Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

VILLAMOS GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK MŰSZERÉSZE, JAVÍTÓJA

Foglalkozási terület: Energetika-Elektronika

6-jegyű FEOR kód: 734100

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” foglalkozást választom?

 

A „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” az épület- és ipari villamos berendezések, villamos gépek ellenőrzését, üzemeltetését, karbantartását, javítását végzi. Elektromos, elektronikus berendezéseket és műszereket vizsgál, hogy azok szakszerűen és biztonságosan működjenek. Átlátja az alkalmazott villamos gépek jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. Az új elektromos rendszereket beköti az elektromos hálózatba. Üzembe helyezi, javítja és karbantartja a villamos gépeket. A villamos gépek és berendezések szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépeket üzemeltet. Telepíti az elektronikai műszereket és vezérlőrendszereket. Gondoskodik a folyamatos működésükről, és ehhez energia- és alkatrészellátást biztosít. A hibák feltárása céljából vizsgálja és teszteli a gépeket, berendezéseket, műszereket és vezérlőrendszereket. Munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén megkeresi a meghibásodások okait, és megszünteti azokat (hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek stb.). Cseréli az elhasználódott és hibás alkatrészeket. Különféle elektromos gépeket, motorokat, generátorokat, kapcsoló és vezérlő berendezéseket szerel.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója”?

 

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója műszaki rajzokat, kapcsolási dokumentációkat, szervizkönyveket, építési és szerelési rajzokat használ.  A pontos szerelési, javítási munkálatokhoz többek között a következő eszközöket alkalmazza:

  • kézi szerszámok: csavarhúzók, villáskulcsok, fogók stb.;
  • mérőműszerek, pl. áramerősség-mérő, feszültségmérő, frekvenciamérő;
  • gépi szerszámok: fúrók, csiszolók, tekercselők stb.;
  • speciális készülékek, többek között jelgenerátor, oszcilloszkóp, zajmérő, fordulatszámmérő.

Munkájához felhasznál még tartalék alkatrészeket, jelfogókat, reléket, motorokat, vezetékeket stb., valamint segédanyagokat és különféle fémeket.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” leszek?

 

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkáját zárt térben, világított műhelyben vagy üzemben végzi. Legjellemzőbb a fűtött, por- és zajmentesített üzemi, gyáripari vagy műhelykörnyezet. A szervizmunkák esetén a munkavégzés helyszíne lehet maga az üzem vagy műhely, ahová behozzák a hibás berendezést, de a javítandó gép elhelyezéséből fakadóan a munkavégzés történhet a szabadban is.

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója rendszerint a szokásos, heti 40 órás munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat. A munkahely jellegéből adódóan pl. telefonos- ügyeleti szolgálatot kell biztosítani, amire több műszakban, munkaszüneti napokon, hétvégén és ünnepnapokon is sor kerülhet.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki villamos gépek és készülékek műszerésze, javítójaként dolgozzon, az Elektronika-Elektrotechnika szakmacsoporton belül több szakképesítés megszerzése is megfelelő lehet:

 

  • „Villamos berendezés szerelő és üzemeltető” (OKJ 52 522 04),
  • „Elektromos gép- és készülékszerelő” (OKJ 34 522 02),
  • „Elektronikai műszerész” (OKJ 34 522 03),
  • „Háztartási gépszerelő” (OKJ 31 521 11) részszakképesítés,
  • „Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő” (OKJ 32 521 02),
  • „Megújuló energiatermelő berendezések üzemeltetője” (OKJ 35 522 17) szakképesítés ráépülés.

 

A „Gépészet” szakmacsoporton belül a „Mechatronikus-karbantartó” (OKJ 34 523 01) szakképzés is kapcsolható ehhez a foglalkozáshoz.

 

A képzés történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 900-1300 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

 

Részszakképesítések:

Elektronikai gyártósori műszerész (OKJ 31 522 01)

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A szakképesítés megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

 

Továbblépési lehetőség: a „Villamos gép és -készülék üzemeltető” (OKJ 35 522 13) és az Audio- és vizuáltechnikai műszerész (OKJ 35 522 01) ráépülő szakképesítések megszerzése, valamint a Járműipari karbantartó technikus (OKJ 55 523 07) képzésben történő részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

 

Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)

Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Nagykáta)

Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Komárom)

Tatabányai Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Oroszlány)

Érdi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Dabas)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Wesselényi Miklós Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Budapest)

Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Halásztelek)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” foglalkozást választom?

