Villanyszerelő

FEOR kód
752400

Foglalkozási terület
Energetika – Elektronika

Átlagkereset
bruttó 300 000 Ft/hó

Miből fog állni a munkám, ha a „Villanyszerelő” foglalkozást választom?

A villanyszerelő mindenütt dolgozik, ahol elektromosságra szükség van, legyen az világítás, elektromotorok működtetése vagy a meleg víz előállítása villanybojlerrel. Tevékenysége az egyszerű magánházak villamossági szerelésétől egészen a nagyobb cégek országos szintű üzlethálózata elektronikus rendszereinek építéséig, ellenőrzéséig, karbantartásáig terjed. Kialakítja az épületek villamos rendszerét: fogyasztásmérő helyet hoz létre, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot szerel. A világítási berendezések és készülékek is az ő munkája révén lépnek működésbe. Munkájához tartozik a villámhárító vagy a napelemek szerelése is. Megjavítja az elektromos készülékeket, gondoskodik a karbantartásukról, kezelésük betanításáról. Munkája során ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez.

Épületekben (lakóházak, ipari és gazdasági létesítmények) szereli vagy javítja az áramellátáshoz szükséges vezetékrendszert, villamos gépek és berendezések, villamos csatlakozó berendezések kivitelezését, felújítását, karbantartását, javítását végzi.

Felméri a megrendelő igényét: mit, milyen funkciókkal, árkategóriában szeretne készíttetni. A helyszínen felméri az elvégzendő villanyszerelési feladatokat. A munka folyamatában is egyeztet a megrendelővel, akár minőségbeli kérdésekről, akár határidő tekintetében. Áttanulmányozza és értelmezi a tervrajzokat, huzalozási rajzokat. Ezek alapján tervezi meg és kezdi el munkáját. Falba süllyeszti a védőcsöveket. Leméri és behúzza a védőcsőbe a vezetékeket. Felszereli az elosztódobozokat, kapcsolókat, biztosítékokat, a világítástechnikai szerelvényeket. Helyreállítja a falakat eredeti állapotukba. Beköti a fogyasztókat, ellenőrzi a működésüket. Kialakítja és rendszeresen ellenőrzi az érintésvédelmet, a védőföldeléseket. Összeállítja a műszaki dokumentációt. Minőségellenőrzést végez. Szükség esetén behatárolja a hibahelyet, és javítja a villamos rendszer meghibásodásait.

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Villanyszerelő”?

A villanyszerelő munkáját elektronikus műszerek, mérőműszerek, diagnosztikai és egyéb eszközök segítik. A következő szerszámokat, műszereket használja leggyakrabban:

  • villanyszerelői kéziszerszámok, kisgépek: fáziskereső ceruza, kábelcsupaszító fogó, csavarhúzók, szögbelövő, dobozfúrók, véső- és fúrógépek;
  • villamos mérőműszerek, pl. lézeres és egyéb szintező, mérőszalag;
  • földmunka-, fémipari – és présszerszámok;
  • oszlopállítás eszközei, pl. állvány, földfúró;
  • biztonsági felszerelések: mászóvas, biztonsági öv, védősisak;
  • számítógép megfelelő tervezési és adatrögzítő programokkal.

A villanyszerelő elsősorban fémmel, kábelekkel, huzalokkal dolgozik, szigetelő szalagokat alkalmaz. Az építkezésen előforduló más anyagokkal is kapcsolatba kerülhet, legyen az tégla, festék, glett stb.

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Villanyszerelő” leszek?

A villanyszerelő a munkáját változó munkahelyen, zárt térben (pl. épületek belső világítási rendszerének kiépítése vagy felújítása) vagy a szabadban (villamoshálózat kiépítésekor) végzi.

A villanyszerelő 40 órás, szokásos munkaidőben, többnyire egyműszakos munkabeosztásban dolgozik. Nagyobb és állandó ellenőrzést igénylő ipari létesítményekben előfordulhat, hogy éjszaka vagy váltott műszakban is foglalkoztatják. Csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat.

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Villanyszerelő” szeretnék lenni?

Ahhoz, hogy valaki villanyszerelőként dolgozzon, a „Elektrotechnika-elektronika” szakmacsoporton belül a „Villanyszerelő” (OKJ 34 522 04) szakképesítés megszerzése szükséges, amely történhet iskolarendszerű nappali vagy esti-levelező, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében. Aszerint, hogy melyik képzési formát választjuk, eltérő a képzés időtartama. Az iskolarendszerű nappali képzés jellemzően szakközépiskolákban folyik, ahol 3 év tanulást követően szerezhető meg a szakképesítés.

Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 960-1440 óra között változhat a képzési idő.

Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény)

A „Villanyszerelő” szakképesítés megszerzésének előfeltétele alapfokú iskolai végzettség.

