Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő

VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰRENDSZER-KEZELŐ

Foglalkozási terület: Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület

6-jegyű FEOR kód: 832200

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” foglalkozást választom?

 

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” a társadalom tiszta ivóvízzel történő kiszolgálásában vesz részt. A víz és csatorna művi berendezés vezérlőjének utasításai szerint olyan gépeket, berendezéseket kezel, amelyek vizet termelnek, a csapadék- és szennyvizet elvezetik, tisztítják, és az árvíz- és belvízvédelmi berendezéseket üzemeltetik. Feladata, hogy használja és felügyelje az ivóvíz-, illetve ipari vízellátást szolgáló, valamint szennyvíztisztító gépeket és berendezéseket. A területéhez tartozó vízellátás, vízszabályozás során szerelési, karbantartási, ellenőrzési munkatevékenységeket végez. A tervek alapján különböző csőanyagokból víz-, tűzi-víz-, csatorna-, közmű- és technológiai hálózatokat épít ki. Egyedi és központi berendezési tárgyakat, használati meleg víz termelőket, hőcserélőket, csapolókat és szerelvényeket szerel fel, épít be. Nyomáspróbát végez és feltölti, nyomás alá helyezi a rendszereket. Víz- és szennyvíztisztító gépeket, szivattyúkat üzemeltet. Irányítja a csatornahálózat működését. Rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz tisztítására, hőcserélésre, valamint vízkeverésre használt gépeket. Biztosítja 24 órás működésüket. Ellenőrzi a víz minőségét. Méri a felhasználókig eljutó vízmennyiséget. Munkanaplóba rögzíti a fogyasztásmérő műszerek állását és a tárolók vízszintjét. Vegyelemzés céljából vízmintákat küld a laboratóriumba. Közreműködik az ivóvízellátás zavarainak elhárításában. A csatornaüzemi gép kezelője felel a tűzoltási vízvételi helyek karbantartásáért. A csapadék- és szennyvízelvezetés, -tisztítás területén is tevékenykedik. Folyamatosan ellenőrzi a csatornahálózat tisztítására alkalmas gépek és berendezések működését, és a meglévő hálózatokat, rendszereket. Megakadályozza a szennyvízcsatornákba felhalmozódó lerakodásokat, elzáródásokat. Megjavítja a sérült csőszakaszt. Ehhez feltárja a csövet, majd a javítás után a munkagödröket és az útburkolatokat visszaállítja az eredeti funkciónak megfelelő állapotba.

Üzemelteti az árvíz- és belvízvédelmi berendezéseket. Rendben tartja a vízvédelmi rendszereket. A kezelésére bízott szakaszokat végigjárja, és rendben tartja a víz terelésére szolgáló zsilipeket és vízátemelő szivattyúkat.

Adminisztrációs feladatokat végez. A fogyasztásmérő műszerek állását, valamint a tárolók vízszintjét rögzíti a munkanaplóba. Dokumentálja a munkafolyamatokat. Hagyományos és számítógépes nyilvántartásokat, üzemnaplókat vezet.

Munkavégzés közben betartja és betartatja a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő”?

 

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” általában a következő gépeket, eszközöket, szerszámokat használja:

  • víztisztító berendezések;
  • szívó-célgép, mosó-célgép;
  • csőtisztító berendezések: kompresszor, szivattyú;
  • gépi szerszámok: présgépek, véső- és fúrógépek, forrasztó- és hegesztő pisztoly;
  • mérőeszközök;
  • a gépek karbantartásához szükséges kézi szerszámok, pl. csavarhúzó, csípőfogó, villáskulcs;
  • daraboló és hajlító szerszámok;
  • robbanás-biztos lámpa;
  • szállítóeszközök: kocsi, utánfutó;
  • telefon és számítógép – a feletteseivel és a fogyasztókkal való kapcsolattartáshoz;
  • egyéni védőfelszerelések;
  • formanyomtatványok, üzemnaplók.

A karbantartási munkák során tisztító-, fertőtlenítőszereket, valamint a gépek karbantartásához olajakat, kenőanyagokat használ fel.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” leszek?

 

A Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő munkáját külső (a hálózat területén, szabadtéren) és belső helyszíneken (víz- és szennyvíztisztító telepen) egyaránt végezheti. A víz- és szennyvíztisztító berendezések üzemeltetését és a csőrendszerek, szivattyúk karbantartását többnyire zárt térben végzi. A rendszer ellenőrzése során be kell járnia a szabadban elhelyezett műtárgyakat, az épületben elhelyezett berendezéseket. A rendszer meghibásodásakor az időjárástól függetlenül a szabadban, nyirkos, zajos, nedves körülmények között is dolgozik. A tisztítási folyamatot, a szennyvíztisztító berendezések felügyeletét számítógép útján látja el.

