Víz- és szennyvíztechnológus

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNOLÓGUS

Foglalkozási terület: Környezetvédelem

6-jegyű FEOR kód: 213903

 

Miből fog állni a munkám, ha a „Víz- és szennyvíztechnológus” foglalkozást választom?

 

A víz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen folyadék és táplálék. A víz a jól ismert, élő szervezetekre gyakorolt tápláló hatásán és szükségességén túl, ma már nélkülözhetetlen a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, hisz fontos alap- és segédanyag, szállítóeszköz, energiaforrás és energiahordozó is. Higiéniai szempontból is kiemelt szerepe van a mosdás és tisztálkodás vonatkozásában. Az egészségügyi és szórakozási szempontokból pedig a vízi sportok, a gyógyászat és az üdülés jelentős tényezőjét adja. Amikor megnyitjuk a csapot, eszünkbe sem jut, hogy az egyszerű mozdulat mögött átgondolt, összehangolt fejlesztések sora, folyamatos ellenőrzési munkálatok állnak. Igaz ez akkor, ha egy település vízellátását kell megoldani, de akkor még inkább, ha egy sok vizet felhasználó turisztikai vagy ipari létesítmény igényeinek kell megfelelni.

A „Víz- és szennyvíztechnológus” a fenntartható, hatékony és környezetbarát vízgazdálkodás megtervezésével, a vizet hordozó rendszerek szakszerű tervezésével és kiépítésével foglalkozik. Feladata a települési vízgazdálkodási létesítmények mérnöki-üzembehelyezési, üzemeltetési feladatainak ellátása, a vízügyi létesítmények beüzemelése és üzemeltetése. Közreműködik a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos programok előkészítésében, végrehajtásában. A vízellátás, valamint a hozzá kapcsolódó vízbeszerzés, víztisztítás, a csapadék- és szennyvízkezelés, a környezeti kármentesítés területén települési szennyvíztisztítási projekteket valósít meg. Egy ilyen munka során gyakran kell új kutat fúrni, bekötővezetékeket fektetni, vízkezelési technológiát kiválasztani, telepíteni és alkalmazni, ehhez kezelőépületet emelni, de sok esetben szükséges például az elosztóhálózat felújítása, a hálózatok mosatása is. A munkát minden esetben az engedélyezési és kiviteli tervek készítésével kell kezdeni, majd következhet az építkezés, ezek után pedig a próbaüzem. Előkészíti a beruházási, kivitelezési árkalkulációkat, költségvetéseket. Koordinálja az alvállalkozók munkáját. Munkakörtől függően vízkezelő rendszereket, vízi létesítményeket, technológiákat (kutakat, épületeket, medencéket, tárolókat, tisztítás-technológiai berendezéseket, vezérlést) tervez és kivitelez. A szennyvíztisztítási, közműépítési projektek helyszíni, közvetlen termelésirányítását végzi. Beüzemeli a szakterületéhez (ivóvízellátás, szennyvíztisztítás stb.) tartozó technológiai rendszereket. Levezényli a próbaüzemeket. Ellenőrzi, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e az előírásoknak. Felméri a vízhálózatok elemeinek állapotát. Meghatározza az ivóvíz biztonságát érintő kedvezőtlen hatások valószínűségét abból a szempontból, hogy milyen kockázati forrásoknak vannak kitéve. Eredményei alapján különböző intézkedéseket, pl. tervszerű karbantartási munkák elvégzését, javítását kezdeményezi. Értékeli a vízszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói észrevételeket, a szükséges beavatkozásokat végrehajtja. Megszervezi, lebonyolítja a hálózaton történő vízmintavételezéssel kapcsolatos feladatokat. Megteszi a szükséges utóintézkedéseket.

