Az alapfokú nevelés-oktatás az általános iskola első évfolyamán kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozatra; illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatra.

Atipikusnak tekintjük a munkavégzés azon a formáit, amelyek eltérnek a szokásostól. Szokásosnak tekinthető a teljes munkaidőben, határozatlan időre szóló szerződéssel, alkalmazottként történő foglalkoztatás. Atipikus foglalkoztatási formaként kezeljük a következő kategóriákat:
a) önfoglalkoztatók: nem alkalmazottak (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások dolgozó tagjai, segítő családtagok, szövetkezeti tagok);
b) részmunkaidőben dolgozók: akik önbevallás alapján részmunkaidőben dolgoznak;
c) határozott idejű szerződéssel alkalmazottak: azon alkalmazottak, akik munkavégzésre történő szerződéses megbízatása meghatározott időszakra szól;
d) távmunkában vagy „home office” keretében dolgozók: azok a munkavállalók, akik térben távol vannak a munkáltatójuktól (a munkavállaló nem feltétlenül otthon, de nem a munkáltató telephelyén dolgozik), köztük telekommunikációs kapcsolat áll fenn.

Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot kell szervezni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Alapképzésre az vehető fel, aki legalább középfokú végzettséget (érettségi) szerzett, valamint bizonyos szakokon megfelelt a felsőoktatási intézmény által felvételi eljárás keretében lefolytatott szakmai alkalmassági, illetőleg gyakorlati vizsgán.

Iskolákban, egyetemeken, kiállításokon, művelődési és munkaügyi központokban tartott rendezvények, melyeknek célja, hogy az álláskereső közvetlenül kapcsolatba lépjen a különböző cégekkel, potenciális munkaadókkal és általuk az álláslehetőségekről tudomást szerezzen. Évente többször rendeznek országos vagy akár helyi állásbörzéket, ahol azonnal és közvetlenül lehet találkozni a különböző cégek képviselőivel, illetve a vállalatok által kínált állásajánlatokkal. Kapcsolódó szolgáltatásként ezeken az állásbörzéken általában sok hasznos tippet, információt szerezhet az álláskereső akár az önéletrajz, motivációs levél készítése kapcsán is.

Egy vagy több alkalomból álló beszélgetés, mely során a munkáltató, vagy annak megbízottja felméri az adott munkakörre jelentkező pályázó ismereteit, tulajdonságait, munkája során hasznosítható képességeit.
További információk elérhetőek itt: https://egyhaziallas.hu/tudastar/view/allast-keresek

Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és öregségi nyugdíjra sem jogosult. Rehabilitációs járadékban nem részesül, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat. Elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.
További információk eléhetők itt: https://egyhaziallas.hu/tudastar/view/allast-keresek

A szakmai portfólió mindazon dokumentumok rendszerezett, mások számára bemutatható gyűjteménye, mely tartalmazza a személyes tulajdonságainkat, munkatapasztalatainkat, tanulmányainkat, informális és nonformális úton megszerzett tudásunkat, a munkavégzéshez szükséges kapcsolatrendszerünket bemutató produktumokat és ahhoz fűzött reflexióinkat. Az iskolákban és egyetemeken egyre gyakrabban jelenik meg a portfólió-készítés az életpálya-építési ismeretek oktatása során.

A pályaorientációs szakember csoportos foglalkozás keretén belül a tanácskérők egy csoportját támogatja az életpályájukon történő továbblépésben, előre megtervezett, strukturált csoportfoglalkozások keretein belül. Ilyenkor a tagoknak nem csak az információhoz való hozzájutásra van lehetőségük, hanem annak megvitatására is.

Jelentése megkülönböztetés, megkülönböztető bánásmód, amely adott személy vagy csoport esélyegyenlőségére hat. Ha az eltérő kezelés oka az esélyegyenlőség megteremtése, ezt pozitív diszkriminációnak nevezzük, vagy hátrányos megkülönböztetés a diszkrimináció. Módszerét tekintve beszélhetünk nyílt vagy közvetlen, illetve burkolt vagy közvetett diszkriminációról.

