Vezeték- és csőhálózat szerelő (víz, gáz, fűtés)

VEZETÉK- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ (VÍZ, GÁZ, FŰTÉS)

Foglalkozási terület: Építészet

6-jegyű FEOR kód: 752100

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” foglalkozást választom?

 

A „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” eltérő halmazállapotú (folyékony, légnemű), hőmérsékletű, anyagok továbbítását végző csőrendszerek létrehozását, üzembe helyezését, karbantartását és javítását végzi. A vezeték- és csőhálózat-szerelő építi, összeállítja és összeszereli, valamint javítja és karbantartja a folyadékok, légnemű anyagok, valamint apróra zúzott szilárd anyagok szállítására szolgáló csővezetékeket, vezetékhálózatokat és az ezeket kiszolgáló berendezéseket. Munkájához tartozik e szerkezetek sérülése esetén az eredeti, vagy az eredetihez közeli állapot visszaállítása, hiányzó elemek pótlása az eredetivel megegyező méretben és alakban. Tanulmányozza a tervrajzokat. Összeveti a tervrajzot a helyszínnel, megismeri az építendő hálózatra vonatkozó előírásokat. Kiépíti és összeszereli a vezetékrendszert. Létrehozza a vezetéktartó konzolokat, faláttöréseket. Átalakítja a csöveket és egyéb szerelvényeket a kívánt méretre. A csöveket és a csőszerelvényeket méretre vágással, térbeli alakításukkal – hajlítás – előkészíti a csatlakozások, elágazások szerelésére. Elkészíti a vezetékek egymáshoz, illetve szerelvényeikhez rögzítését ragasztással, forrasztással vagy hegesztéssel. Új létesítményt, berendezést, készüléket állít üzembe, nyomáspróbát, próbaüzemeltetést végez a hibák feltárása érdekében. Megállapítja és kijavítja a hibákat. Ellenőrzi az illesztések szivárgásmentességét nyomás-, illetve üzempróbával. Hiba észlelésekor megszünteti a tömítetlenséget.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő”?

 

A vezeték- és csőhálózat-szerelők sokféle kézi és gépi eszközt, szerszámot használnak:

  • Kézi szerszámok: csőfogók, csavarkulcsok, tolómérce, pontozó, kalapács, vágó, véső, reszelő, csőhajlító stb.;
  • Gépesített kéziszerszámok: villanyfúró, légfúró, prés, hegesztő berendezés stb.

A szakember által használt anyagok többfélék, így például fém és műanyag csövek, kézi és automata szelepek, hőfok- és hőmennyiség szabályzók, csapok stb.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” leszek?

 

A vezeték- és csőhálózat-szerelő munkavégzésének helyszínei az elvégzendő feladat jellegétől függően igen változatosak. Részben épületen belül (lakásokban, pincékben, ipari üzemekben, műhelyekben), részben szabadban folyik a munka. Többnyire félig kész épületekben és a szabad ég alatt, esetenként vizes környezetben végzi a munkát. Dolgozhat talajszinten, állványzaton vagy létrán.

A vezeték- és csőhálózat-szerelő 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Az építkezési csúcsidőszakokban (tavasztól őszig), vagy a fűtési szezon beindulása előtt jellemző a túlmunka. A közműveknél éjszakai munka és vasárnapi, illetve ünnepnapi készenléti szolgálat is előfordulhat.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” szeretnék lenni?

 

Arra, hogy valaki vezeték- és csőhálózat-szerelőként dolgozzon, a „Gépészet” szakmacsoporton belül több szakképesítés megszerzése is lehetőséget ad. A „Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő” (OKJ 34 582 09), a „Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő” (OKJ 34 582 12) és a „Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő” (OKJ 34 582 05) szakképzés egyaránt kapcsolódik a vezeték- és csőhálózat-szerelő szakmához. A képzés történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

Részszakképesítések:

Csőhálózatszerelő (OKJ 31 582 01)

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A vezeték- és csőhálózat-szerelő szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

 

Továbblépési lehetőség: a Vízgépészeti és technológiai berendezés-szerelő (OKJ 35 582 08), a Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő (OKJ 35 582 03), Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő (OKJ 35 582 01) és a Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló (OKJ 35 582 02) ráépülő szakképesítések megszerzése, valamint az Épületgépész technikus (OKJ 54 582 01) képzésben történő részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Vác

Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Gödöllő

Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)

Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya).

