Villamosmérnök (elektronikai mérnök)

FEOR kód
212200

Foglalkozási terület
Energetika-elektronika

Átlagkereset
bruttó 500 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” foglalkozást választom?

A „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” elektronikus készülékek, mikroelektronikai eszközök és alkatrészek, integrált áramkörök előállítási és szerelési technológiájával, mikroelektronikával, nanotechnológiával foglalkozik. Távközlési, műszer- és irányítástechnikai, elektronikai, mikrohullámú technikai, rádiótechnikai, számítástechnikai és navigációs berendezéseket tervez, fejleszt, tanácsokat ad és üzemeltet.

Feladatkörébe tartozik az elektronikus alkatrészek, összeköttetési rendszerek és készülékek tervezése és gyártásba vitele. Elektronikai és mikroelektronikai alkatrészekből, részegységekből összetett, a kor műszaki-technológiai színvonalának megfelelő, elektronikai termékeket (moduláramköröket, készülékeket, rendszereket) tervez. Szerelési és kötési eljárások optimalizálását és ellenőrzését végzi. Automatizált gyártósorok tervezésével, felépítésével és üzemeltetésével foglalkozik. Irányítja a gyártási folyamatot. Gyártásközi vizsgáló berendezéseket, minőségellenőrzési és minőségmenedzsment módszereket alkalmaz. Megbízhatósági és élettartam-vizsgálatok tervezését és kiviteleztetését végzi. Elektronikus készülékekkel vagy alkatrészekkel, áramkörökkel, félvezetőkkel és rendszerekkel kapcsolatban tanácsadást nyújt.

Ellenőrző szabványokat és eljárásokat dolgoz ki az elektronikai rendszerek, motorok és berendezések hatékony és biztonságos működése érdekében. Meglévő elektronikus rendszerek és berendezések karbantartását és javítását szervezi és irányítja. Dokumentálási feladatokat lát el. Az adott termék terveinek elkészítésétől egészen annak kifejlesztéséig jegyzőkönyveket készít.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)”?

A villamosmérnök (elektronikai mérnök) elsősorban a következő munkaeszközökkel dolgozik:

  • számítógép, megfelelő programokkal (pl. Solid Edge, NX vagy egyéb 3D-s tervezőprogram);
  • programozható vezérlők;
  • terminálok;
  • szenzoros csatlakozók;
  • villamos műszerek (voltmérő, ampermérő, teljesítmény- és fogyasztásmérő stb.);
  • mérő és ellenőrző eszközök: tolómérő, mikrométer, indikátorok, optikai és villamos hosszmérő eszközök;
  • szerelési szerszámok, pl. csavarhúzók, fogók stb.

A villamosmérnök (elektronikai mérnök) munkájában elsősorban fémes anyagokat használ, de találkozhat más anyagokkal is, például gumival, üveggel, műanyaggal.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” leszek?

A villamosmérnök (elektronikai mérnök) jellemzően beltéri helyszínen dolgozik, üzemben, gépteremben, műhelyben vagy az irodában. A gyártási folyamat felügyeletekor megfordul a szerelőcsarnokban, gyártósorok mellett.

A villamosmérnök (elektronikai mérnök) 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Többműszakos gyártási folyamatok esetén munkaideje igazodik az üzem gyártási ciklusához. Gyakori a projektszerű munkavégzés, aminek következtében a munka olykor egyenetlenül oszlik el. Csúcsidőszakokban (rövid határidős megbízások esetén) túlmunka előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki villamosmérnökként (elektronikai mérnök) dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. A villamosmérnök (Electrical Engineering) vagy a mérnökinformatikus (Computer Science Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés is megfelelő lehet.

  • Képzési terület: Műszaki
  • A képzési idő félévekben: 7 félév

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): érettségi

Továbblépési lehetőség

A szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken vagy a mester és doktori képzésekben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar
  • Gábor Dénes Főiskola
  • Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
  • Zsigmond Király Egyetem

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” foglalkozást választom?

A „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” munkája jellemzően szellemi munka, amely könnyű fizikai – általában álló és ülő testhelyzetben végzett – megterheléssel is jár. A szakember sok időt tölt számítógépes ülőmunkával az irodában. Pszichés megterheléssel járhat a feladatok határidőre, megfelelő minőségben történő elkészítése.

A villamosmérnök (elektronikai mérnök) munka végzéséhez kapcsolódó egészségi elvárások:

  • jó látás;
  • ép színlátás;
  • teljes látótér;
  • térlátás;
  • ép hallás;
  • jó egyensúlyérzék;
  • jó beszélőképesség;
  • tartós ülőmunkára való alkalmasság;
  • karok, kezek, ujjak fokozott terhelhetősége;
  • könnyű fizikai munkavégzés energiaigényét biztosító egészségi állapot;
  • fokozott figyelem és együttműködési képesség;
  • zajban és fokozottan balesetveszélyes munkahelyen dolgozhat.

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával, mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás- ill. hallórendszer mely része és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Villamosmérnök (elektronikai mérnök)” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok.

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében;
  • Digitális kompetencia a számítógép magabiztos használatához, az információk kereséséhez, értékeléséhez;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléséhez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazásához különféle színtereken;
  • Figyelem, hogy a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat kizárja, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet;
  • Logikus gondolkodás a fejlesztő munkához;
  • Önállóság, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd végrehajtani és az eredményt ellenőrizni.

Érdeklődési irányok: Elemző – Megvalósító – Tárgyias

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.

Munkamód: Önálló – Globális – Gyakorlatias – Tárgyias

Ez azt jelenti, hogy a villamosmérnök (elektronikai mérnök) az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban azt kedveli, ha az elemző gondolkodásmódot használhatja. Az egyén munkája során a globális gondolkodást kedveli. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Munkája során szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

Fül tartalma
Fül tartalma
Fül tartalma