A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelynek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. Jelentkezni a mesterfokozat (vagy azzal egyenértékű oklevél) és szakképzettség megszerzése után lehet. A doktori képzés folyhat nappali és levelező tagozaton, utóbbi esetben költségtérítéssel. A doktori képzés időtartama 8 félév. A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges.

A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló bizonyítvány, amely a jelenlegi hazai felsőoktatási rendszerben 3 fokozatban érhető el. Ezek az alapfokozat (BA, BSc), mesterfokozat (MA, MSc), doktori fokozat (PhD, DLA).

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerőpiaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális képzésben a szakirányú oktatást biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát és versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.

Az élet teljes körére kiterjedő pályaorientáció az élethosszig tartó pályaorientáció egyik dimenziója, mint ahogyan az élet teljes körére kiterjedő tanulás az élethosszig tartó tanulás egyik dimenziója. Az élet teljes körére kiterjedő pályaorientáció lehet formális, nem-formális vagy informális, és a mindennapi életre jellemző (személyes, társadalmi vagy szakmai) tevékenységek teljes körét lefedheti bármely ágazatban (oktatás, alapképzés, foglalkoztatás és folyamatos képzés) és bármely életszakaszban. Ez a pályaorientációnak egy olyan megközelítése, amely nem úgy tekint rá, mint egy egyszeri vagy egy adott időpontban végbemenő tevékenység. Inkább arra törekszik, hogy a pályaorientációs tevékenységek proaktív, előrelátóan cselekvő módon legyenek elérhetőek, ne csak az egyén életének átmeneti szakaszaiban, hogy az egyén egész életén keresztül igénybe vegye a pályaorientációs tevékenységeket (tehát bármely életszakaszban), amely egy élethosszig tartó perspektívát igényel (a korai iskolás évektől a dolgozó és nem dolgozó életszakaszig).

Olyan tanácsadási/konzultációs alkalmak, amelyek keretein belül meghatározott célcsoport elérésére van lehetőség. Ennek keretein belül lehetőség van nagyobb tanácsadói csoport egyidejű informálására. Fontos azonban, hogy ezek az alkalmak információnyújtásra alkalmasak csupán, mélyebb kapcsolat kialakításához több alkalomra van szükség (pl. osztályfőnöki órák vagy üzemlátogatások keretein belül).

Egy egész életen át tartó, minden tanulási tevékenységet magában foglaló tevékenység, amelynek eredményeképpen fejlődik az egyén ismerete, know-how-ja, készségei, kompetenciái és/vagy képesítései személyes, társadalmi vagy szakmai okok miatt.

A személy önmagáról vallott és elgondolt tudattartalmainak összessége. Egy mentális reprezentáció, mely tartalmazza az egyén saját tulajdonságait, társas szerepeit, múltbeli tapasztalatait és jövőbeli céljait egyaránt. Az énkép hosszas tanulás eredményeképpen fejlődik, formálódik, melyben Kulcsár (1981) szerint négy tényező játszik szerepet: (1) aktív ön indította mozgások, (2) szociális visszajelzések, (3) szociális szerepek, helyzeti tényezők, (4) szülők nevelési stílusa és énképe.

Jelentése, hogy a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben és mennyiségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ehhez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különböző csoportjainak eltérő szükségleteire tekintettel kell megszervezni. A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, a látási, a hallási, a speciális mentális, és a kommunikációs funkciókban fogyatékossággal élő emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. (Forrás: Könczei Gy. (szerk.) (2009). Fogyatékosságtudományi fogalomtár. Fogyatékosságtudományi tanulmányok I. ELTE BGGyK)

Az élethosszig tartó tanulás szemléletében a felnőttkori tanulás azt jelenti, hogy a felnőtt foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából folyamatosan tanul – nem szükségszerűen iskolapadban vagy oklevelet adó képzésben. Formái a formális (pl. iskolai rendszerű tanulás), nem formális (pl. szakkörök, felnőtteknek hirdetett nem iskolai rendszerű tudásmegosztások) és az informális tanulás.

