Vegyésztechnikus

VEGYÉSZTECHNIKUS

 

Foglalkozási terület: Vegyipar

6-jegyű FEOR kód: 311500

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Vegyésztechnikus” foglalkozást választom?

 

A „Vegyésztechnikus” a kőolaj feldolgozásában, az autógumik gyártásában, a műtrágyák és növényvédő szerek, a gyógyszerek készítésében és új szerek kikísérletezésében vesz részt. Vegyipari vizsgálati laboratóriumban fizikai vizsgálatokat, valamint klasszikus analitikai és műszeres elemzéseket végez. Munkája során irányítja és ellenőrzi a vegyipari folyamatokat, ellenőrzi a végtermék összetételét és minőségét. A különböző anyagok összetevőinek szétválasztására alkalmaz eltérő finomítási eljárásokat. Feladatai közé tartozik az anyagok laboratóriumi körülmények közötti előállítása, az előállított anyagok tisztaságának ellenőrzése. Előkészíti a vizsgálatokhoz szükséges anyagokat, oldatokat. Beprogramozza a vizsgálathoz szükséges mérőműszereket. Mintákat vesz. Elvégzi a szükséges érzékszervi vizsgálatokat, a minták mikroszkopikus vizsgálatát. Méri a minták fizikai jellemzőit. Szakmai számításokat végez (oldatkészítés, pH, elektrokémia stb.). Szükség esetén osztályozza a mintákat, például szemcseméret, szín, tömeg, víztartalom szerint. Az eredményeket kiértékeli és dokumentálja.

Új technológia esetén részt vesz a megfelelő eljárás kidolgozásában, az új gép/berendezés telepítésében. Megvizsgálja a beérkező gyártási anyagok, segédanyagok minőségét. Irányítja a rendelkezésre álló berendezések elhelyezését és rendszerbe illesztését. Felügyeli az ellenőrzési pontok kialakítását. Elvégzi a szükséges technológiai beavatkozásokat. Kivizsgálja a felmerülő minőségi problémákat és felügyeli a hiba elhárítását. A szükséges kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket elvégzi, segítve a mérnökök minőség-elemzéssel kapcsolatos munkáját. Alsó- vagy középvezetői beosztásban gondoskodik a irányítási körébe tartozó munkatársak munkájának megszervezéséről és a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséről.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Vegyésztechnikus”?

 

A vegyésztechnikus munkája során jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • kémiai folyamatmodellező szoftver;
  • vegyipari folyamatvezérlő, irányító berendezések, szoftverek;
  • különböző mérőműszerek a nyomás, hőmérséklet, tömeg, sűrűség mérésére;
  • számítógép internet kapcsolattal, megfelelő programokkal;
  • laboratóriumi eszközök: lombik, pipetta (pontos adagolásra), Petri-csésze, Bunsen égő (melegítés céljából);
  • laboratóriumi berendezések: desztilláló, lepárló berendezés, centrifuga, abszorpciós eszköz;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon;
  • különféle vegyi anyagok (savak, lúgok, gázok, oldószerek stb.).

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Vegyésztechnikus” leszek?

 

A vegyésztechnikus munkáját az iparág és a tevékenység függvényében igen változatos munkakörnyezetben végezheti. A szabadban vagy zárt csarnokokban lévő munkavégzéstől a labor- és az irodai munkáig terjedő változatos munkakörülmények jellemzik. A laboratóriumi tevékenységek többnyire különösen tiszta, steril környezetben folynak.

A vegyésztechnikus 40 órás, szokásos munkaidőben, általában egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. A munkarend a folyamatosan működő termelő üzemekben ettől eltérően lehet többműszakos beosztás is. Túlórázás, hétvégi, ünnepnapi munkavégzés is előfordulhat elhúzódó kísérletek, vészhelyzet vagy szoros határidők esetén.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Vegyésztechnikus” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki vegyésztechnikusként dolgozzon, a „Vegyészet” szakmacsoporton belül a „Vegyész technikus” (OKJ 54 524 03) szakképesítés megszerzése szükséges. Az oktatás történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakgimnáziumokban folyik, ahol ágazati érettségit követően 1, annak hiányában 2 év alatt szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben a képzőhelytől függően 800-1000 óra között változhat a képzési idő.

Szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

Kapcsolódó részszakképesítés: Általános laboráns (OKJ 31 524 01)

 

Kapcsolódó ráépülő szakképesítések:

 

Drog- és toxikológiai technikus (OKJ 55 524 01)

Műszeres analitikus (OKJ 55 524 03)

Papíripari technikus (OKJ 55 524 04)

Gyógyszeripari szaktechnikus (OKJ 55 524 05)

Vegyipari rendszerüzemeltető szaktechnikus (OKJ 55 524 06)

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A Vegyész technikus szakképesítés megszerzésének előfeltétele: érettségi.

 

Továbblépési lehetőség: a ráépülő szakképzésben való részvétel vagy felsőfokú továbbtanulás a Vegyészmérnök alapképzési szakon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A Vegyész technikus szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma (Budapest)

Érdi Szakképzési Centrum Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma (Százhalombatta)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát – Péch Antal Szakgimnáziuma (Tatabánya)

Tatabányai Szakképzési Centrum Bottyán János Szakgimnáziuma (Esztergom)

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma Szakközépiskolája és Kollégiuma (Gödöllő)

 

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Vegyésztechnikus” foglalkozást választom?

 

A „Vegyésztechnikus” jellemzően könnyű fizikai munkát végez. Részben ülő testhelyzetben, részben állva dolgozik. Az ülőmunka fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket. A műszerek, mérlegek és a számítógép alkalmazása ergonómiai kockázati tényező is, és fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket, szemet, idegrendszert, szív- és érrendszert is. Pszichés nehézséget jelenthet az állandó figyelemösszpontosítás, a szűk vizsgálati idők betartása.