Részt vesz a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében. Víziközmű-infrastruktúrák komplex átvilágítását végzi. Fejlesztési igényeket határoz meg. Pályázati forrásokat térképez fel. Stratégiákat dolgoz ki a vízminőség és a szennyvízkezelés fejlesztése érdekében. Megvalósíthatósági tanulmányokat bírál. Különféle szakértési, üzemoptimalizálási munkák szakmai hátterét biztosítja. Javaslatot tesz a szennyvíztisztító telep helyének meghatározásához (figyelemmel a domborzati adottságokra, a tisztított szennyvíz elhelyezési lehetőségére és minden lényeges, speciális helyi körülményre). Vízvédelmi intézkedéseket foganatosít a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának megőrzése céljából. Jelentéseket, vagyonkezelői, műszaki állásfoglalást készít. Hatósági és egyéb engedélyezési eljárásokat bonyolít. Ellátja a Víziközmű szakágazati adatszolgáltatások (OSAP) területi feladatait. A „Víziközmű szakágazati Információs Rendszerek” (TESZIR, VK-online) karbantartásával, adatok rögzítésével, ellenőrzésével foglalkozik.

 

Milyen eszközökkel, anyagokkal dolgozik a „Víz- és szennyvíztechnológus”?

 

A „Víz- és szennyvíztechnológus” elsősorban a tervek, folyamatok kidolgozásához, valamint a terepmunka során történő mérésekhez, vizsgálatokhoz alkalmazott eszközöket használja:

  • terepmunkához: mintavételi eszközök, szerszámok, tárolóedények;
  • vizsgálathoz: mérőeszközök, analitikai eszközök, laboratóriumi eszközök;
  • számítógép internet kapcsolattal, megfelelő programokkal, adatbázisokkal;
  • telefon, mobiltelefon;
  • irodatechnikai eszközök: íróeszközök, fénymásoló, nyomtató, szkenner;
  • szakkönyvek, jogszabályok.

 

Milyen munkakörnyezetben fogok dolgozni, ha „Víz- és szennyvíztechnológus” leszek?

 

A „Víz- és szennyvíztechnológus” munkáját részben beltéri helyszínen, irodában, részben a szabadban, terepen végzi. A megbeszélések általában tárgyalókban, a tervezési, adminisztrációs feladatok irodában, míg a kivitelezési munkák vagy a mérések a szabadban, vagy laboratóriumokban történnek.

A „Víz- és szennyvíztechnológus” munkaideje igazodik a foglalkozató munkarendjéhez. Előfordulhat a napi 8 óránál hosszabb szolgálat. Az ivóvíz tisztítására és annak mozgatására szolgáló berendezések folyamatos (napi 24 órában történő) működtetése területén váltakozó, többműszakos beosztás szerint is dolgozhat. Egyes munkakörökben adott a „Home Office” (távmunka) lehetősége is. Szakterületétől és az aktuális feladatok mennyiségétől, jellegétől és határidejétől, ill. az ügyeleti vagy készenléti beosztástól függően előfordulhat túlmunka vagy hétvégi munkavégzés is.

 

Milyen képzést célszerű választanom, ha „Víz- és szennyvíztechnológus” szeretnék lenni?

 

Ahhoz, hogy valaki „Víz- és szennyvíztechnológusként” dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást érdemes választania. A „Vízügyi üzemeltetési mérnök” ((Water Operation Engineering) alapképzési szakra történő jelentkezés megfelelő kiindulópont lehet.

 

Választható specializációk:

  • Területi vízgazdálkodás
  • Vízi közmű üzemeltetés
  • Hidrogeológia, vízbeszerzés

A vízgazdálkodási innováció, a környezeti analitika, méréstechnika és monitoring, a biotechnológia, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem, a vízminőség- és talajvédelem, a környezeti kárelhárítás, a projekttervezés szakterületein szerezhető meg speciális ismeret.

A szakmai gyakorlat legalább 6 hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett egybefüggő gyakorlat.

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

 

Képzési terület: Műszaki

A képzési idő félévekben: 6 félév

 

Szükséges előképzettség (bemeneti követelmény): érettségi

 

Továbblépési lehetőség: a szakiránynak megfelelő szakmai továbbképzéseken („Természetvédelmi vízgazdálkodási szakmérnök”, „Okleveles vízügyi közgazdász szakmérnök”, „Okleveles vízellátás-csatornázási szakmérnök”, vagy „Okleveles árvíz- és belvízvédelmi szakmérnök”), továbbá a doktori képzésekben való részvétel.