Érettségi utáni tanulási lehetőség, melynek célja a felsőfokú iskolai végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító diploma megszerzése. A Bologna-folyamatnak köszönhetően az eredetileg főiskolai és egyetemi felsőoktatási képzés többciklusú rendszerré alakult át, melynek több kimeneti pontja van (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés). Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, de ez nem ad felsőfokú iskolai végzettséget.

A „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 2008” rövidítése. A foglalkozások hazai osztályozási rendszere a foglalkozásokat alcsoportokba, az alcsoportokat csoportokba, a csoportokat főcsoportokba rendezi. A rendszer alapján minden foglalkozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. munkaszerződéseknél, statisztikáknál).

Bizonyos tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttesét jelenti. Kisebb egységei a munkakörök, amelyek meghatározott csoportjai – hasonló szakképzettség, ismeretek, képességek, felelősség – alkotják a foglalkozásokat.

Szöveges és multimédiás (pl. filmek) módon megjelenített, célra és célcsoportra szabott foglalkozást ismertető eszközök, melyekben elérhetők olyan információk, mint a foglalkozás végzéséhez szükséges követelmények, foglalkozás tevékenységei és eszközei, környezete, továbbá képzési, munkaerőpiaci információk.

A foglalkozási rehabilitáció a komplex rehabilitáció egyik eleme. Célja a tartósan akadályozott emberek munkaerőpiaci integrációját elősegítő feltételek megteremtése, az hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű foglalkoztatásra; érdekeltek legyenek a munkavállalásban; másfelől a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt; növekedjék a fogyatékos emberek között a foglalkoztatottak, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya. A foglalkozási rehabilitáció keretében zajló tevékenységek többek között:

  • a tartósan akadályozott személyek iskolai végzettségének, szakképzettségének növelése;
  • munkavállaláshoz, munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése, képességek erősítése;
  • munkavállalást akadályozó tényezők (pl. szociális, mentális, egészségi) feltárása, a megoldás segítése;
  • partnerszervezetek segítése;
  • munkáltatók informálása (támogatásokról, jogszabályokról, a fogyatékosság jellemzőiről);
  • munkáltatók érzékenyítése;
  • munkáltató–munkavállaló kölcsönös megfelelésének elősegítése;
  • munkatársak felkészítése; betanítás, munkafázisok begyakoroltatása.

A formális tanulás-tanítás alatt a tudás, a képességek és a viselkedés szándékolt és szisztematikus átadása (ahol a hangsúly a tudáson van), egy világos, meghatározott, megszerkesztett tér, idő és (tan)anyag formátumban, meghatározott korlátozásokkal tanár és tanuló számára, ahogyan az iskolázás technológiájában jellemző. A tankötelezettségre épülő közoktatás (alsó és középfokú iskolai képzés), valamint a nappali tagozatú felsőoktatás, azaz az iskolázás ún. első szakasza. Az egyéni életút, illetve tanulási pálya felől tekintve ez az első és egyben a leghosszabb intézményes tanulási szakasz.

Azokat a szakmákat nevezzük hiányszakmáknak, amelyekben az adott szakterületen vagy ágazatban jelentős a munkaerőhiány, azaz a rendelkezésre álló munkaerő nem képes kielégíteni a piaci keresletet. A hiányszakmák gyakran olyan területekhez kapcsolódnak, ahol speciális képzettségek vagy szakmai ismeretek szükségesek, és a munkáltatók nehezen találnak megfelelő szakembereket a pozíciók betöltésére.