A tanulmányi területre beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is jelentkezhetnek.

Tatabányai Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Tata)

Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakképző Iskolája, Érd

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Szily Kálmán Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Arany János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Szabóky Adolf Általános és Szakképző Iskola

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” foglalkozást választom?

A vezeték- és csőhálózat-szerelő munkája álló, hajlott, térdelő, guggoló testhelyzetben végzett, közepesen nehéz fizikai munka. A munkadarabok mozgatása, a kézi és gépi szerszámok kezelése fokozottan veszi igénybe a mozgásszerveket (elsősorban a karokat, kezeket és gerincet).

 

E munka elvégzése érdekében a következő egészségi követelményeknek kell megfelelni:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • teljes látótér.

 

Egészségre ártalmas tényezők:

  • fokozott balesetveszélyt jelenthet a kézi és gépi szerszámok használata;
  • mikroklíma: a vizes munkakörnyezet, szélsőséges időjárási viszonyok;
  • ergonómiai kockázati tényező a kényszertesthelyzetben és szűk helyeken végzett munka;
  • egyes munkafolyamatok során porártalom.

 

Hallássérültek hallásvizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint végezhetik a vezeték- és csőhálózat-szerelő munkát. A zajártalom elkerülése érdekében a megfelelő védőfelszerelések használata szükséges. Kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Fontos a támogató szociális kapcsolati rendszer kialakítása, az írásalapú kommunikációs csatornák, nyelvi formák megválasztása és alkalmazása, valamint a munkakör átszervezése (a kapcsolattartást igénylő feladatok más munkatársra történő átruházása).

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Önállóság, hogy tudjon a problémák megoldásakor döntéseket hozni;
  • Technológiai és műszaki kompetencia az építési tervek értelmezéséhez és a kivitelezési terv elkészítéséhez;
  • Figyelem a megfelelő kivitelezéshez;
  • Kézügyesség a csövek alakításánál, a szerelésnél;
  • Fizikai erőnlét a szerelési anyagok emeléséhez, cipeléséhez.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Önálló

 

Ez azt jelenti, hogy a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” tevékenysége középpontjában tárgyak alakítása, formálása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. A feladathoz kapcsolódó munkafolyamatot egyedül látja el, amiért felelősséget vállal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A vezeték- és csőhálózat-szerelő elsősorban építőipari cégeknél, közmű vállalatoknál, alkalmazottként helyezkedhet el, vagy saját vállalkozást indíthat.

A vezeték- és csőhálózat-szerelő iránti kereslet az építőipar növekedésének függvénye.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Vezeték- és csőhálózat-szerelőként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a vezeték- és csőhálózat-szerelő szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 200.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Vezeték- és csőhálózat-szerelő” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Csatornázó

Csőfűtőtest szerelő

Csőnyomás vizsgáló

Csőszerelő

Csővezeték-építő

Duguláselhárító

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő

Fűtés-, víz- és szennyvíz-szerelő

Fűtésszerelő

Gáz- és olajvezeték karbantartó

Gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő

Gázvezeték építő

Gázvezeték- és -készülék-szerelő

Gázvezeték szerelő

Gázszerelő

Hálózati gázszerelő

Karbantartó, csőszerelő

Központifűtés- és csőhálózat-szerelő

Nyomócsővezeték-építő

Szennyvízhálózat kiépítő

Szolgáltatásbeszerelő, fűtés, víz, szennyvíz

Távfűtő-karbantartó

Vezeték- és csőhálózat-szerelő

Víz- és csatornaépítő

Víz- és gázvezeték szerelő

Víz- és szennyvízcsőfektető

Víz-gáz és központi fűtésszerelő

Vízközmű építő

Vízóra beszerelő

Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

 

Rokon foglalkozások:

 

Szellőző-, hűtő- és klimatizáló berendezés-szerelő