 

Melyik iskolában szerezhetem meg a szakképesítést?

 

A szakképzés választásakor a lakóhelyhez közeli vagy a sajátos nevelési igényű fiatalokat fogadó intézményeknél érdemes tájékozódni (honlap, „Nyílt Nap” stb.) a konkrét lehetőségekről.

A felsőoktatási intézmények közül az alábbiban folyik képzés:

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar (Baja)

 

Milyen egészségi követelményeknek kell megfelelni, ha a „Víz- és szennyvíztechnológus” foglalkozást választom?

 

A „Víz- és szennyvíztechnológus” jellemzően könnyű fizikai megterheléssel járó szellemi tevékenységet végez. Munkáját többnyire ülve végzi, mintavételkor hosszabb gyaloglás, hajlongás, guggolás is szükséges lehet. A monitor használata a szem fokozott megterhelésével jár. Pszichés megterhelést okozhat, hogy munkája veszélyes, egészségügyi kockázattal jár, ami fokozott figyelemösszpontosítást igényel. Stresszt válthat ki a feladatok határidőre, megfelelő minőségben történő elkészítése.

A „Víz- és szennyvíztechnológussal” szembeni egészségügyi elvárások a számítógépes irodai munkához, illetve a környezetkárosító hatások felismeréséhez kapcsolódnak:

  • könnyű fizikai és szellemi munkavégzéssel járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar, ujjak), légzőszervi, szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel, egyensúlyzavarral és bénulással járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot;
  • jó látás, teljes látótér;
  • jó térlátás a gépek, berendezések kezeléséhez, rendszerek kiépítéséhez;
  • jó hallás a munkatársakkal való zavartalan kommunikációhoz;
  • egészséges bőr szükséges a látható bőrfelületeken, kifejezetten a kézen (a fokozott fizikai igénybevétel miatt).

 

Környezeti ártalmak:

 

A „Víz- és szennyvíztechnológus” munkája során ő maga is kapcsolatba kerülhet a környezetre, és sokszor saját egészségére is káros hatásokkal, mint a vízszennyeződés. Ennek következtében ki van téve a környezeti ártalmaknak. Munkavégzése során további veszélyekkel kell számolnia:

  • balesetveszélyt jelenthet a berendezések, gépek használata;
  • a laborban használt vegyi anyagoknak allergizáló és irritatív hatásuk lehet;
  • tűz- és robbanásveszély a laboratóriumi munka során;
  • egyes mérési területeken zajterhelés lehet;
  • szabadtéren végzett munka esetén számolnia kell a változó időjárási viszonyokkal;
  • fertőzésveszély a vizsgált minták miatt;
  • ergonómiai kóroki tényezők (tartós ülés, billentyűzet- és egérhasználat hatásai);
  • fokozott figyelem, időkényszer okozta stressz;
  • képernyő, számítógép tartós használata által kiváltott egészségkárosító tényezők (látás, idegrendszeri elváltozások).

 

A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülésspecifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonómikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, megfelelő védőeszközök használatával hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése. Meghatározó, hogy a hallórendszer mely része, mikor és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

 

Milyen személyes jellemzők előnyösek a „Víz- és szennyvíztechnológus” foglalkozásnál?

 

Amikor döntést hozunk, fontos átgondolnunk, hogy rendelkezünk-e az adott foglalkozásra jellemző egyéni sajátosságokkal (érdeklődés, képességek, készségek, munkamód). A tulajdonságok megléte valószínűvé teszi, hogy örömmel végezzük a munkánkat, és sikeresek, elégedettek leszünk az adott foglalkozásban. Természetesen minden foglalkozásnál más és más személyes jellemzők előnyösek, és mi magunk is különbözünk egymástól abban, hogy milyen mértékben rendelkezünk ezekkel.