A hivatás köznyelvi értelemben vonatkozhat olyan életpályákra, amelyek akár a teljes pályautat is felölelik egy személy életében. Ezek közé tartozhatnak például a pedagógusi, orvosi vagy jogi életpályák. A fogalom tükrözheti azt a szakmai életcélt, amely a közösségek, a társadalom, a körülöttünk lévő környezet szolgálatát tekinti kiemelt feladatának. Tükrözhet mély szakmai identitást, elköteleződést választott értékek és azoknak megfelelő szakmai tevékenységek mellett.
További információk itt: https://www.kilato.piarista.hu/wp-content/uploads/2022/06/hivatasgondozasi_es_eletpalya-epitesi_fogalmaink_szotara.pdf

Az ICDL – Digitális Képességrendszer a digitális kompetenciák tanúsítványa. Az ICDL egységes nemzetközi szabályok alapján működő moduláris vizsgarendszer. A vizsgáztatás az NJSZT által akkreditált ICDL vizsgaközpontokban történik. Az ICDL az alapvető digitális kompetenciák fejlesztésére öszpontosít. Régi nevén ECDL-ként vált ismertté.

Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasoké. (Az ő „elkülönítésük” érdekében az inaktívak számát olykor csak a 15 és 65 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még többek között az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez.

Az informális tanulás jellemzően kísérőtevékenységként van jelen az életünkben (komponensként végbemenő tanulás), vagyis ebben az esetben a tanulás nem közvetlen célunk: beszélgetés, újságolvasás közben, az utcán sétálva, háttértévézéssel vagy az interneten szörfözve jutunk új információkhoz. A formális és nonformális dimenziókkal szemben itt a tanulás járulékos tevékenység, ezért az informális tanulás nem kötődik intézményrendszerhez, és általában nem is tudatosodik bennünk („Nem is emlékszem már, hol olvastam…”) annak ellenére, hogy életünkben ez a leggyakoribb tanulási forma. A formális és nonformális tanulást általában informális is kíséri.

Olyan oktatás, amelyben a szociális helyzetükből, fejlettségükből, testi vagy értelmi fogyatékosságukból vagy egyéb okból sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak.

A képzettség fogalom valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudást, valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek) birtoklását jelenti.

Azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

A konduktív nevelés, vagy konduktív pedagógia elnevezés Dr. Pető András nevéhez fűződik. Rávezetéses tanítást, nevelést jelent, ami arra utal, hogy a tanulás (célképzés és megoldás) aktívan történik a konduktor és a tanuló között. A konduktor feladata a cél tudatosítása és a cél eléréséhez vezető út megmutatása nevelésen, tanításon keresztül. A konduktív pedagógia az ember szemléletének, aktivitásának, küzdeni tudásának, tanulási képességének, életrendszerének kialakítási programja.

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

  • a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy
  • a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
  • a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
  • a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy
  • a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyt.

Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés-oktatás. Működtetése az állam feladata.

Azon alapvető és új alapvető készségek összessége, amelyek szükségesek a mai társadalomban való életvitelhez. Az Európai Bizottság az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák ajánlásakor nyolc kulcskompetenciát határoz meg: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvető természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

A megkezdett tanulás végleges abbahagyása, a képzésből való kilépés anélkül, hogy a képzésben résztvevő személy befejezte volna azt. Oka lehet a tanulási motiváció hiánya, a csökkenő érdeklődés a tárgy iránt, az időhiány, a tanulással összefüggő pénzügyi kötelezettség, tanulási kudarc.

Az a munkavállaló, aki

  • rehabilitálható, vagy
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy (azaz rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
    – egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
    – egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
    – kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
    – egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), vagy
  • az Mmtv. 38. §-a szerint az Mmtv. 25. §-a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik az előző alpontok alatt meghatározott személyi körbe (azaz megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni
    – azt a személyt is, aki a 30. § (4)-(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
    – a rokkantsági járadékban részesülő személyt is a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
    – a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
    – azt az a)-c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig,
    – a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is,
    – a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig), vagy
  • fogyatékossági támogatásban részesül.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Az alapképzésre (bachelor, BA, BSc) épülő, azt kiegészítő, általában elsősorban elméleti jellegű képzés, amely során további ismeretek szerezhetők a választott szakirányból, amelyek a munkaerőpiacon és a doktori képzésben egyaránt hasznosíthatók. A képzési idő 2-4 félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master, MA, MSc) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják.

