Vegyészmérnök

VEGYÉSZMÉRNÖK

 

Foglalkozási terület: Vegyipar

6-jegyű FEOR kód: 211700

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Vegyészmérnök” foglalkozást választom?

 

A „Vegyészmérnök” végezhet elméleti kutatói és/vagy gyakorlati, a vegyipari termelésben közreműködő tevékenységet. A kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, növényvédő szerek, mosószerek, kozmetikai termékek, műanyagok és gumik, műtrágyák, egyéb vegyipari termékek gyártását irányítja. A környezetvédelmi követelmények figyelembevételével kidolgozza a nagyüzemi vegyi folyamatok technológiáját. Ellenőrzi a termékek kémiai összetételét, minőségi paramétereit. Felügyeli a vegyi üzemek karbantartását, javítását, és mindezen témakörökben kutatást folytat.

Részt vesz vegyi üzemek létesítésében. Elkészíti az üzem létesítésére és működtetésére vonatkozó terveket. Új berendezéseket fejleszt, és szerez be. Kialakítja a berendezések elrendezését, rendszerbe állítását. A technológiai folyamatot felműszerezi. Szükség esetén a felmerülő problémák, üzemzavarok okát kivizsgálja, és azt minél előbb elhárítja. Műszaki előírásokat és ajánlásokat értelmez, alkalmaz. Ellenőrzési pontokat, mérőeszközöket és beavatkozásra lehetőséget adó készülékeket helyez el a folyamatban. Kutatásokat, laboratóriumi kísérleteket folytat. Tudományos dolgozatokat, szakcikkeket, szakkönyveket ír, jelentet meg megfigyeléseiről, felfedezéseiről. Kereskedelmi méretű kémiai folyamatokkal kapcsolatos vizsgálatokat végez. Laboratóriumi kísérletekben dolgozza ki az új termékek gyártásának fázisait, és kis szériában, pl. kísérleti üzemben teszteli a tervezett folyamatokat. Meghatározza a különféle változók, többek között a hőmérséklet, sűrűség, fajsúly és nyomás szabályozásának mértékét. Megismeri, betartja és betartatja az alapanyagok és egyéb gyártási segédanyagok felhasználására, továbbá a gyártás során keletkezett félkész- és késztermék forgalomba hozatalára vonatkozó törvényes előírásokat, rendeleteket. Együttműködik más szakterületeken dolgozó mérnökökkel és munkáját elősegítő egyéb szakemberekkel.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Vegyészmérnök”?

 

A „Vegyészmérnök” elsősorban a következő munkaeszközökkel dolgozik:

  • kémiai folyamatmodellező szoftver;
  • vegyipari folyamatvezérlő, irányító berendezések, szoftverek;
  • különböző mérőműszerek a nyomás, hőmérséklet, tömeg, sűrűség mérésére;
  • laboratóriumi eszközök: lombik, pipetta (pontos adagolásra), Petri-csésze, Bunsen-égő (melegítés céljából);
  • laboratóriumi berendezések: desztilláló, lepárló berendezés, centrifuga, abszorpciós eszköz;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon.

A „Vegyészmérnök” munkavégzése során emellett természetesen nagyon sokféle vegyi anyagot, vegyületet is használ.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Vegyészmérnök” leszek?

 

A „Vegyészmérnök” jellemzően beltéri helyszínen dolgozik, vegyi üzemben, kutató laboratóriumban, fejlesztőközpontban, irodában. Az irodai munkavégzésre jó megvilágítás, tiszta környezet és általában jó hőszabályozás jellemző. A laboratóriumi munka emellett különösen tiszta, steril környezet.

A „Vegyészmérnök” 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Több műszakos gyártási folyamatok esetén munkaideje igazodik az üzem gyártási ciklusához, ami folyamatos, több műszakos munkarend szerinti munkavégzést jelenthet. Túlórázás, hétvégi, ünnepnapi munkavégzés is előfordulhat elhúzódó kísérletek, vészhelyzet vagy szoros határidők esetén.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Vegyészmérnök” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Vegyészmérnökként” dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. A vegyészmérnöki (Chemical Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés megfelelő lehet.

Specializációs lehetőségek:

  • Általános vegyipari és folyamatmérnöki
  • Analitikai és szerkezetvizsgálati
  • Gyógyszeripari
  • Műanyag, textil és anyagtudományi

 

Képzési terület: Műszaki

A képzési idő félévekben: 7 félév

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): érettségi

 

Továbblépési lehetőség: a szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken, továbbá a „Vegyészmérnöki”, „Gyógyszervegyész-mérnöki” vagy a „Műanyag- és száltechnológiai mérnöki” mester, valamint a doktori képzésekben való részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A felsőoktatási intézmények közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (Budapest)

Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (Debrecen)

Pannon Egyetem Mérnöki Kar (Veszprém)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Vegyészmérnök” foglalkozást választom?