Továbblépési lehetőség

Az Erősáramú berendezések felülvizsgálója (OKJ 35 522 02), az Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló (OKJ 35 522 03), Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő (OKJ 35 522 04), Kisfeszültségű kábelszerelő (OKJ 35 522 06), Villámvédelmi felülvizsgáló (OKJ 35 522 16) ráépülő szakképzésekben, valamint az Elektronikai technikus (OKJ 54 523 02) képzésben való részvétel.

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

A Villanyszerelő szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A régió iskolái közül az alábbiakban folyik képzés

  • Váci Szakképzési Centrum Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Vác)
  • Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Gödöllő)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Esztergom)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Alapy Gáspár Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Komárom)
  • Tatabányai Szakképzési Centrum Fellner Jakab Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Tatabánya)

A tanulmányi területre beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is jelentkezhetnek.

  • Tatabányai Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Tata)
  • Érdi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma
  • Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakképző Iskolája
  • Érdi Szakképzési Centrum Kiskunlacházi Szakképző Iskolája (Kiskunlacháza)
  • Ceglédi Szakképzési Centrum Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Cegléd)
  • Ceglédi Szakképzési Centrum Szterényi József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Monor)
  • Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Nagykáta)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája (Balassagyarmat)
  • Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Salgótarján)
  • Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Villanyszerelő” foglalkozást választom?

A villanyszerelő munkája álló, hajlott, térdelő, guggoló, ülő és fekvő testhelyzetben, gyakran létrán végzett, közepesen nehéz fizikai munka. A falfelületek vésése, a szerszámok kezelése a kéz és a karok izmait, ízületeit veszik erősen igénybe. A villanyszerelő egész nap talpon van, ami jó állóképességet feltételez.

A következő egészségügyi követelmények szükségesek a szakma gyakorlásához:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás;
  • jó tér- és mélységlátás;
  • jó színlátás;

Egészségre ártalmas tényezők

  • balesetveszély:
    • magasban végzett munkánál az esés, zuhanás;
    • áramütés;
    • elektromos tűz, illetve az eszközök okozta kéz- és lábsérülés, illetve égési sérülés;
  • porártalom a falak vésése, fúrása során;
  • a kényszertesttartásban végzett munka fokozottan igénybe veszi a mozgásszerveket;
  • szabadban végzett munka.

Hallássérültek és tanulásban akadályozottak pályára kerülése a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével, speciális eszközök, berendezések beszerzésével, valamint a munkakör átszervezésével segíthető elő.

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Villanyszerelő” foglalkozásnál?

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Villanyszerelő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok.

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek)

  • Kézügyesség, ami a sokszor aprólékos szerelési munkákhoz kell;
  • Fizikai erőnlét, ami a magasban vagy fárasztó testhelyzetben, esetenként nehéz időjárási viszonyok közepette történő munkavégzéshez elengedhetetlen;
  • Technológiai, műszaki kompetencia, ami a különféle műszaki rajzok, gyártási utasítások, elektromos szabványok, a beépítendő anyagok és szerkezetek, azok műszaki paramétereinek ismeretéhez és használatához szükséges;
  • Figyelem, pl. bekötéseknél, az elektromossággal való munka veszélyeinek megfelelő kezeléséhez;
  • Logikus gondolkodás, ami a helyszínen megoldandó hálózati szerelési és egyéb gyakorlati feladatok megoldásához szükséges.

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak szerszámokkal, eszközökkel vagy gépekkel, állítanak elő vagy javítanak különböző tárgyakat. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

Ez azt jelenti, hogy a villanyszerelő tevékenysége tárgyakra (vezetékek) irányul, szereléssel foglalkozik. Eszközöket, szerszámokat használ, azokkal ügyesen bánik. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A szabályok, előírások fontos szerepet játszanak a munkavégzésben. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Villanyszerelő” leszek?

A villanyszerelő épületvillamossági kivitelező cégeknél, áramszolgáltatóknál, az energiaszektor különböző területein helyezkedhet el, vagy magánvállalkozást indíthat. Tevékenysége az építőiparhoz köthető, ami dinamikus növekedést mutat. A villanyszerelők iránt jelentős a munkaerőpiaci kereslet. Hiányszakmának minősül.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma meghaladja a képzést elvégzők számát, ezért könnyen talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

Mennyi lesz a bérem, ha „Villanyszerelőként” fogok dolgozni?

A fizetés a villanyszerelő szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, árbevételétől függően változhat.

A „Villanyszerelő” fizetése az országos átlagbér körül alakul.

Az átlagkereset havi bruttó 300 000 Ft/hó.

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Villanyszerelő” foglalkozást választom?

  • Épületvilágítás-szerelő
  • Épület villanyszerelő
  • Érintésvédelmi ellenőr
  • Karbantartó villanyszerelő
  • Villámvédelmi szerelő

Rokon foglalkozások

  • Elektronikai technikus
  • Elektromos hálózatszerelő, -javító
  • Felvonószerelő
  • Villamosberendezés-összeszerelő