A motiváció olyan ösztönzés, késztetés, mely végigkísérve egész életünket képessé tesz cselekedeteink, feladataink magasabb szintű elvégzésére.

Önéletrajzhoz mellékelt levél, több célt is szolgál: (1) felkeltse az olvasó érdeklődését, és arra késztesse, hogy gondosan, figyelmesen olvassa végig önéletrajzot; (2) az önéletrajzot kiegészítve több információt (értékek, személyiségjegyek, legfőbb motiváció, személyes elvárások, célok, alkalmasság stb.) nyújtson a jelöltről. Az álláskeresőnek a motivációs levélen keresztül lehetősége van megmutatni miért alkalmas a kívánt pozíció betöltésére, mi motiválja a megpályázni kívánt állás kapcsán.

Olyan egyéni igényekre épülő tanácsadás vagy pályaorientációs tevékenység, amely segíti a pályaválasztást, karriertervezést, az életpályával vagy foglalkozással kapcsolatos döntéshozatalt, a készségek fejlesztését, álláskeresést és a foglalkoztatás fenntartását. A tanácsadás pálya- és munkadiagnosztikára épül, amely során a képességek és az érdeklődés felmérése jelenti a kiindulópontot a sikeres egyéni életpálya-tervezést, életútépítést célzó szolgáltatási folyamatban.

A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítás alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

A munkaerőpiacon az eladók (a munkavállalók) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A munkaerőpiac az egyes foglalkozási ágak szerint további részpiacokra bontható.

Az egyén munkaerőpiacra történő visszakerülésének foglalkoztatási, képzési támogatásokkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, programokkal történő elősegítése.

A munkaérték a személy azon jellemzője, amely megmutatja pályaválasztási motívumainak és pályaválasztása során a munkához fűződő értékválasztásainak összességét. Az egyénre jellemző munkaérték a szakmai identitásalakulás fontos indikátora, hiszen a választott értékek a személyiség viszonylag állandó képződményei, meghatározzák az egyén törekvéseit, befolyásolják motivációit.

A munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét írja le. Ebbe beleértjük a célokat, főbb felelősségi területeket és azokat a feltételeket is, amelyek között az alkalmazott a munkáját végzi.

A munkamód olyan tulajdonságunk, amelyben megfogalmazzuk azt, hogy hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani.

A preferált egyéni munkamódot többek között az alábbi összetevők jelölik:

  • Tárgyias – személyközpontú;
  • Önálló – csoportos;
  • Strukturált – laza;
  • Rögzített idejű – kötetlen;
  • Irányító – végrehajtó;
  • Gyors – lassú / Pörgős – monoton;
  • Rendezett – rendezetlen.

A munkaviszony létrejöttét megalapozó okirat. A munkaszerződés a munkaviszony alanyai, a munkáltató és a munkavállaló (felek) között munkavégzésre irányuló, munkajogviszony létesítésére irányuló megállapodás, amely meghatározza a feleknek munkajogviszonyból származó jogait és kötelezettségeit. A munkaszerződés nem állhat jogszabállyal illetve kollektív szerződéssel ellentétben, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Tartalmaznia kell a munkavállaló juttatásait, munkakörét, munkavégzésének helyét, a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

Olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. A fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, egyesek minden iskolarendszeren kívüli képzést ebbe a kategóriába sorolnak.

A nonformális tanulás lényege egyrészt éppen ebben a sajátosságában rejlik: úgy tanulunk, hogy közben pozitív tapasztalatokat és sikerélményeket szerzünk. A nonformális tanulás másik lényeges jellemzője, hogy itt valósulhat meg igazán a felnőttoktatásban ideálisnak tekintett, mellérendelő jellegű tanár-diák kapcsolat, a felnőttoktató és a felnőtt tanuló közötti partnerviszony.

Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is. (Tókos, 2005).

Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg:

  • a felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti;
  • egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?;
  • az önismeret társas szintje: hogyan tudunk megfelelni velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a saját magunkról kialakított képpel? (K. Pálffy, 1989).

Az önmenedzselés azt jelenti, hogy saját magunkat tudatosan irányítjuk, céljainkat magunk határozzuk meg, életünket és szakmai tevékenységünket célorientáltan, rendszerezetten és ésszerűen tervezzük meg, bevált módszerekkel és eszközökkel oldjuk meg problémáinkat, az energiánkat, a rendelkezésre álló időnket, az eszközeinket hatékonyan és eredményesen osztjuk be és használjuk.

Olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek , vállalkozások) keretein belül. Előnye, hogy elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében. Pályakezdők esetén fontos hozadéka a munkának a szakmai tapasztalatszerzés.

Az egyén saját viselkedésének, cselekvéseinek, gondolatainak és érzelmeinek értelmezése, elemzése. Ennek eredményeképpen felszínre kerülhetnek pl. az énvédő mechanizmusok, a kognitív disszonancia vagy az első benyomás, személyészlelés. Ugyancsak megerősödhet az egyén hite a saját pályaalkalmasságában, elhivatottságában.

Az életpálya-döntés előtt álló egyén önállóan tájékozódik önismereti, pályaismereti és munkaerő-piaci témákban. Támogatott öntájékozódásnak tekinthető, ha pályaorientációs konzulens segítségével informálódik.

Az egyén és a pálya potenciális megfeleltetése.

Super (1995) szerint a pályaérdeklődés a tevékenységek iránti preferencia, amelytől az egyén szükségletei és értékei kielégítését reméli. Holland (1997) érvelése szerint a pályaérdeklődés az egyén személyiségének fontos kifejeződése, amely a személy motivációjára, tudására, személyiségére és képességeire reflektál.

Az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság. A munkát végezni akaró embernek ismernie kell a pálya követelményeit, az arra alkalmassá válás feltételeit. A pályaismeret része a pályák rendszerezésének ismerete, azaz a FEOR’08-ban, az OKJ-ben és a felsőoktatási pályákon belüli eligazodás.

A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott személy, aki vállalta az együttműködést.

A pszichológia tudományterületének azon ága, amely az egyén életpályája során, illetve a munka világában felmerülő lélektani jelenségekkel foglalkozik; magába foglalja a gyakorlati tanácsadói területet és a pályával kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeit is. Főbb elméletei: pályaalkalmassági, fejlődéselvet hangsúlyozó, döntésközpontú, pszichodinamikai és szociokulturális.

Humán végzettségű, speciálisan képzett szakember, aki tájékoztatást nyújt a pályaválasztásban, pályamódosításban érintetteknek. Egyéni és csoportos tanácsadáson, csoportos fejlesztésen segíti tanácskérőit a számukra megfelelő pályaorientációs / karrierdöntések kialakításában. A személyes találkozásokon felül on-line felületen is nyújthat távtanácsadási szolgáltatást. Támogatja továbbá a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyént a pályaépítési terv kidolgozásában, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek jobb megismerésében, a saját képességei kibontakoztatásában, fejlesztésében. A pályaorientációs tanácsadó munkája révén segíti a gazdaság számára szükséges mennyiségű, és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosítását, a foglalkozási szegregáció csökkentését, a tanulási lehetőségekhez való jobb hozzáférést.

A pályaválasztás során fennálló lehetőségeket mérlegelve célunknak megfelelően kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely során a társadalom és magunk számára értékkel bíró munkát végzünk majd. Befolyásoló tényezők lehetnek: a pályát választó egyéni érdeklődése, a környezet, család, barátok véleménye, a szakma presztízse, a leendő munkával járó kereseti lehetőség, szülők, barátok, iskola vagy pályaválasztási tanácsadó véleménye, fizikai, egészségi alkalmasság.