 

A „Vegyészmérnök” munkája jellemzően szellemi munka, amely esetenként könnyű fizikai megterheléssel párosulhat. Tevékenységét ülő és álló, időnként hajlott testtartásban végzi. Pszichés megterhelést okozhat, hogy munkája veszélyes, egészségügyi kockázattal jár, ami fokozott figyelemösszpontosítást igényel. Pszichés túlterhelést, elfáradást válthat ki a feladatok határidőre, megfelelő minőségben történő elkészítése.

 

A „Vegyészmérnök” munka elvégzéséhez szükséges egészségügyi elvárások elsősorban a rendkívül precíz munkavégzéshez kötődnek:

  • jó látásélesség – a mérőműszerek használatához és minden jellegű munkavégzéshez;
  • jó színfelismerő/színelkülönítő képesség;
  • jó beszédértés;
  • jó egyensúlyérzék – a mintavételek biztonságos elvégzéséhez;
  • jó szaglóképesség – a vegyi reakciók eredményének értékeléséhez;
  • jó tapintásérzék – az apró műveletek precíz elvégzéséhez;
  • ép és terhelhető karok, kezek, ujjak – a kémiai technológiai rendszerek tervezéséhez, működtetéséhez;
  • fokozott figyelem és éber tudatállapot;
  • kizáró okot képeznek a szakma tanulására, gyakorlására : az allergizáló-, a vegyi anyagokkal való munkavégzés tilalma; az immunrendszeri-, a vérképzőrendszeri-, a máj-, egyes vese- és endokrinológiai megbetegedések.

 

Környezeti ártalmak:

 

A „Vegyészmérnök” munkájára jellemző környezeti ártalmak, veszélyek, egészségre ártalmas tényezők a következők:

  • a felhasznált vagy keletkezett vegyi anyagok, pl. savak, lúgok, gázok, oldószerek, lágyítók, gyógyszeralapanyagok, kaucsuk, melyek nagy része ártalmas, mérgező hatású, allergizáló, vagy akár radioaktív sugárveszélyt jelentenek, és a munkavédelmi szabályozás szigorú betartása mellet sem lehet teljes a kiküszöbölésük;
  • további kockázati tényező a zajártalom, a légszennyezettség és a hőmérsékletingadozás;
  • baleseti lehetőség a lúgos, savas anyagok által okozott sérülés, vágás, szúrás, kéz- és szemsérülések, égés, mérgezés veszélye.

 

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Vegyészmérnök” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Vegyészmérnök” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében;
  • Digitális kompetencia a számítógép magabiztos használatához, az információk kereséséhez, értékeléséhez;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléséhez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazásához különféle színtereken;
  • Figyelem, hogy a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat kizárja, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet;
  • Logikus gondolkodás a fejlesztő munkához;
  • Számolási képesség a folyamatok modellezéséhez szükséges számítások pontos elvégzéséhez;
  • Önállóság, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd végrehajtani, és az eredményt ellenőrizni.

 

Érdeklődési irányok: Elemző – Tárgyias – Irányító

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel. Olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol folyamatosan új, változatos kihívásokkal szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, a feladatok megoldását megszervezni.

 

Munkamód: Önálló – Globális – Gyakorlatias – Tárgyias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Vegyészmérnök” az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban azt kedveli, ha az elemző gondolkodásmódot használhatja. Az egyén munkája során a globális gondolkodást részesíti előnyben. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Fontosnak tartja, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Munkája során szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Vegyészmérnök” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Vegyészmérnök” szakemberek vegyipari tevékenységet folytató vállalatoknál, kutatóintézetekben, laboratóriumokban helyezkedhetnek el. A vegyipar a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartozik. Aki ebben a szakmában szerez képzettséget, biztos lehet benne, hogy nagyon hamar stabil és jól fizető állást fog találni mind a hazai, mind az Európai Unió munkaerőpiacán.

A Vegyészmérnökök iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Vegyészmérnökként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Vegyészmérnök” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Vegyészmérnök” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

A kezdő átlagkereset havi bruttó 410.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Vegyészmérnök” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Analitikus (vegyész) mérnök

Anyagvizsgáló, minősített laboráns, diplomás

Fejlesztő vegyész

Gyógyászati kutatómérnök, vegyészet

Kőolajipari vegyészmérnök

Műanyag-feldolgozó mérnök

Nehézvegyipari mérnök

Polimer-ipari mérnök

Szerves-vegyipari mérnök

Szervetlen-vegyipari mérnök

Szilikátipari mérnök

Termelési mérnök, vegyipar

Tervezőmérnök, vegyipar

Textilvegyész

 

Rokon foglalkozások:

 

Élelmiszeripari mérnök

Biológus

Kémikus

Vegyésztechnikus

Vegyipari alapanyag-feldolgozó berendezés vezérlője