A „Víz- és szennyvíztechnológus” szakma azoknak felel meg leginkább, akikre jellemzőek az alábbi kompetenciák, érdeklődés és munkamód típusok:

 

Kompetenciák (legfontosabb készségek, képességek):

  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy gyakorlatias módon tudja alkalmazni a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében;
  • Digitális kompetencia, a számítógép magabiztos használatához, az információk kereséséhez, értékeléséhez;
  • Tanulás az új szakmai információk feldolgozásához és értékeléshez, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazásához különféle színtereken;
  • Felelősségtudat, a végzett munka eredményének fontossága, az emberek egészségének biztosításában való közreműködés miatt;
  • Figyelem a tervezői, elemzői vagy a mérési munkálatok során;
  • Logikus gondolkodás a tervező munkához;
  • Önállóság, hogy a feladatokat egyedül is képes legyen megtervezni, azokról dönteni, majd végrehajtani és az eredményt ellenőrizni.

 

Érdeklődési irányok: Elemző – Tárgyias – Irányító

 

Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel. Olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, a feladatok megoldását megszervezni.

 

Munkamód: Önálló – Gyakorlatias – Tárgyias

 

Ez azt jelenti, hogy a „Víz- és szennyvíztechnológus” az önállóan végezhető feladatokat saját ritmusában, tempójában végzi. Munkája során elsősorban azt kedveli, ha az elemző gondolkodásmódot használhatja. Szívesen fordítja a figyelmét az ok-okozati összefüggésekre. Ügyesen ragadja meg a feladatok, folyamatok lényegét. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. Munkája során szívesen dolgozik eszközökkel, szerszámokkal.

 

Milyen eséllyel találok munkát, ha „Víz- és szennyvíztechnológus” leszek?

 

Elhelyezkedési kilátások (várható munkaerőpiaci kereslet):

 

A „Víz- és szennyvíztechnológus” alkalmazásban állhat szolgáltató közműveknél, vízügyi hatóságoknál, a közigazgatásban, felügyeleti hivataloknál, települési önkormányzatoknál, a versenyszféra vízépítéssel, vízgazdálkodással foglalkozó vállalatainál, tervezőirodákban is.

A jövő vízgazdálkodása alapvetően meghatározza a világ, benne hazánk fejlődését, gazdasági teljesítőképességét, élelmiszerbiztonságát, környezeti állapotát és a lakosság életminőségét. A megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása, a vizek kártételei elleni védekezés stratégiai ágazattá emeli a vízgazdálkodást. A vízügyi üzemeltetési, mérnöki tudás jelen korunk legfontosabb értékei közé tartoznak. A vízügyi szakma mindaddig nélkülözhetetlen lesz, amíg a víz a földi lét alapját jelenti.

A jövőben arra számíthatunk, hogy a „Víz- és szennyvíztechnológus” iránt jelentős munkaerőpiaci kereslet mutatkozik.

Várhatóan a képzéssel betölthető állások száma hasonlóan alakul, mint a képzést elvégzők száma, ezért talál munkát, aki ezt a foglalkozást választja.

 

Mennyi lesz a bérem, ha „Víz- és szennyvíztechnológusként” fogok dolgozni?

 

A fizetés a „Víz- és szennyvíztechnológus” szakmai tapasztalatától, életkorától, illetve a foglalkoztatás jellegétől, a vállalkozás méretétől, földrajzi elhelyezkedésétől, a megbízások nagyságrendjétől függően változhat.

A „Víz- és szennyvíztechnológus” fizetése meghaladja az országos átlagbért.

Az átlagkereset havi bruttó 340.000 Ft.

 

Milyen munkakörökben dolgozhatok, ha a „Víz- és szennyvíztechnológus” foglalkozást választom?

 

Betölthető munkakörök:

 

Víz- és szennyvíztechnológus

 

Rokon foglalkozások:

 

Környezetvédelmi mérnök

Minőségbiztosítási mérnök

Környezetfelmérő, tanácsadó

Építőmérnök