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” az ivóvíz tisztítására és annak mozgatására szolgáló berendezések folyamatos (napi 24 órában történő) működtetése érdekében többnyire váltakozó, többműszakos beosztás szerint dolgozik. Az ügyeleti beosztástól függően előfordulhat esti, éjszakai, hétvégi vagy ünnepnapon történő munkavégzés is. Túlórázásra szintén sor kerülhet, pl. elhúzódó javítások, vészhelyzet esetén.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Víz- csatorna- és közműrendszer kezelőként” dolgozzon, a „Vízügy” szakmacsoporton belül a „Csatornamű-kezelő” (OKJ 51 853 03), a „Vízműkezelő” (OKJ 51 853 05) részszakképesítés és a „Vízügyi szakmunkás” (OKJ 34 853 02) szakképesítés megszerzése is megfelelő lehet. A részszakképesítések iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyamon szerezhetők meg. Az esti-levelező vagy a felnőttképzésben, a képzőhelytől függően, 200-300 óra között változhat a képzési idő. A „Vízügyi szakmunkás” szakképesítés esetében az oktatás iskolarendszerű nappali képzés formájában, szakközépiskolákban is folyhat. A képzési idő 3 év.

Az iskolarendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén, a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra.

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény):

 

A szakképesítések megszerzésének előfeltétele: alapfokú iskolai végzettség.

 

Továbblépési lehetőség: a „Vízépítő szaktechnikus” (OKJ 55 853 01) vagy a „Vízminőség-védelmi szaktechnikus” (OKJ 55 853 02), a „Vízgépészeti technikus” (54 853 03) és a „Víziközmű technikus” (OKJ 54 853 04) ráépülő szakképesítések megszerzése, vagy felsőfokú továbbtanulás a „Vízügyi üzemeltetési mérnöki” alapképzési szakon.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

 

Az alábbi iskolákban folyik képzés:

 

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Budapest)

OKTÁV Továbbképző Központ (Budapest)

„IOSZIA” Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény Kft. (Budapest)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” foglalkozást választom?

 

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” álló és hajlott testhelyzetben, sok mozgással járó, közepesen nehéz fizikai munkát végez. Munkaideje egy részét zárt helyen, ülő testhelyzetben végzi, míg feladatai másik részét a szabadban, inkább álló helyzetben, sok mozgással látja el. A munkavégzés során a víz- és szennyvíztisztító berendezések, szivattyúk és csatornarendszerek működtetése és karbantartása komoly megterhelést jelenthet a végtagoknak. Üzemzavar esetén a hibáktól függően akár nehéz fizikai munka is előfordulhat az emelés, anyagmozgatás, földmunkák során. Ilyenkor mozgásszervi panaszok vagy izomfájdalmak is kialakulhatnak. A berendezések, gépek kezelése, utasítások betartása, a berendezések működtetése, a szükséges beavatkozások elvégzése fokozott figyelmet igényel, ami pszichés megterhelést jelent.

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” munka jellegéből fakadóan szükséges egészségügyi tényezők az alábbiak:

  • közepesen nehéz fizikai munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar, ujjak), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) egészségi állapot, bírnia kell akár a csatornahálózat kiépítésén vagy zsiliprendszer kialakításánál az egész napos állást és guggolást, különböző gépek kezelése, üzemeltetése során felmerülő meghibásodások elhárítását;
  • jó látás, teljes látótér;
  • jó térlátás a gépek, berendezések kezeléséhez, rendszerek kiépítéséhez;
  • jó hallás a munkatársakkal való zavartalan kommunikációhoz;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen (a fokozott fizikai igénybevétel miatt).

 

Környezeti ártalmak:

 

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” munkavégzése a következő ártalmakkal, veszélyekkel járhat:

  • baleseti veszélyforrások lehetnek:
    • a gépek és berendezések nem megfelelő használata;
    • a csatornaüzemben fennáll a le- és beesés veszélye;
  • a zárt térben felszabaduló gázok (a szennyvízben található anyagok kémiai összhatása miatt mérgező és robbanásveszélyes gázok alakulhatnak ki);
  • a szaghatások kellemetlenek lehetnek;
  • nedves, nyirkos, párás, változó hőmérsékletű lehet a munkahely;
  • a szabadban végzett munka során ki van téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak;
  • fertőződés veszélye is fennállhat, mert szennyezett területen is kell munkát végezni;
  • az alkalmazott anyagoknak (fertőtlenítőszerek) irritatív, allergizáló, mérgező hatásuk lehet;
  • egyes munkafolyamatok során zaj- és porártalom is előfordulhat, mint kockázati tényező.

