatornáknál, alkalmazottként helyezkedhet el, vagy szabadúszóként dolgozhat.

Az internetes felületeken megjelenő portálok látogatottsága folyamatosan növekszik. Azon újságíróknak nyílik nagyobb lehetőség az elhelyezkedésre, akik az elektronikus sajtó igényeinek is megfelelő cikkeket írnak, mind témájukat, tartalmukat, mind terjedelmüket illetően.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma hasonlóan alakul, mint a képzést elvégzők száma, ezért remélhetőleg talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Újságíróként, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztőként” fogok dolgozni?

 

A fizetés attól függően változhat, hogy az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő”, milyen szakmai tapasztalattal rendelkezik, hány cikket ír vagy riportot készít, cikkei mennyire olvasottak, műsorai mennyire nézettek. Keresete az őt alkalmazó média jellemzőitől is függhet: magasabb jövedelemre számíthatnak, akik nagy példányszámú kiadványnál vagy nagy nézettségű csatornánál dolgoznak.

Az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” fizetése az országos átlagbért többnyire meghaladhatja.

Az átlagkereset havi bruttó 350.000 Ft körül alakul.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha az „Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Belpolitikai újságíró

Filmkritikus

Főszerkesztő, rádió, televízió

Gazdasági riporter

Gazdasági újságíró

Kreatív szerkesztő

Kreatív televízióműsor-szerkesztő

Kritikus (nem irodalmi)

Kulturális újságíró

Külföldi tudósító

Külpolitikai újságíró

Külügyi szerkesztő

Külügyi újságíró

Műsorvezető (rádió, televízió)

Programfőszerkesztő

Rádió, televízió felelős szerkesztő

Rádió, televízió főmunkatársa

Rádió, televízió főszerkesztő

Rádió, televízió rovatvezetője

Rádió, televízió turnusvezetője

Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

Rádióműsor-szerkesztő

Rádióműsor-vezető

Rádióproducer

Rádióriporter

Sportműsor szerkesztő

Sportriporter

Sportszerkesztő

Sportújságíró

Szakkommentátor (sport)

Szerkesztőriporter

Színikritikus

Szóvivő

Teletext főszerkesztő

Televízióműsor-szerkesztő

Televízióműsor-vezető

Televíziós adásrendező

Televíziós producer

Televíziós riporter

Televíziós szerkesztő

Tudósító

Üzemi újságíró

Zenekritikus

 

Rokon foglalkozások:

 

Könyv- és lapkiadó szerkesztője

Író