 

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkája közepesen nehéz fizikai munka. Műhelyben, üzemben végzi, jellemzően hajlott, guggoló és hosszabb ideig álló testhelyzetben, ami a gerinc és a végtagok fokozott megterhelésével jár.

 

E munka elvégzése érdekében szükséges egészségi tényezők:

  • ép látás, színlátás, jó látótér és térlátás;
  • jó beszélőképesség és ép hallás a munkatársakkal, ügyfelekkel történő kommunikációhoz;
  • ujjak, kezek és karok terhelhetősége az aprólékos szerelési munka ellátásához;
  • a kényszertesttartáshoz, a kézi anyagmozgatáshoz megfelelő mozgásszervi terhelhetőség;
  • a közepesen nehéz fizikai munkavégzéshez szükséges napi energiaigény biztosításához megfelelő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi, mozgásszervi, anyagcsere, immunrendszeri, hormonális és pszichés egészségi állapot;
  • fokozott figyelem és éber tudatállapot, balesetveszély forrása lehet a munkavégzés teljes folyamatában az áramütés, a gépek, az anyagok használata miatt fokozott lehet a kéz- vagy lábsérülés valószínűsége;
  • allergiás reakciót okozhatnak a felhasznált kenőanyagok;
  • hallássérültek ipari zajban nem foglalkoztathatóak.

 

Műhelyben végzett elektronikai műszerész alapú munkakörökben könnyű fizikai munkavégzéssel járó fizikai megterhelés mellett a jó látás, színlátás és az ujjak, kezek, karok terhelhetősége szükséges mint egészségi tényező.

 

Ergonómiailag helyesen kialakított körülmények között, speciális eszközök használatával, a munkatér berendezéseinek a mozgássérüléshez, az adott személy által esetlegesen használt segédeszközökhöz igazodó kialakításával munkaköri részfeladatokat mozgássérültek is végezhetnek. Hallássérültek esetén a munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülésspecifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Technológiai és műszaki kompetencia a mérések elvégzéséhez;
  • Figyelem a hibafeltáráshoz és a balesetveszély elhárításához;
  • Kézügyesség az aprólékos, nagy pontosságú mozdulatokat igénylő feladatok ellátásához;
  • Felelősségtudat a biztonságos, minőségi munkához;
  • Önállóság, hogy képes legyen a javítási, szerelési munkákat egyedül elvégezni.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Önálló

 

Ez azt jelenti, hogy a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” tevékenysége középpontjában villamos berendezések, gépek üzemeltetése, javítása áll. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. A feladathoz kapcsolódó munkafolyamatot egyedül látja el, amiért felelősséget vállal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” szakmával számos munkahelyen van elhelyezkedési lehetőség: autógyárakban, bányákban, elektrotechnikai üzemekben, az informatikai és telekommunikációs vállalatoknál, háztartási-, távközlési gépekkel, riasztó-berendezésekkel foglalkozó cégeknél, valamint a közlekedés területén is.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítójaként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” fizetése elmarad az országos átlagbértől.

Az átlagkereset havi bruttó 260.000 Ft.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Akkumulátor-javító és kezelő

Autóelektronikai műszerész

Automatikai műszerész

Autóvillamossági szerelő

Bányaelektro-lakatos

Bányamentő műszerész

Biztosítóberendezés műszerész

Elektrolakatos

Elektromechanikai műszerész

Elektromos gép- és készülékszerelő

Elektroműszerész

Elektronikai műszerész

Elektronikus műszer és készülékjavító

Elektronikus vagyonvédelmi-rendszer – szerelő

Erősáramú berendezés-szerelő

Gépjárműriasztó-szerelő

Háztartás-elektronikai műszerész

Háztartásigép szerelő

Híradástechnikai műszerész

Ipari- és kereskedelmihűtőgép-szerelő

Kábelkészítő

Kötöttpályásjármű-elektronikai műszerész

Kötöttpályásjármű-villamossági szerelő

Közlekedésautomatikai műszerész

Mechatronikai műszerész

Mechatronikai szerelő

Orvoselektronikai műszerész

Repülőgép műszerész (rádió és lokátor műszerész)

Távközlő-berendezés műszerész

Transzformátor-készítő

Ügyvitel-technikai műszerész

Vasúti villamos jármű szerelője

Villamosgép- és készülékszerelő

Villamosgép-, motor- és készülékszerelő

Villamosgépszerelő

Villamosgép-tekercselő és szerelő

Villamosművi fogyasztásmérő-javító, – szabályozó

Villamossági szerelő

 

Rokon foglalkozások:

 

Villamosipari technikus

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója

Villanyszerelő

Villamosberendezés-összeszerelő