 

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó színlátás;
  • jó szaglás;
  • ép vérképzőrendszer és jól működő máj;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen (a fokozott fizikai igénybevétel miatt);

 

A vegyésztechnikust a munkavégzés során a következő ártalmak érhetik:

  • a használt vegyi anyagok (például savak, lúgok, gázok, oldószerek, lágyítók, gyógyszeralapanyagok, kaucsuk) egy része mérgező hatású, allergizáló, irrítatív vagy akár radioaktív sugárveszélyt jelenthet, teljes kiküszöbölésük (a védőeszköz, védőruházat viselése) plusz fizikai igénybevételt jelent a szervezetnek;
  • egyes munkaállomásokon kockázati tényezőként előfordulhat zajártalom, légszennyezettség és hőmérsékletingadozás;
  • baleseti lehetőség a lúgos, savas anyagok által okozott sérülés, vágás, szúrás, kéz- és szemsérülések, égés, mérgezés veszélye.

 

Hallássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatják el ezt a munkakört. A munkahely infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok más munkatársaknak történő átadásával) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Vegyésztechnikus” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Vegyésztechnikus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Felelősségtudat, mivel tevékenysége veszélyes lehet, akár apró hibák, tévedések is járhatnak hatalmas robbanással, vegyi szennyeződéssel;
  • Figyelem, mivel a mérőberendezések kezelése, beállításai során a kapott eredmények értékelése nagyfokú összpontosítást követel meg a szakembertől, valamint a balesetek elkerülése érdekében;
  • Technológiai, műszaki kompetencia a mérőeszközök, gépek, berendezések kezeléséhez, a munka szakszerű, precíz elvégzése érdekében;
  • Számolási képesség a vegyi folyamatok során szükséges számítások pontos elvégzéséhez;
  • Kézügyesség a mintavételhez és a mikroszkóp valamint a mintavételi- és mérőeszközök precíz kezeléséhez;
  • Tanulás, mert a tudomány gyors fejlődése miatt képesnek kell lennie a tudatos és hatékony ismeretszerzésre, információfeldolgozásra és értékelésre, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazására;
  • Együttműködés, mivel munkája során sokszor együtt kell működnie más szakemberekkel, vegyészekkel, mérnökökkel.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító – Elemző

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak különféle eszközökkel, berendezésekkel (pl. mérési és laboratóriumi eszközök). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Előnyben részesítik a jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhető munkát. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a problémák részletes elemzésére és a megoldások kidolgozásra.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy a vegyésztechnikus szívesen dolgozik különböző eszközökkel és anyagokkal. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Vegyésztechnikus” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A vegyésztechnikus jellemzően termelőüzemekben, fejlesztő és minőségellenőrző központokban, kísérleti laboratóriumokban, alkalmazottként dolgozik.

Elhelyezkedhet:

  • a szervetlen vegyészetben (fejlesztő laboratóriumok, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények),
  • orvosi kutatás területén (fiziológiai, sejtkémiai, víruskutatási, molekuláris biológiai, gyógyszerkutatási részlegeken),
  • vegyipari üzemi és ellenőrző laboratóriumokban, analitikai laboratóriumokban, ahol ellenőrzik a felhasznált és a segédanyagokból, köztes termékekből vett mintákat,
  • élelmiszer- és élvezeti cikkek iparában, ahol ellenőrzik az előírások betartását,
  • vas- és acélgyártó ipar laboratóriumaiban,
  • elektronikai iparban (a félvezetők előállításához szükséges anyagok vizsgálatánál),
  • a textil- és konfekcióiparban (festési, anyagkezelési eljárások ellenőrzése),
  • gépjárműgyártásban,
  • szén és vas termékek iparában,
  • friss és szennyvizek vizsgálatában,
  • nyersolaj feldolgozó iparágban,
  • fafeldolgozó iparban (vegyszerek előállításánál),
  • könnyűfémiparban (a felhasznált ötvözetek állandó ellenőrzése),
  • műanyagiparban,
  • gumiiparban,
  • korrózióvizsgálatban,
  • finommechanikában (optikai üvegek előállítása, különleges olajok alkalmazása).

 

A gyógyszerkísérletek, az egyéb szintetikus és vegyi-analitikai anyagkísérletek és egyéb innovációk iránti folyamatos vagy növekvő igény egyfajta garancia a szakma iránti keresletre.

A vegyésztechnikus iránt a jövőben növekvő munkaerőpiaci keresletre számíthatunk. Hiányszakmának minősül.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások és a képzést elvégzők száma hasonlóan alakul, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Vegyésztechnikusként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a vegyésztechnikus szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vegyipari vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Vegyésztechnikus” fizetése az országos átlagbér körül alakul.

Az átlagkereset havi bruttó 300.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Vegyésztechnikus” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Anyagvizsgáló, minősített laboráns

Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus

Festőanyag technikus

Gumi- és műanyagipari technikus

Gyógyszeripari technikus

Gyógyszervizsgáló laboráns

Kőolajipari technikus

Laborasszisztens, vegyészet

Mikrobiológiai laboráns

Műanyagipari technikus

Pirotechnikus

Vegyész mérnökasszisztens

Vegyészeti laboráns

Vegyésztechnikus

Vegyipari méréstechnológus

 

Rokon foglalkozások:

 

Vegyészmérnök

Vegyész

Vegyipari alapanyag-feldolgozó berendezés vezérlője

Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője

Papír- és cellulóztermék-gyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

Gyógyszerkészítmény-gyártó

Gyógyszergyártó gép kezelője

Élelmiszer-ipari technikus

Környezetvédelmi technikus