 

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével látás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének elvégzése. Meghatározó, hogy a látó-, ill. hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Hallássérült személy hallásvizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint végezhet munkát. Kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Fontos a támogató szociális kapcsolati rendszer kialakítása, az írásalapú kommunikációs csatornák, nyelvi formák megválasztása és alkalmazása, valamint a munkakör átszervezése (a kapcsolattartást igénylő feladatok más munkatársra történő átruházása).

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

 

  • Technológiai, műszaki kompetencia a gépek, berendezések kezeléséhez, a munka szakszerű, precíz elvégzése érdekében, a víztisztító és a víz mozgatására szolgáló gépek és berendezések működésének átlátásához;
  • Kézügyesség a gépek, berendezések precíz kezeléséhez;
  • Fizikai erőnlét, hogy a gyakran órákon át állva történő és mozgást is igénylő munkavégzés ne jelentsen számára problémát;
  • Figyelem a berendezések kezelése, beállításai során, a balesetek elkerülése érdekében. Fontos a részletek alapos átlátása, az esetleges eltérések gyors észlelése;
  • Kitartás a gépek napi 24 órában történő működésének biztosításához, hogy képes legyen huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani.

 

Érdeklődési irányok: Tárgyias – Megvalósító

 

Az ilyen érdeklődésű emberek szívesen dolgoznak különféle gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel. Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van. Előnyben részesítik a jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhető munkát.

 

Munkamód: Tárgyias – Gyakorlatias – Aprólékos

 

Ez azt jelenti, hogy a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” szívesen dolgozik különböző eszközökkel és anyagokkal. Elsősorban azt kedveli, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” jellemzően alkalmazottként dolgozik, állami és magáncégeknél (vízműveknél). Az ivóvíz tisztaságára egyre nagyobb igény mutatkozik. Azáltal, hogy előtérbe kerül az Európai Uniós szabványokhoz való alkalmazkodás, a környezetvédelmi és környezettudatos szemlélet mind elterjedtebbé válik, nagy valószínűséggel növekvő szükség lesz a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” operatív munkájára.

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” iránt a jövőben növekvő munkaerőpiaci keresletre számíthatunk.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások és a képzést elvégzők száma hasonlóan alakul, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelőként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a vízmű méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, fenntartójától függően változhat.

A „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” fizetése alacsonyabb, mint az országos átlagbér.

Az átlagkereset havi bruttó 220.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Víz-, csatorna- és közműrendszer-kezelő” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Árvízvédelmi szivattyúgépész

Belvízvédelmi szivattyúgépész

Csatorna-karbantartó gép kezelője

Csatornamosógép-kezelő

Csatornaműgép-kezelő

Csatornamű-javító kiszolgáló

Csatornatisztítógép-kezelő

Csatornaüzemi gép kezelője

Duzzasztógépész

Földműfenntartó gép kezelője

Gátkarbantartó vízműgépkezelő

Hidroforkezelő

Kút- és mélyszivattyú kezelő

Működési gépész, vízművek

Öntözési szivattyúgépész

Szelepkezelő vízműgépházi gépész

Szennyvízkezelő gépész

Szennyvíztelep kezelő

Szennyvíztelepi centrifugakezelő

Szennyvíztelepi gépkezelő

Szivattyúgépész

Turbina szivattyúgép-beállító

Vízforgató-gépész

Vízkút kezelő

Vízmű gépész

Vízműgépházi gépkezelő

Vízműgépkezelő

Vízműhálózat-kezelő

Vízműklórozó berendezés kezelője

Vízműmangántalanító kezelője

Vízműszivattyú-kezelő

Vízműszűrőház kezelője

Vízműtelepi gépkezelő

Vízművi vákuumgépkezelő

Víztisztítóberendezés-kezelő

Víztisztítótelep kezelője

Vízturbina szivattyúgép-beállító

Vízturbinagépész, -kezelő

Vízüzemi gépész

Vízvisszaforgató-berendezés kezelő gépész

Vízvisszanyomó-gépész

Vízszivattyúgépész

 

Rokon foglalkozások:

 

Víz- és csatornaművi berendezés vezérlője

Energetikai gép kezelője