Az egyén személyes igényeinek megfelelő, életutat megalapozó pálya vagy munka kiválasztása a cél. Elsősorban fiatalok körében jellemző pályaorientációs konzultáció. A pályához, mint célhoz vezető út több alternatívája is kidolgozható – a távlati cél szem előtt tartásával a pálya egész íve felépül.

Rehabilitáció az a célzott tevékenység, ami hozzásegíti a veleszületett vagy szerzett betegségekben, vagy balesetek következtében tartósan károsodott embereket a családba, a társadalomba való beillesztésére, visszaillesztésére. Pályaorientációs vonatkozásában: az az újratanulási folyamat, amelynek során a megváltozott munkaképességű emberek alkalmassá válnak az önálló életvitelre.

Az oktatási jogszabályok megkülönböztetik a végzettség és a szakképzettség fogalmát. Végzettségnek számít az általános iskola elvégzése, az érettségi, illetve felsőfokú végzettséget ad egy felsőoktatási intézmény elvégzése. A végzettség azonban önmagában nem jelent semmifajta specializációt, azt a szakképzettség adja meg. Felsőfokú végzettséget csak felsőoktatási intézményben lehet szerezni, viszont fordítva ez nem igaz, nem ad felsőfokú végzettséget minden oklevél, amelyet felsőoktatási intézményben szereztek. Így például felsőfokú szakképzést felsőoktatási intézmények is folytathatnak, a képzés a felsőoktatás része, hatályos rá a felsőoktatási törvény, mégsem ad felsőfokú végzettséget. Ugyanígy a szakképzés is lehet középfokú, illetve felsőfokú, azonban nem a végzettségtől, hanem attól függően, hogy milyen szintű intézményben folyik, illetve, hogy igényel-e bemeneti követelményként középfokú végzettséget (érettségit). A szakirányú továbbképzés pedig egy már meglévő felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülhet.

Az az időszak, ameddig kötelező iskolába járni. Jelenleg általában a 6-18. életévig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti. A tankötelezettség általános iskolában, ötödik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető, iskolába járással vagy magántanulóként. Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A tankötelezettség kezdete későbbi lehet, ha a gyermek még nem érte el az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget.

Ennek keretében kell a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

A tanácsadás során a tanácskérő és a tanácsadó térben (pl. telefon), és egyes fajtáinál (pl. e-mail) időben is távol vannak egymástól. A távtanácsadás egy fajtája az on-line tanácsadás, amelynek jellemző eszközei az e-mail, chat, skype, fórum…

A hagyományosnak tekintett, a XIX. században kialakult munkaviszony alapvető jellemzői a határozatlan időre szóló alkalmazás – akit alkalmaztak, az akár munkásélete végéig is a cégnél dolgozhatott -, a meghatározott napi, heti munkaóra („törvényes munkaidő”), a munkakörhöz kapcsolódó úgynevezett „besorolási bér” (ennek minimuma a kötelező legkisebb munkabér), valamint a munkavállalói többletjogok széles köre (jóléti és szociális juttatások).

Eredményesen befejezett iskolai, szakmai tanulmányok igazolt eredménye, a tanulmányok szintjét jelöli: alapfokú végzettség, középfokú végzettség, felsőfokú végzettség. A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés, és a doktori képzés.

Bár az 1970-es évek második fele és 1990-es évek második fele között született emberek csoportjáról van szó, sokan mégis ezredfordulós generációnak nevezik őket. Számítógépek között nőttek fel, így a technika szakértői és egyben megszállottjai is, ennél fogva pedig gyakorlatiasak. Nevelésükre nagyban hatott, hogy a szüleik mindent biztosítottak számukra a megfelelő testi és lelki fejlődéshez, önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket. Munkahelyeiken nagy önbizalommal és szabadon élik az életüket, mondják el a véleményüket, és oldják meg a feladatokat.

A 2000-es években született fiatalok a Z generáció: ezek a mai kiskamaszok és kisgyerekek, az igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudják használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni is alig tudnak. A Z generáció tagjai idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon chatelnek és barátkoznak. A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek az ő „lájkjaikra” vadásznak.